Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1939 / 3. szám - Olaszország és a béke
MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 önállóság titszeletének hiányára és ezért való vér-/ hullatás készségének hiányára. Mi nem elégszünk meg, sohasem is elégedtünk meg azzal, hogy „népi sajátos" életünket tengethessük. Mi ki akartuk és ki akarjuk fejteni népi. nemzeti és állami principiumimk teljességét. Mi szabad államban szabad nemzetként akarunk élni és halni. Mi hisszük, hogy Isten egyik gondolata vagyunk, méltók kegyelme és akarata hordozására. E kegyelem világosságának, ez akarat teljesítésének örült Európa, akár guelf, akár ghibellin létére, mikor zászlaink megjelentek a Kárpátok gerincén, mikor repülőink ellenállhatatlanul védelmezték meg azt a földet, melyet magunkénak akarunk. Ennek a nemzeti akaratnak egysége és sziklaszilárdsága segítette Csáky Istvánt, mikor nagy diplomáciai hadjáratát megkezdte és Magyarország politikáját Európa és az egész müveit világ politikájává tette. Magyarország külpolitikája Európa külpolitikájának legragyogóbb, elvileg legmagasabb pontja. Magyarország külpolitikája most is, mint hajdan, mikor önmagát, egyúttal Európát is védelmezi. Európán kívül is voltak birodalmak, melvek nagy anyagi erővel, nagy hadsereggel és gazdagsággal, pompával bővelkedtek. De Európa utánozhatatlan volt a szabadság felé való törekvésében. Talán nem volt mindig és mindenütt szabad, de mindig e felé törekedett. Most Magyarország mutatja a szabadság felé vezető utat. Magvarország ma is azt a nemes szerepet tölti be Európában, amit negyvennyolcban, kárpátaljai katonáink a negyvennyolcas katonák fiatalabb korosztályai. Ma is Kossuth népe vagyunk. És Magyarország külpolitikája, a szabadság, ma is az egész világ közvéleményének külpolitikája. Lengyelország is résztvesz az idei Nemzetközi Vásáron. A Budapesti Nemzetközi Vásáron ez évben ismét a külföldi államok egész sora vesz részt. Újabban Lengyelország jelentette be hivatalos részvételét és értesülésünk szerint főképpen idegenforgalmi anyagot fog kiállítani. Nagyarányú idegenforgalmi propaganda a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az idegenforgalomban érdekelt összes magyar szervezetek és intézmények nagyszabású propaganda akciót indítottak a magyar idegenforgalom fellendítése érdekében. Ennek az akciónak a keretében külön hatalmas pavilkmt állítanak fel a Budapesti Nemzetközi Vásáron, ahol részt Fognak venni többek között az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal, a MÁV, a HÉV és az állami menetjegyirodák, d magyar főváros és a vidéki városok, valamint gyógy- és üdülőhelyek. Ennek a kétségtelenül átütő erejű propagandának részét fogja képezni a MAV „fiókkiállítása" a nyugati pályaudvaron, ahol a kilátókocsikat, a legújabb áramvonalas Pullmannokat fogják külön sínpárokon bemutatni. A rendes vásári belépőjegy ide is érvényes lesz. Olaszország és a béke Mussolininak a fasciók fekete tömege előtt mondott beszédét még a francia közvélemény is békebeszédnek érezte. Ez a beszéd, mely körvonalazta az olasz birodalom gyarmati és tengeri igényeit, nem volt lágy és kérő hangú, hanem olyan, mint mikor acél csap le a gránitfalra. Érezhető volt benne a változhatatlan kemény akarat, a változhatatlan szilárdság, mely — hazája jövőjéért és lélegzetéért — minden nélkülözésre és áldozatra vállalkozik. A béke — mint Mussolini is mondotta — sokat koptatott és ellapult szó s az emberben rendszerint a „mindenáron" való béke képzetét ébreszti. Mussolini is békét akar, de nem a világboldogító pacifisták naiv és férfiatlan békéjét, hanem azt a békét, mely tért és levegőt juttat nemzetének, melyet férfikar harcol ki és tart fenn. Mussolini egyik legcsodálatosabb egyénisége a történelemnek. Filozófus és cselekvő egyszerre. Egyéniségéhez csak Nagy Sándor és Július Caesar hasonlítható. Ö maga, a földközi tengeri birodalom megteremtésével, a nyugati kultúra keletre vitelével, valóban a történelem ez óriásainak örököse. Mussolini még a mértéktartást, az európai kultúra e titkát is ösmeri. Követelései, igényei, bármennyi ágyú, csatahajó, repülőgép támogatja is, szinte kívánkoznak a tárgyaló asztal elé. Sem tuniszi, sem dzsibuti-i, sem szuezi követelése nem ütközik bele a franciák nemzeti biztonságába és büszkeségébe, vagy érdekeibe. Ami Olaszország földközi tengeri érdekeltségét illeti, világos, hoőv Olaszország nem szorulhat itt háttérbe semmiféle hatalom előtt. A francia politika úgyis igen hangsúlyozva kezdi emlegetni már, hogy a Földközi tenger „mare omnium". Maga Mussolini is említette az adriai szláv érdekeket és bizonyára van érzéke a francia és angol érdekek iránt is. Mussolini földközi tengeri politikája nemcsak olasz, hanem ezen túlmenően nagv világpolitika is. A közeli évtizedek vagy akár évek is. meghozhatják az arab feltámadás és egység földközi tengeri igényeit és jaj Európának, ha akkor nem lesz meg ezen a helyen az olasz-francia-angol együttműködés. Mussolini politikája nélkül megkezdődnék akkor a Földközi tenger, az európai kultúra igazi terének „barbarizálása". A Földközi tenger békéié: Európa békéje is, épp azért Mussolini politikája itt is alapvető, az igazi béke felé tekintő nagy politika. Vas akarattal harcolt Magyarország igazságáért, mert Magyarország hivatását Európában épp úgy érezte, mint saját országáét a Földközi tengeren. Mussolini politikája ugyanazt akarja tenni Afrika arabjaival, amit Caesar a gallokkal. A római civilizáció zászlóvivője ő. Politikájának célja nem a háború, hanem az európai kultúra megmentése, továbbplántálása az újonnan feltámadt római impérium vesszőkötegeinek dicsőséges hordozásával.