Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1939 / 2. szám - Európai revízió
2 MAGYAR KÜLPOLITIKA gai között: a régi, makacs, egy helyben állás politikája megszűnt, Európa megifjodott. A békeszerződések volt urai, ugyanakkor, mikor a revíziós országok igényét elismerték, tulajdon nemzetük egységét is megtalálták. Az erő érzése minden oldalon növekedett. És az erő mindig lovagiasabb, mint az erőtlenség. Az engedményben nem látja sem megalázását, sem tönkretételét, sem kifosztását. A fegyver mindig nagylelkübb, mint a fegyvertelenségben tartott forradalom. Az új, szemünk láttára született Európa — éppen fegyvereinek erejénél fogva — lelkileg béke sebb és nagylelkűbb, hajlékonyabb lehet, mint a régi volt. Az új Európa nem ismerheti a régi legnagyobb hibáját, a nemzetközi diktatúrát, a nemzetek és népek rabszolgaságban való tartását. Nem ismerheti a tárgyalásokban az egyoldalú parancsolást. A revízió Európája egyúttal a nemzetközi erkölcs Európája is lehet. Az új Európában nincsenek jelentéktelen országok és nincsenek ismeretlen területek. Az új Európa nem szenved földrajzi tudatlanságban, amiben a régi olyan kiáltó módon szenvedett. A régi Európa az ismeretlen Magyarországot darabolta széjjel. Az új Európa a jól ismert Magyarországot szándékszik feltámasztani. Franciaország például, nemzeti feltámadásának rövid ideje óta nemcsak saját birodalmát és távoli tartományait ismerteti rádió útján hallgatóival, hanem Magyarország történetét is. Ma már egyetlen európai ország sem engedheti meg, hogy tájékozatlan legyen egy másik ország népi, történelmi és gazdasági ereje felől. A dilettantizmus a régi politika könnyelműsége volt. A mai politika pontos adatokkal dolgozik és az észszerű országvezetés szívesen kinyitja szemét és számol a valósággal, akár tények, akár érzelmek azok. Az új Európa fegyverei, bármily számosak és kényszerítő erejűek is, nem oly fenyegetők, mint a régi Európa meddő, forradalomba kergető politikája. Az új Európa területe, a revízió csodája folytán, rendkívüli módon megnövekedett — Amerikával. Igazuk van azoknak, akik hivatalos, vagy nem hivatalos kijelentés szerint, az Egyesült Államok határát Európában és Európa határát a Panamacsatorna körül keresik. De Európa megnagyobbodása még itt sem ért véget. Dél-Rhodésia épp úgy hozzátartozik, mint Singapore, vagy Ausztrália, India épp úgy, mint Kokinkína. A revíziós politika elfogadtával Európa lerázta magáról a jelentéktelen jövő rémét. Mikor Anglia és Franciaország Münchenben elismerte és békés módon honorálta Németország területi igényeit, maga is rendkívül sokat nyert. Elégtételt adván a nagy német nemzetnek, kifényesítette saját birodalmi eszméjét és jogcímeir. Megszüntetvén egy nyilvánvaló igazságtalanságot, tulajdon népe közvéleményét és tevékeny akaratát sorakoztatta maga mögé. Németország megnővekezdésével a francia és angol birodalom is nagyobb lett és szétbonthatatlan egységbe kovácsolódott. Erőt adván, maga is erőre kapott. Ezek után állhat megpróbáltatás elé, de elkerülte a legnagyobb megpróbáltatást: erkölcsi ere jének elvesztését. Az új Európában nemcsak a nagy birodalmaknak, hanem minden nemzetnek van súlya és jelentősége, mint ahogy egy testben minden szervnek van jelentősége és feladata. Éppen azért, az új Európában lehetnek barátságok, érdekközösségek, különböző nevű összeköttetések és hálózatok, de minden országnak van egyúttal önálló elve és függetlensége is. Mussolini és Hitler kijelentést tett az önálló Magyarország szükséges voltáról. És éppen ilyen szükséges például Spanyolorzág függetlensége, melyért Olaszország, legjobb fiainak vérét áldozva, valóságos keresztes hadjáratot folytatott a bolsevista erőkkel szemben. A világpolitikának az a habsburgi felfogása, mely a gyarmatokat Európában kereste, ez a kicsinyes birtokpolitika, véget ért. Olaszország rövid idő alatt barátokat szerzett magának egész Délkeleteurópában. Vájjon tudott volna-e Itália ennyi barátot szerezni s ezzel tulajdon erejét növelni, ha baráti politikája helyett hódító vagv elnyomó politikát folytat? Ma, Európában, csak az az ország veszti el függetlenségét, mely ezt, rövidlátásában, maga dobja el magától. A nemzeti függetlenség a megújhodott Európa méltóságából következik. Európának nem lehetnek európai gyarmatai. Európa, a nagyjában véghez vitt revízió folytán és még inkább a revízió elvi elismerése következtében, visszanyerte megtépázott fölényét. Most már megint hisz benne nemcsak a távoli világrészek népe, hanem önmaga is. Európának, nem is a messze jövőben, két világpolitikai feladata van. Az egyik a közeikeleti: az arab nemzeti feltámadás erőinek beillesztése hatalmi rendszerébe, a másik a távolkeleti: Japán erőivel való fegyveres, vagy gazdasági mérkőzése. Az első nem hajtható végre az érdekelt földközi tengeri hatalmak megértő közeledése és egyezkedése nélkül, a másik nem hajtható végre az angol birodalom, a francia birodalom, és az Egyesült Államok szoros összetartása nélkül. E föltételek mindegyikére kedvező, vagy lehetséges kilátás mutatkozik. Harmadik föltétele Európa világpolitkai sikeres szerepének: Európa lelki megnyugvása, belső, erkölcsi revíziója. Európának azzá kell lennie, ami régen volt, a kereszténység bajnokának. Vissza kell térnie régi, magas elveihez, a kereszténység eszméihez. És erre támaszkodva, ki kell építenie nemcsak politikai alkotmányait, hanem ezeken túl a nemzeti és nemzetközi gazdasági alkotmányokat is. Ha ez megtörténik, Európa megszabadulhat a nemzeti és nemzetközi forardalmak és a lealacsonyodás rémétől és valóban útban lehet önmaga, a valódi Európa, az ígéret igazi földje felé. Marius. 1939. április 28-án nyílik meg a Nemzetközi Vásár. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége ez évben április 28-tól május 8-ig rendezi a Budapesti Nemzetközi Vásárt, Budapest székesfőváros közreműködésével és az összes illetékes hatóságok, valamint érdekképviseletek támogatásával.