Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 12. szám - Hősi eposz - Bulgária helyzete

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA Hősi eposz A statisztika megszámolhatja egy nép vagyonát, marháit, kincseit, aranyát, még népességét is, kiszámíthatja földje termő erejét, s úgy vélheti, hogy ezzel megállapította erejét és gazdag ágát. A gazdagság — meglehet — jó dolog, de a gazdagság egyáltalában nem egyenlő azzal az erővel, melyet egy nemzet kifejthet. Nép, melynek csak földje van, ezt a földet elvesztheti és akkor elkallódik más népek sodrában. Nép, melynek aranya temérdek, megraboltatik és megszűnik nép lenni. Izrael népe föld nélkül való voltában, teljes szegénységben, a pusztában való vándorlása alatt a kapott isteni törvény által lett nemzetté. Az inkák népe még utcáit is arannyal rakta ki. Aranya elvétetvén, maga is eltűnt a föld színéről. Karthágó valaha a föld leggazdagabb tengeri kereskedő országa volt, enge- y délye nélkül római ember „még a kezét sem mos / hattá meg a tengerben" s városa elpusztíttatván, csak hamva maradt, népéből, nyelvcb'í! semmi, szelleméből csak a földmívelésről írott törvényei. Van valami erő és gazdagság, melyet a csak anyagiakkal számoló észre sem vesz, s ami mégis a nemzetnek elvehetetlen kincse, ami által a nép elpusztíthatatlan: a nép szelleme és a nép szelle mének alkotásai. Amely népnek van szelleme és szellemének elmúlhatatlan alkotásai, annak ígérete van — nem az örökös nyugalomra, mert erre egyetlen nép sem kapott ígéretet — hanem a feltámadásra. A nép mindaddig élő nemzet, míg hű marad saját szelleméhez és szellemének alkotásaihoz. A nép, mely hősi nemzeti éneket, isteni törvénvkönyvet szólaltatott meg, mindig számíthat a végleges és döntő győzelemre. Vájjon föltámadt volna-e a görög nemzet a török áradat alól, ha nem lett volna hősi története a valóságban és a nagy nemzeti époszokban? Vaiion a németség nem ágazott volna apró törzsekké, ha nincsenek Nibelungjai? Ha nincs, Siegfriedben, közös és örökös eszményképe? Vájjon nem a virgiliusi latin szellem támadt-e fel — immár nem is első ízben — az új olasz birodalom elveiben? Történetírók kedvtelve irtogatják a régi tor ténelmi mondákat, mint — például — Mommsen is a régi latin ősregéket. Pedig a mondák — történtek légyen meg, vagy sem — az igaznál is igazabbak. Ha nem történtek meg a múltban, meg történendők a jövőben. A nagy nemzeti époszok és legendák a népek vezetői, útmutatói, törvényei és eljövendő történetüknek előrevetett sugarai. A hősi éposz prófétai megérzése annak, mit kell tenni a nemzetnek a veszedelem óráiban. Még ennél is több: az ősök fogadalma, hogy eljönnek segíteni a halálos veszedelem óráiban. A nép élő és elmúlt nemzedékeinek örökös összeforrása, melyben a halottak is élnek. Minden élő és holt nemzedék szerződése és egysége, az ősök teiúti megjelenése ez. Ilyenkor nemcsak a nemzet felszíni rétege, .1 jelen nemzedék él, hanem minden férfiú, aki valaha fegyvert fogott. Ez az idő a hősök és a nemzet halhatatlansága. Az a hősköltemény, mely most tőlünk meszsze, Északon lejátszódik, méltó mása és megvalósulása a finn nemzeti éposznak, a Kalevalának. A világ és a népek sorsának intézésében nemcsak az anyagi és számbeli erő dönt. Az ágyuk mellett számolni kell a hősi emlékekből, époszokból sugárzó erőkkel is. Azzal az erővel, mely kiegyenlíti a nagy- és kisszámú népek között való különbséget. Azzal az erővel, mely századokon, évezredeken át tartja a lelket a nemzetben és valódi ércalapja, kifogyhatatlan forrása a nemzet élniakarásának és kitartásának. A nemzeti éposz a nemzetet újra megteremtheti, bizonyságául annak, hogy sem az ember, sem a nemzet nemcsak kenyérrel él. s nemcsak az ágyú, hanem a szellem is hatalmas erő. Marim. Bulgária helyzete Jrta: Puszlai-Popovhs József. 1. Egészen a legújabb időkig Bulgária 103.164 négyzetkilométernyi területét Európa elhanyagolható .őrületnek tartotta és amelynek 6,360.500. lelket számláló de rék bolgár népét a demokratikus nyugati nagyhatalmak eddig, sajnos. ,,quantité negligable"-nek tekintették. A szalonikii egyezmény aláírása óta, amikor végre Csonka-Bulgáriának is elismerték katonai egyenjogúságát, Európa és a Balkán sorsának politikai irányítói csak most figyeltek fel először a maroknyi, de férfias, bátor, nemzeti becsületét, ősei patrimoniumát és erő szakosan, jogtalanul elszakított fajtestvéreit mindenkor és minden körülmények között visszaszerezni, megvédeni kész bolgár nemzetre. Felmerül most már a kérdés, vájjon mi a magyarázata annak, hogy a nagyhatalmak hosszabb érdektelenség után fokozottabb érdeklődést tanúsítanak CsonkaBulgária iránt. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy Csonka-Bulgáriában az eddiginél fokozottabb mértékben fellángolt a bolgár revizionizmus, Csonka-Bulgária eddigi elszigeteltségéből kilépett és mindazokkal az államokkal, amelyek a bolgár revíziós mozgalom jogosságát elismerik és támogatni hajlandók, kapcsolatait egyre erősebbre fűzte. Ezek az államok: Magyarország, Olaszország és Németország. Amióta Csonka-Bulgária e három revizionista állam felé erősebben orientálódik, Anglia és Franciaország kísérletet tett arra. hogy nagyösszegű kölcsönnyújtással Csonka-Bulgáriát az úgynevezett „békefront"-ba belevonja, míg Románia mindent elkövet, hogy Csonka-Bulgáriát a Balkán-szövetségbe vonja. Csonka-Bulgária azonban sem pénzért, sem szövetségi előnyökért a revízióhoz való szent jogáról le nem mond, mert tudatában van annak, hogyha elszakított területeit és ezzel egyidöben bolgár véreit visszaszerzi olyannyira megerősödik és olyannyira fontos stratégiai jelentőséget nyer, hogy a Balkánon igen jelentős szerep betöltésére is igényt tarthat. Csonka-Bulgária tehát nem mondhat le arról a nemzeti becsületbeli harcáról, amelyet tulajdonképpen régóta megtagadott kettős jogért folytat, annál is kevésbbé, mert az idő ma Csonka-Bulgáriának dolgozik.