Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1939 / 12. szám - Hősi eposz - Bulgária helyzete
MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 Felmerül most már a kérdés, vájjon milyen területre irányul a mai jogos bolgár reviziónizmus? Tekintettel arra, hogy Csonka-Bulgária Jugoszláviával és Törökországgal barátsági szerződést kötőt*, Görögországgal pedig barátságos viszonyban él, a mai bolgár reviziónizmus kizárólag Dobrudzsára korlátozódik, amely területeket most Románia birtokolja. Mint ismeretes Észak-Dobrudzsát, amelynek területe 15.623 négyzetkilométer, és amelynek 130.000 lakosából esak 30.000 a román, míg 100.000 a bolgár, Bulgáriától 1878 július 13-án a berlini szerződés 46. szakasza értelmében vették el, míg Dél-Dobrudzsát, amelyet Uj-Dobrudzsa, vagy Quadrilater név alatt szoktak emlegetni, Bulgáriától 1913 június 28-án a bukaresti szerződés alapján szakították el. Ezen a 7.6()5 négyzet kilométernyi területen az elszakítás pillanatában 300.000 lakos közül több mint 150 000 bolgár. Észak-Dobrudzsa 1877-ig etnográfiai szempontból Bulgária szerves folytatása volt. Amióta Romániához tartozik, a román telepítés révén ez az etnográfiai szoros lánc teljesen megszakadt, mert a bolgárság javarésze kénytelen volt kivándorolni. Észak-Dobrudzsában a román kormány még ma is a bolgárság kulturális elnyomására törekszik. Ezt misem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a 100.000 lelket számláló bolgárságnak, amelynek 1877-ben ezen a területen 80 bolgár iskoJája volt. ma már mindössze egy bolgár iskolája van. E'bben 40 bolgár növendéket 4 tanító oktat. Ezt az iskolát, amely irég a török uralom idejéből maradt meg, magánszemélyek tartják fenn és az állam részéről semmiféle anyagi támogatásban nem részesül. Észak-Dobrudzsát a bolgár nemzet mindenkor a bolgár intellektuális és politikai újjászületés bölcsőjének tekintette. Ma ez a terület sajnos a bolgár kultúra és a bolgár nyelv temetőjének tekinthető. A román megszállás előtt Észak-Dobrudzsában a bolgárságnak templomaik voltak, amelyekben a bolgár lelkészek ó szláv nyelven tartottak istentiszteleteket. Ma azonban csak egy templomuk van, Konstancában. A többi volt bolgár templomban már mindenütt románnyelvű istentiszteletek tartatnak. Ezek a bolgár nép elrománosítását szolgálják. Észak-Dobrudzsában egyetlen bolgár napilap sem jelenhet meg, míg a Csonka-Bulgáriából érkező napilapokat a román hatóságok kitiltották. A bolgár lakosságot a román hatóságok azonban nemcsak Észak-Dobrudzsában, hanem Dél-Dobrudzsában is üldözik. Dél-Dobrudzsában a román megszállás előtt minden nagyobb bolgár városnak meg volt a maga oolgárnyelvű iskolája. A románok a megszállás után az összes bolgár iskolákat betiltották. Később Szilisztrában, Dobrics-ban (Bazardzsik) Kavarna-ban és Balcsik-ban egy-egy bolgár magán iskola működését engedélyezték. Dél-Dobrudzsában tehát ma már csak 4 bolgár iskola működik. Hasonló sorsra jutottak Dél-Dobrudzsában a bolgár templomok is. Dél-Dobrudzsában a román megszállás előtt 80 bolgár templom és 80 bolgár lelkész áilott a bolgár hívek rendelkezésére. A románok ezeket a templomokat fokozatosan elrománosították és miként Észak-Dobrudzsában, úgy Dél-Dobrudzsában is az ó szláv nyelv helyett bevezették a román nyelvet. Az egykori bolgár templomokban ma már csak román nyelvű istentiszteleteket tartanak. A román megszállás előtt Dél-Dobrudzsában nagyszámú bolgár olvasóterem, bolgár dalárda, bolgár tornaegylet, bolgár jótékonysági egyesület és bolgár sportegyesület volt. Ezek működését a román hatóságok mind betiltották, A megszállás előtti bolgár napilapok megjelenését beszüntették és Dél-Dobrudzsában ma már csak 2 bolgár nyelvű lap jelenhetik meg. A román kormány azonban a bolgár sajtót írásszabadságától teljesen megfosztotta. Különösen amióta Románia és Bulgária között kiéleződött a helyzet, a ho'gár lapokat jobban cenzúrázzák, mint bármikor. Ez a magyarázata annak, hogy a romániai bolgár nemzetkisebbség kétségbeejtő helyzetéről a külföld még a bolgár lapok híradásai nyomán sem alkothat magának tiszta és világos képet. A román hatóságok a bolgár pénzintézetek és bolgár szövetkezetek működése elé leküzdhetetlen akadályokat gördítettek, úgy hogy azok legnagyobb része kénytelen volt működését beszüntetni. A bolgár nép politikai jogairól, politikai aktivitásáról nem is beszélhetünk, mert mint ismeretes a diktatórikus román kormány 1938. március 31-én a bolgár politikai pártot is feloszlatta, míg 1939. február 10-én a németek és a magyarok után a romániai bolgárságot is arra kényszerítette, hogy a Nemzeti Újjászületés Frontjába. Románia egyetlen engedélyezett politikai pártjá ba belépjen. A romániai bolgárság politikai vezetői kényszerhelyzetükben és attól való félelmükben, hogy a bolgárság az új rendszer alapján történő választások alkalmával parlamenti képviselet nélkül marad, — merthiszen választó és választható csak a Nemzeti Újjászületés Frontjának tagja lehet, — 1939. február 10-én a román kormánnyal egyezményt kötöttek. Ez a román-bolgár egyezmény a következőképpen hangzik: Tekintettel a Nemzeti Újjászületés Frontjának felállításáról szóló törvényre, valamint az 1938. augusztus 4-én kelt és a kisebbségekre vonatkozó rendelettörvényre, a következőket határoztuk el: I. „A román állampolgárságú bolgárok a Nemzeti Újjászületés Frontjához. A vegyes lakosságú városokban és községekben külön bolgár alosztályok alakulnak. Ezeket az alosztályokat a Legfőbb Nemzeti Tanácsban három tag képviseli. A titkári hivatalokba bolgár nemzetiségű hivatalnokokat is kineveznek. II. Valamenyi bolgár érdekképviselet beilleszkedik a már meglévő és az ezután megalkotandó törvényes szerv ezetekbe. Ezeknek a vezetőségében a bolgár kisebbség számarányának megfelelően kap helyet. III. A bolgár kisebbség politikai megnyilatkozása a Nemzeti íjjászületés Frontjában történik, ezenkívül a bolgárság számára engedélyezik egy olyan önálló szerv létesítését, amelyben kulturális, gazdasági és társadalmi célkitűzéseit megvalósíthatja. es Budap*stfV., Deák Ferenc-u. 16-18. {Adna paiota)\ Kiváló minőségű magyar gyári* mányu szövetek, valamint • v«tf«fi anf0Í mxövmi ktíiöni édességek nagy választékban