Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 10. szám - Tengeri és szárazföldi politika

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA németségre, most visszahívja magához azokat a németeket, akik elszármaztak tőle abban a korban, mikor még a vándorlás, település a népek életének törvényéhez tartozott. Nem kerestük-e mi, magyarok is véreinket? Nem indult-e Julián barát az elszakadt magyar törzsek megkeresésérc s ha visszahozhatja vala őket, talán ma másként állana a magyar sors a nópek mostani sorának nagy rendezésénél. Az őshazába való visszatérítés különben sem új, sem erőszakos. Minden népnek van olyan földje, mely szent előtte, mely örökös hazája, melyhez legmélvebb missziója fűződik, melyhez soha el nem téphető szálak fűzik. S elég egy intés, egy szó. vagy engedelem, hívás, hogy az egész népcsoport fölkerekedjék és az örökös haza hívó szavának engedelmeskedjék. Nem állt-e vájjon, minden angol domínium c háborúban is Anglia mellé, holott ennek kényszerítésére Angliának törvénvadta ereje nincs. Minden népi sors párhuzama jelentkezik ^ ban is, hogv a tisztán német Németország még nem a végcélok Németországa. Ha Németország elérte valódi egyenlőségét, ha visszaszerzi jogát, mely — mint minden népet, őt is megilleti, — az egész Földre, akkor megszűnik az az egyelvüsége is, amely — Szent István mély mondása szerint — törékennyé teszi az államot. A szentistváni mondásnál: — Az egvnyelvü ország törékenv. — mélvebb történetfilozófia nincs. Minden birodalom elvileg mása az egész Földnek, mely minden népnek hazául adatott. Valóban, minden országnak, legalább irmaiul, tartania kellene idegent is. másbeszédűt, mintegy bizonvítékául annak, hogy a honfoglalás nem jelenti más népnek lekergetését a földeolvóról hanem a békés egvüttélést. a közös munkálkodást, más szóval a békés nemzetközi működés lehetőségét, az igazi nemzetközi erkölcs és jog megszülc tését, az igazi civilizációt. Németország ma a tengerekért küzdve fzért küzd, hogv világbirodalom, vngvis a nemzetközi és emberi jog valórh hordozóia és terjesztőié légven. Azért küzd, hogy a Föld, elvileg, minden népé egvaránt lehessen. Azért akar egv nép és egy nvelv lenni, hogy mostani, hátraszorított helyzetében, a lehető legnagyobb erőt fejthesse ki. Mivel a mostani háború a tengerért és szabad sáért folvik, hinnünk kell, hogy a végén nem le het egvik részen sem tragikus összeomlás. Ebbe^ a háborúban, végződjék bármint katonailag, a nagy erő- és vérveszteség után — csodálatos, de úgy van, — egyik félnek sem szabad letörnie, hogy az európai kultúra fejlődésére, de még csak megmaradására is számíthassunk. Nincs ebben semmi ellentmondás. A politikában a nagy változások nem tartoznak a lehetetlenségek közé. Ha Németország tengeri politikája sikeres lesz, Anglia is elérheti hangoztatott célját, az európai szárazföld fejlődését és régi vonalához való visszatérését. Ha azonban ez a háború vakon végződik és eredménye csupán fegyvernyugvás, vagy kimerülés lesz, akkor Európának hadviselő felei csak vérüket és erejüket pocsékolják és ez a háború csak új háborúnak vészes magvetése lesz. Kbből a háborúból az új nemzetközi jogrend nek kell megszületnie, mely Németországnak visz szaadja azt a valódi egyenjogúságot, melytől a mult háború békekötése megfosztotta. A szárazföld nyugalma és jogrendjének fejlődése a tenger és a szabad terjeszkedés, vándorlás jogrendjétől függ. Anglia akkor győz a szárazon, ha Németország gvőz a tengeren. A tenger hordozza a szárazföld békéjét is. E háború után derül ki, valóban civilizált-e a fehér faj? Tud-e törvényt ülni önmaga felett? Ez a háború, melyet — szinte úgy látszik — sem megkezdeni, sem befejezni nem akarnak, talán arra való. hogy a szenvedélyszülte fölös haragot kiverekedjék magukból s aztán tisztult fejjel vegyék fontolóra, vájjon mi a teendő. A nemzetközi új jogrend megteremtését a régi békekötések jogfosztás útján akarták megteremteni. Ezt a dilettáns és bosszúálló próbálkozást pár évtized rozsdája teljesen belepte. Az új nemzetközi jogrend megteremtését újra kell kezdeni, még pedig nem a bosszúállás, a dilettáns és tudatlan p'arancsolgatás útján. Ha a nemzetközi iog valódi fejlődése következik be s az eljövendő békekötés a nemzetközi erkölcs és jog kőtáblája lesz, akkor remélhetuiV hogy gvermekeinknek nem kell két világháborút mcgérniök. Anglia politikájának a tengeren és Németország politikájának a szárazon ki kell egészíteniök egvmást s ha Anglia a fejlődés felé halad, csak akkor várhatja ezt Németország szárazföldi politikájától is. Ha Anglia azt akarja, hogy Németország szárazföldi politikája megváltozzék, előbb saját tengeri politikáját kell megváltoztatnia. Marius. Az Európaszerte ismert „Popp Qalásszianya" Mátyás király korabeli vadászkastély-éttermeiben egész nap szálkanélküli pontykülönlegességek Tulajdonos főz! —— Kispest, Petőfi tér 6 — Telefon: 14—71—50 — BELVÁROSI CflFFÉ REST1URIIT ÉS BÓR Tulajdonos: Rónay Miklós Budapest, IV., Apponyi tér 5 Telefon: 181-292; 384-501, 183-009 Építő és Ingatlanforgalmi Rt. Magas- és mélyépítés, útépítés. Beton- és aszfaltmunkák. Budapest, V., Rudolf-tér 6, szám