Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 7. szám - Bulgária és a Dardanellák

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA val, akár Gibraltárral — megvan a maga messzire nyúló hátsó területe. Attól a naptól kezdve, hogy a török angol szerződést aláírták és hogy Törökország egészen odacsatlakozott az angol-francia szövetségi rend­szerhez: fokozottan előtérbe jutott Bulgária a nemzetközi diplomácia számításaiban. Angolor­szágnak talán egyetlen egészen komoly Földközi­tengeri bázisa a francia partok mellett Törökor­szág. Törökországon keresztül hajtja hatásköre alá a rendkívül fontos és hadászati szempontból döntő jelentőségű Dardanellákat. Viszont Török­ország egyetlenegy felől támadható sikerrel és eredményesen: Bulgáriából. Csak Bulgáriából ki­indulva lehet fenyegetett helyzetbe hozni Isztam­bult és a Dardanellákat. Érthető ezekután, hogy ha a tengelyhatalmak is nagy diplomáciai tevékenységet fejtenek ki Szó­fiában, csakhogy ők vethessék meg lábukat a Bal­kánon. A Balkán alatt pedig ilyen vonatkozásban most szinte kizárólagosan Bulgária értendő, hi­szen Görögország, amióta Róma a legszorosabban magához kapcsolta Albániát, igen sokat veszített súlyából. Amióta Albánia olasz terület, ahol olasz csapatok rendezkedhetnek be: Görögország kép­telen bármilyen elhatározó cselekedetre, amely az olasz politika ellen irányulna. A múltban többször előfordult, hogy Görögország vállalta a szerepet mint angol flottabázis. Ha ez most ismét megtör­ténnék, akkor Athén nyomban magával szemben látná az olasz szárazföldi nyomást is, Szaioniki, legféltettebb kikötője pedig máris közvetlen ve­szélyben forogna. * Az angol-török barátság és szövetség egyre inkább megmutatkozik hatásaiban, egyre inkább kiviláglik, hogy ennek a kardnak két éle van. Nem csupán olyan erőcsoportosulás, amely a tengelyt fenyegeti, de egyben orosz-ellenes irányzatát sem lehet eltagadni. Oroszország egész múltjának, sok­száz esztendős politikájának egyik vezérelve és legfőbb célia volt mindig, hogy biztosítsa szabad kijáratát a Dardanellákon keresztül a déli tengerek felé. A múltban Törökország a legbensőségesebb oroszbarát politikát folytatta, nem vállalt kötele­zettséget egyetlen nagyhatalom mellett sem. így érhette el, hogy Moszkva is melegen támogatta Montreauxban a török igényt: a nemzetközi hoz­zájárulást ahhoz, hogy Törökország megerősítse a Dardanellákat és kiépítse ott védelmi vonalát. Ez azóta meg is történt, a Dardanellák így váltak a világháború óta ismét elsőrendű fontosságú hadá­szati támponttá, nagyrészben orosz segítséggel. Moszkvának ma legnagyobb gondjára. Amióta Anglia garanciát vállalt Románia meg­támadtatása esetére, mint elmaradhatatlan követ­kezménnyel kell számolnia a nemzetközi diplomáciá­nak, hogy az angol flotta a szükséges időpontban megjelenik a Fekete-tengeren, a román kikötők­ben is. Ez orosz szempontból annyit jelent, hogy „Angolország határai Oroszországnál vannak." így került egyszeriben és váratlanul igen kényes helyzetbe Moszkva, amely szintén számol egy elkövetkezhető háború lehetőségével. Ahhoz, hogy az orosz hadsereg eredményes európai háborút vi­selhessen, föltétlen szüksége van hadászati szem­pontból Besszarábiára és a Duna deltájára. Vi­szont Angolország vállalta a garanciát Romániáért minden irányban. Hogy pedig ígéretének eleget is tud majd tenni: erre biztosíték a török-angol szer ződés, ezen keresztül szabad az út a Dardanellákon át az angol flotta számára. Az oly nehezen vajúdó angol-orosz tárgyalások zökkenőinek és haloga­tásának egyik első oka ez a kényes és csakugyan nehezen megoldható probléma. * Bulgáriának megvan az a jelentős helyzeti elő­nye, hogy egyelőre még páholyból nézi ezt a ve­télkedést; a leányzó kéreti magát. A bolgár állam­nak vannak területi követelései, de azokkal kap­csolatban mindig hangoztatja, hogy békés úton szeretné elérni őket. Ezért domborítja ki oly fel­tűnő határozottsággal semlegességi politikáját. De a mai viszonyok között csakugyan ez a semleges­ség az egyedüli út, amelyen több-kevesebb bizton­sággal járhat. Nem csatlakozhatik Angolországhoz, és ami­kor ezt megokolja, némi váddal teszi. Az angol politika sohasem tett semmi elhatározót avégből, hogy gondoskodjék az ország sebeinek orvoslásá­ról, hogy csak egyetlen lépéssel is közelebb hozza minden bolgár álmainak megvalósulását: az el­vesztett területek visszaszerzését. Amikor a bol­gár közgazdaság, elsősorban is mezőgazdaság a legnagyobb nehézségek közepette küzködött. An­golország nem tudta gazdasági téren sem kellő­képpen megtámogatni. így alakult azután ki a mai helyzet, hogy az ország külkereskedelmi forgal­mának 70 százaléka Németország felé irányul. Ezzel már önmagától adódik a válasz, miért nem folytathat Bulgária semminémű németellenes politikát. Viszont az angol-ellenesség is nagy koc­kázatot jelentene. Szófia Törökországgal és Dél­szláviával olyan baráti politikát folytat, hogy már régen létrejöhetett volna az úgynevezett Belgrád­Szófia-Ankara tengely, ha ezt nem akadályozták volna meg külső körülmények és intrikák, elsősor­ban is Titulescu mesterkedései. Az úgynevezett Balkán csoporttal hiúsította meg Titulescu ennek a régebbi tervnek kialakulá­sát. Bulgária előbb ápolta a török barátságot, mint Anglia; Törökország is bizonyára kellőképpen ér­tékeli Bulgária barátságát, valamint hadászati sze­repét. Amíg Törökország békében él Bulgáriával, teljes biztonságban tudhatja a szárazföld felől eu­rópai tartományát és a Dardanellákat. így tehát az angol-török politikai tervek számára teljesen kielégítő és megfelelő volna az ilyen jóindulatú semlegességre szorítkozó bolgár magatartás is. Azonban mégis fenyeget egy bonyodalom. Török­ország tagja a Halkán blokknak: mint ilyen pedig szerződéses kötelezettséget vállalt Románia mel­lett, ha annak határait külső támadás érné. E már talán alig is létező Balkán blokk folytán válik Tö­rökország kezesévé a román határoknak, holott a török politika is elismeri elvben a bolgár igények létjogosultságát Doburdzsára. A Balkánfélsziget évszázadok óta tűzfészke volt Európának; ezt a hírét és szerepét mindig sa­ját vérével és drágán fizette meg. A félsziget ösz­szes népei, így a bolgárok is tisztában vannak az­zal, hogy minden újabb háború csak pusztulást és és veszteséget jelentene az egész Balkán számára. Bulgária éppen ezért lehetőleg békés eszközökkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom