Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 7. szám - A nemzeti és népi gondolat

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 lelete a legegyetemesebb, amely tehát legjobban tudja megítélni azt a befolyást, melyet az egyes nemzetek nagy történelmi egyéniségei a világ esc ményei alakulására is gyakorolnak. A kitűnő angol író lebilincselő módon tárja elénk Horthy Miklós élete egész folyamatát. Elve­zet bennünket a kenderesi ősi kúriába, megismer­tet bennünket a földbirtokos magyar gentrynek, Magyarország államfenntartó történelmi osztályá­nak életfelfogásával, gazdag kedélyvilágával, forró hazaszeretetével, a közügyekért való lelkesedésé­vel, azzal a szinte imádatszerü érzéssel, mely azt a magyar földhöz fűzi s azzal a patriarchális szere­tettel, mely a föld népe. a parasztság iránt eltölti. Ebben a tradicionális keretben töltötte gyermek­éveit Horthy Miklós, ebben szítta magába azokat a nagy erényeket, melyeket kormányzói minőségé­ben is megőrzött és melyekkel nemzete őszinte ra­gaszkodását szerezte meg. A debreceni híres re­romátus kollégiumban töltötte Horthy Miklós tanulóéveit, majd a tengerészeti pálya iránt ér­zett ellenállhatatlan vonzalma a fiumei tengeré szeti akadémiába vezérelte őt, melynek elvégzése után az osztrák-magyar monarchia haditengeré­szetébe lépett. Mint a haditengerészet tisztje, be­járta az összes tengereket, széles világ és ember­ismeretre tett szert, ritka nagy nyelvtudása és ki­váló katonai erényei pedig újabb és újabb előme­netelt biztosítottak pályáján s végül megszerezték neki azt a ritka kitüntetést is, hogy három éven keresztül Ferenc József császár és király hadse­géde volt. amely minőségében állandó és legköz­vetlenebb érintkezésbe került ezzel a nagy uralko­dóval, akit a bálványozásig szeretett s mintaképé­nek választott. Ferenc Józsefnek, ennek a „szüle­tett" uralkodónak, közvetlen környezetében fej lődött még megingathatatlanabbá Horthy Miklós­nak az a törhetetlen kötelességérzete, amely tulaj­donság különben is alapiellemvonása s amellyel úgy mint annakidején Ferenc József ő is pél­dát mutat mindenkinek. Horthy Miklós, aki sza­bad idejében szeretettel kezeli az ecsetet, minta­képét, Ferenc József császárt és királyt hadsegéd­sége idejében pompás festményben örökítette meg s ezt a képet az uralkodónak ajándékozta, ki azt mind haláláig magánál tartotta, halála után pedig a festmény visszakerült Horthv Miklós tulajdoná­ba és most is az ősi kenderesi kastély falát díszíti. A világháború kitörésekor Horthy Miklós az uralkodó oldala mellől az aktív haditengerészeti szolgálatba vágyott vissza és Ferenc József tel je­sítette is ezt a kérését. A haditengerészet magas állásaiban, majd a háború végső idejében az egész osztrák-magyar hajóhad élén mint főparancsnok dicsőséges pályát futott be Fíorthy Miklós. Kiér­demelte az otrantói hős nevét. Rendületlen erély­lyel megfékezte a készülő matrózlázadást, ez a ret tenthetetlen erélye azonban atyai szeretettel pá­rosult, úgy, hogy a tisztikarnak, valamint a legény­ségnek egyaránt bálványa lett. Majd bekövetke­zett a monarchia szomorú széthullása és Horthy Miklós életének legkeserűbb perceit élte akkor, amidőn a dicsőséges osztrák-magyar flottát a győztes főhatalmak parancsára kénytelen volt ki­szolgáltatni az alakulóban levő délszláv államnak. A világháború elvesztése után Horthy Miklós ken­deresi kastélyába vonult vissza és újra a termé­szet ölén, szeretettel tért vissza a magyar földesúr tradicionális életmódjához. Azonban a magyar haza szörnyű tragédiája, az ellenséges megszállás keservei és a bolsevizmus rémuralma nem engedték megnvugodni és forró hazaszeretete s barátainak unszolása Szegedre ve­zérelte őt, ahol gróf Károlyi Gyula a szétzüllött ország helyreállítása céljából kormányt alakított, melvben kérelmére Horthv Miklós elvállalta a hadüövminiszreri tárcát. S ekkor — mintegv ma­gasabb küldetéstől megihletve — ezer veszély kö­zött fogott hozzá Horthy Miklós a teljesen meg­semmisült hadsereg újból való megszervezéséhez. Emberfeletti munkájának dicsőséges eredménye­képpen 1919 november 16-án az újonnan szerve­zett magyar hadsereg élén legendás, fehér mén­ién végre bevonulhatott Budapestre, hogy mint a hadsereg fővezére rendet teremtsen a csonkaor­szág egész területén. Hálából nemzete az ország kormányzójává választotta s immár két évtized óta dicsőségesen tölti be államfői tisztségét. OrL száglása alatt új életre virult a már a sír szélén volt magyar nemzet, a kormánvzó pedig kiérde­melte az ,,országgvarapító" melléknevet. Horthy Miklós életének nagy örömnaoját ünnepelte ak­kor, amidőn 1938 november 11-én ünnepélyesen bevonult Kassára, az anyaországhoz visszacsatolt Magvar Felvidék fővárosába. A magyar közvéleménv köszönettel adózik a kitűnő angol életrajzírónak. Lukács György. A nemzeti és népi gondolat A világtörténelem új szakaszában, mikor sze­münk láttára régi erők rendültek meg és új erők támadtak, az újonnan támadt erők közül a leg­csodálatosabb pályát a nemzeti és népi gondolat futotta meg. A népi és nemzeti gondolat kettős gyökere a származás és a hivatás. Ezek tartják a kidönthe­tetlen fát. Ezek erősítik a mélybe és emelik a ma­gasba. Az emberek politikai egyenlőségének uralma a francia forradalommal indult meg. Ebben az eszmehullámban — noha indulása éppen a nemzeti öntudat élesebbé válásának kezdetére esik — elveszett a nemzeti különbségek hangsú­lyozása. Így történhetett meg, hogy a feszülő nemzeti öntudat a világháború végeztével, a fran­cia politikai egyenlőség szűk ujjasát találta magán. A politikai egyenlőség elmélete, mely annyira tisztelte az egyén jogait, megsértette a nemzetek alapvető és életbevágó jogait. Az egyéni szabad­ság lángoló hívei — a békeszerződésekben — ha­lálra ítéltek nemzeteket. Természetes, hogy a ha­lálból feltámadt nemzetek politikai jelszava és filozófiája nem az egyén, hanem a nemzet sza­badsága lett. Ez az újonnan született és friss erőtől pezsgő gondolat szakította két táborra nemcsak Európa, hanem az egész világ népeit. Az itt Guelf! — itt Ghibellin, jelszó hatása erősebb, mint valaha. A nemzeti és népi gondolat meggyógyította és talpra állította a lesújtott nemzeteket, lehetet­len tehát, hogy — mint az ellenkező tábor hir­deti — ez a gondolat méreggel telített és művelő­désellenes legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom