Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 1. szám - A Romániához csatolt magyar kisebbség helyzete

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA együttélés feltételeit támadja meg azokkal a folytonos zaklatásokkal és igazságtalan intézkedésekkel, amelyek egymást érik. A román kormányzat ahelyett, hogy megvalósítaná a székely kulturális autonómiát, abból a történelmileg hamis beállításból indulva ki, hogy a székelyek elmagyarosodott románok, ia székely megyékben is külön kultúrzónát létesített a románosítás, helyesebben a magyarság denacionalizálásának kétségbevonhatatlan céljainak szolgálatára. Kizárólagos román tannyelvű oktatás folyik, magyarul egyáltalában nem beszélő tanerőkkel a túlnyomó többségben magyar-székely lakosságú megyékben, ahol a kultúrzónás tanítók nagyobb fizetést és 10 hektár földet is kapnak. A tudomány és közművelődés szabadsága terén is sok sérelem éri a magyar kisebbséget s művelődési tevékenysége véget nem érő akadályokra tialál a kultúrális előadások cenzúrájában, az engedélyezési eljárás ne hézségeiben. A kisebbségi színházakat megadóztatják a töbségi színházak rovására jövedelmük 26%-ával. Az anyaország felé valóságos szellemi határzárat létesítc nek azáltal, hogy a magyarországi sajtótermékek behozatalát monopolizálják és a külföldi sajtótermékek vámtételeit és vasúti szállítási díját óriási mértékben felemelték. Hetvennél tobb magyar szobrot és műemléket romboltak le és távolítottak el csak azért, mert a magyar művészetnek és történelemnek megnyilvánulásai voltak. A kisebbségi magyarság szociális helyzete a legvigasztalanabb képet mutatja. A magyar ifjúság teljesen ki van rekesztve az állami és egyéb közhivatalokból. A főiskolákan numerus clausus van a kisebbségiekre. A magyar közalkalmazottakat nyelvvizsgák ürügyével tömegesen bocsátják el nyugdíj nélkül. A szabadfoglalkozásokat (ügyvédség, orvosi, mérnöki pálya) nacionalizálják. A munkajogát és szabadságát kereskedelmi és ipari vállalatoknál is korlátozzák s a munkaadókat a magyar munkásság és a magyar tisztviselők elbocsátására akarja rábírni a kormányzat. IV. Az egyenlőtlen elbánással és rendszeressé vált ül dözéssel, a magyar kisebbség a gazdasági életben a legkétségbeejtőbb helyzet elé van állítva. Páratlan korrupcióval és kizárólag román nemzeti cél érdekében végrehajtott agrárreform 2-7 millió hold földet vett el úgyszólván ellenérték nélkül a magyarságtól. A kisebb ségi egyházak vagyonából és birtokállományából 85%-ot sajátítottak ki. A Csiki Magánjavak 62.600 holdas birtokát és vagyontárgyait jogalap nélkül elkobozták és a Nemzetek Szövetsége által visszaítélt 11.659 holdat máig sem adták vissza. Egy egész csomó nagyértékü magyar vagyont vett el a román kormányzat minden ellenérték nélkül magyar társadalmi intézményektől, melyek közül csupán az 1937. április 16-i hivatalos lapban közzétett román minisztertanácsi határozat adta vissza a nagyszebeni Theresianumot a gyulafehérvári róm. kath. püspökségnek, a Háromszékmegyei Székely Tanulmányi Alap ingó és ingatlan vagyonát a Székely Nemzeti Múzeum kezelésébe és hozzájárult a íomán kormány ahhoz, hogy az 1929-ben elvett Kolozsvári Erzsébet-Mária Szanatórium épületeit az egészségügyi minisztérium jelenlegi állapotukban rendelkezésre bocsássa a Gojdu alapítványnak, amely azokat megvásárolta. A magyar vállalatok, bankok és biztosító társaságok nacionalizálása címén arra kényszerítettek nagy magyar vállalalatokat — így a Petrozsényi Bányavállalatot, a Magyar Földgáz rt.-t, a Dicsőszentmártoni Nitrogén (! várat, az Első Magyar Általános Biztosító Társaságot, hogy vagyonuk egy részét nevetségesen csekély áron adják át a román államnak, vagy román érdekeltségeknek. A magyar vállalatok igazgatóságába románokat kell bevenni. A magyar kisebbségi mezőgazdák, magyar iparosok-kereskedők és szabadfoglalkozásúak adóját aránytalanul magasabban állapítják meg s az adók behajtása magyarlakta vidékeken a legnagyobb kíméletlenséggel történik. Az állami szállításokból a magyar iparosokat és magyar kereskedőket alig részesítik. A román Nemzeti Bank és a román Ipari Hitelintézet egyenlőtlen elbánásban részesíti, úgyszólván teljesen mellőzi a magyar pénzintézeteket és vállalatokat a visszleszámítolási hitel, illetve a kölcsönök terén. Az ipartestületek megszüntetésével ismét milliókra menő vagyonérték vész el a magyar kisebbségre, e vagyonoknak a román munkakamarákra háramlásával. A székely földi közbirtokosságok meg vannak fosztva attól a természetes jogoktól, hogy vagyonuk jövedelmével szabadon rendelkezzenek és ez a jog csak akkor nem talál gátlásra, ha arról van szó, hogy a jövedelmet állami és román intézmények támogatására fordítsák. A kisebbségek gazdasági elsorvasztását célozta .az 1934. évi nemzeti munkavédelmi törvény gyakorlati alkalmazása és Pop Valérnak — népszövetségi panasz alapján — utólag hatálytalanított rendelkezése is a magyar munkások és alkalmazottak kenyérkeresetüktől való megfosztása célzatával. Az elcsatolt kétmilliós romániai magyar kisebbség szomorú helyzetképét a Romániai Országos Magyar Párt által Sepsiszentgyörgyön 1937. szeptember 4—5 napjain tartott nagygvűlés határozati javaslatából idézett alábbi megállapítással zárhatjuk le: „A román sajtóban és nyilvános gyülekezetekben a magyarság ellen olyan gyűlöletet keltő uszítás tolyik, melyhez hasonlót a világ egyetlen állama sem engedne meg. Ezek az évek óta tartó és a büntetőtörvénykönv vbe ütköző sorozatos ncmzetiségelleni izgatások, amehek ellen az állam vádhatóságai egyetlen esetben sem tettek bűnvádi eljárást folyamatba, mélyreható befolyást is gyakoroltak a román közvéleményre és ennek hatása az államigazgatás minden ágában elviselhetetlenné vált bánásmódban nyilvánul meg". "ISTROS Gyártja: PAUL1NI GÉZA IX., Thaly Kálmán-u. 10 Telefon: 1-312-93 oldal- és far-csónakmotort vegyen, mert a leggyorsabb és legmegbízhatóbb széria-motor alkatrész készítése Mindennemű csónakmotor a leggyorsabb és legmeg- speciális javítása,