Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 5. szám - A revizió főbb nemzetközi jogi vonatkozásai. 2. [r.]

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA ncs propaganda, mely a demokráciát dicsőíti és mindazt, ami Középeurópát erőssé tette, kigúnyolja. A szabadság, egyenlőség, testvériség szép eszme. De miért nem alkalmazta a francia politika jelszavait a középeurópai államokra és szenvedő népeire is? Csodálkozhatik-e a francia nagypolitika, hogy — kegyetlenkedései után — Középeurópa irtózik mindentől, ami a francia politika eszmekörére, jelszavaival annvira nem egyező módszereire utal? A jelszavak káprázatának, melynek nagy szerepe volt a francia politika tekintélyének növelésében, immár vége. A francia nagypolitika bódulata, varázslata, babonája és ereje elmúlt. Az országok, melyek a bódulat ájultságát lerázták, mint nagy és egészséges, megdönthetetlen birodalmak támadtak fel. Nincs ok és nincs törvény, mely azt akarná, hogy a gyógyulás, épülés folyamata itt megálljon. A gyógyulásnak Magyarországra is ki kell terjednie. Ha a történelem logika, még pedig a történelmi erők logikája, nincs erő, mely a következményeknek sorát megállíthatná. Minden külső körülmény nekünk kedvez, minket állít előtérbe. Minden kiszámítható tényező minket ösztökél. A történelem valóban életünk legnagyobb alkalmát nyújtja nekünk. Rajtunk a felelősség, az áldás, vagy átok, a teljesülésért, vagy örök alkalmatlanságért. Marius. CEMKO PASZTA MŰLLER ÉS TÁRSA IPARI ÉS SEGÉDANYA. GOK GYÁRA BUDAPEST, XIV, G1ZELLA-UT 53-55. NYUGALOM, PIHENÉS, ÜDÜLÉS a svábhegyi Mátyás Király üdülőben Luxus kényelem. Elsőrangú ellátás, nagy park olcsó árak. Központi fűtés, hideg-meleg folyóvíz. Terraszos szobák. MÁTYÁS KIRALY-UT 7. Telefon: 165—362, 165—361 A revízió főbb nemzetközi jogi vonatkozásai Irta: Polzovics Iván dr. II. Nincs kétség a tekintetben, hogy a népszövetségi egycsségokmány 19. cikke megalkotásának oka épen az eredeti hibák kiegészítő javításáról való gondoskodás volt, azoknak a hibáknak a korrigálásáról, amelyek a béketárgyalások folyamán már előrevetették árnyékukat és amelyeknek legalább utólagos helyrehozatalára provideálni kellett. Ezt fejezte ki Wilson egyik intervjujában') a következőképen: „A Nemzetek Szövetsége politikai függetlenséget és területi sérthetetlenséget jelent a feltételek későbbi módosításával és a határok módosításával, ha kimutatható, hogy igazságtalanság történt vagy a viszonyok megváltoztak". Ezért rendelkezik első és második (nagyrészben még a harmadik is) népszövetségi javaslata a revíziót illetően a területi sérthetetlenséget és politikai függetlenséget biztosító szabályokkal szerves összefüggésben, egy cikk keretében, a következő figyelemreméltó szövegezésben: „A szerződő hatalmak megállapodnak politikai függetlenségük és területi sérthetetlenségük kölcsönös biztosítására; megegyezés van azonban abban a tekintetben, hogy a vonatkozó népek hozzájárulásával olyan területi kiigazítások (readjustements) végrehajthatók, amelyek a jövőben az adott esetben a fennálló faji viszonyok és törekvések vagy a fennálló szociális és politikai viszonyok megváltozásának okából az önrendelkezési elvnek megfelelően szükségesek lehetnek, nemkülönben olyan területi kiigazítások, amelyeket a delegátusok három-negyed többségének a véleménye szerint az érdekelt népek jóléte és nyilvánvaló érdekei megkövetelnek . . ."**) A békekonferencia történeti vizsgálata kimutatta már, hogy a területi garanciáról, valamint a revízióról szóló rendelkezések miért nem kerültek együtt és ebben az eredeti fogalmazásukban a végső szövegbe és hogy miért különült el a területi garanciát nyújtó mai 10. cikk a revíziónak utat egyengető 19. cikktől. Ezek az okok részben tárgyilagos elvi meggondolások voltak, amelyek tekintettel kívántak lenni nemcsak a békeszerződések területi határozmányainak a felülvizsgálására, hanem minden alkalmazhatatlan nemzetközi szerződés és olyan nemzetközi jogállapot revíziójára, amely a világbékét veszélyezteti. Másrészt azonban nem tagadható el, hogy a Wilson-féle eredeti szöveg elejtésében nem kis szerepük volt nagyrészt önös politikai megfontolásoknak is, nevezetesen, hogy az önrendelkezési alapon nyugvó és együttes elhatározástól függő területkiigazítások a területi szuverénítás féltve őrzött jogának a sérelmét jelentik.***) Ha azonban ezen okok következtében a 19. *) Isaja Bowman-nak 1918. dec. 10-én, közölve Bőhmert Viktor dr.: Der Art. 19. der Völkerbundsatzun^, Kiel, 1934. 11. old. **) Közölve Bőhmert: i. m. 230. old. ***) V. ö. Bőhmert: i. m. 9—20. old.