Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 5. szám - Franciaország külpolitikája

MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 állni 1914-ben, mintha bizony Franciaország volna az a kivételes állam a földtekén, melynek területe az idők végtelenségéig sérthetetlen. Franciaországnak ebből a korai központosításából következett, nagyrészt, eszmei túlhatalma is, a varázs, melyet magából kiárasztott s melylyel Európa légkörét telítette. Mily természetesnek látszott, hogy francia a diplomácia nyelve s ezzel franciáké az a hatalmi többlet, melyet a nyelv parancsol a gondolko dásra. Francia volt a történelmi gondolkodás és a francia forradalmi eszmék voltak azok, melyekkel, mint valami láthatatlan fegyver bevitelével, Franciaország Európa országait forrongásba hozta és a kialakult nagy Habsburgi birodalmat szétrobbantotta. Az európai gondolkozók közt kevesen voltak olyan óvatosak, mint a bölcs kínai, aki midőn pár évvel ezelőtt a francia forradalmat dicsérték előtte, így felelt: — Várjuk meg, mi lesz a vége? Meglehet, hogy — még a bölcs kínai szerint is, — a francia központosítás eleven erejének és a francia forradalomnak immár vége. Vagyis vége van annak a hatalmi és gondolati sugallásnak, mely reszkető, vagy boldog és lelkes engedelmes ségben tartotta Európa népeit. Európa Versailles-Trianon óta két hatalmas központosítást nézhetett végig: Olaszországét és Németországét. E két állam egyike sem restelte a francia forradalmi demokrácia eszmeköréből kitépni gondolkozása gyökereit és — mintha ezzel a fejlődését gátló burkokat is szétszaggatta volna — végrehajtani azt a központosítást, mely, mint egykor Franciaországnak, neki is új erőt, új vonzási kört. új szerepet, új öntudatot adott. Az új Olaszország, melyet háború előtti államszervezete csak lágy, kúlső és csupán közjogi egységbe fogott, megszerezte azt a mindenütt jelenvaló, gyökértől csúcsig, keresztben és hosszában jelenlevő egységet, mely széttéphetetlen és az egész ország minden erőit felhasználhatóvá és tudatossá teszi. Németország elérte kétezer éves álmát: a törzsek Németországból lett egységes Németbirodalmat. A szétdarabolt Lengyelország is feltámadt. Üj mitoszok keltek életre, csodák támadtak, melyeknek fényében Franciaország egységesítésének csodája elfakult, elhalványult és kiesett a történelmi emlékezetből. Aki e tényekből következtetni tud, az előtt •világosak az európai nagypolitika eljövendő feladatai. Franciaország káprázatos szerepében, mintegy a tűzijáték végső sistergésében, a politikai ég sötét hátterébe bokrétázta fénylő, de múló alkotásait. E tűzijátéknak és bokrétáinak el kell tűnnie. Az európai politika feladata e fényes játék üres tartányainak eltakarítása. Minden, ami a francia politika alkotásának jegyében áll, magán hordozza a közeli halál hippokratesi vonásait. A Népszövetség jelentéktelenségbe hullása, Jugoszlávia eltávolodása a kisantanttól, Csehország agóniája, Románia tanácstalansága, a szovjet-francia szövetség rémítő terhe és még rémítőbb konzekvenciája, a spanyol polgárháború nem kétes kimenetele, mind a francia nagypolitika veszteségszámlájára írható. Különös a francia külpolitika szerepe e megvilágításban. Lépésről-lépésre kell hátrálnia. Immár nyilvánvaló, hogy az angol békepolitika védőszárnyai alá vonul, de nehezére esik régi hatalmáról lemondania. Még számos híve van otthon és szerte a világon, még számos publicistája igyekszik az emberi jogokkal, e speciális franciasággal telített fogalommal ellenkező fascizmust és nacionalizmust diszkreditálni és alacsonyrendűnek mutatni. Még védi és soká fogja védeni a maga politikáját és ezzel együtt szellemi és hatalmi varázsát, de a példa, a nemzeti országok példája, van olyan beszédes és érthető, mint a francia, immár pusztán elméletté laposodott, ideológia. A nagypolitikában az erő a hiten alapszik. Franciaország katonailag ma erősebb, mint 1914ben volt, Csehország százszor erősebb, mint 1919ben volt. De 1914-ben hittek Franciaország eszmekörében, igazságában, erejében, hittek még 1919-ben is, de ma már nem hisznek. Főképp nem hiszi senki azt, hogy amit fegyveres erőben Franciaország ki tud állítani, azt Olaszország és Németország nem tudná kiállítani. Abban a nagy békeegyezkedésben, mely szinte, Európa új békeszerződésének tekinthető, s melynek első hatályos lépése a minden ízében régi francia politikát követő Eden angol külügyminiszter félreállítása volt, s mely azóta számos SÍPOS ZOLTÁN h Budapest, VIII.. TELEFON: 133-589 entes és mészáros Magdolna-utca 36. szám. Gyomorbetegeknek sótalan gyógysonka és házi hentesáru, vágású I. rendű sertés-, borjú- és marhahúsok. — Naponta saját