Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 4. szám - A revizió főbb nemzetközi jogi vonatkozásai

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 állt és kollektív biztonsági kísérletével szégyenletes kudarcot vallott. A régi diplomáciának és módszereinek örökre befellegzett. Anglia nem vállal kötelezettsége^ a középeurópai statusquo biztosítására, vagyis, más szóval, nem akarja fegyvereivel védeni a békeparancsok alkotásait és ezzel az állásfoglalással útat nyit az igazságos, tehát a legfőbb békét magába?! rejtő fejlődésnek, vagyis revíziónak. Ezt a békét, ezeket a módszereket akarja Angliával együtt Olaszország és a Németbirodalom. Ehhez a csoporthoz, politikához és módszerhez kénytelen csatlakozni Franciaország. Az új módszer pedig mindig és mindenütt re^ viziót, másszóval békét, fejlődést, életet, újjászületést jelent. Marius. A revízió főbb nemzetközi jogi vonatkozásai Irta: Polzovics Iván dr. I. A párizskörnyéki békeszerződéseknek a vesztes államok politikai tényezői és közvéleménye által mind nagyobb erővel sürgetett, és már a győztes hatalmak számos államférfia által is kívánatosnak jelzett módosítása a nemzetközi politikában és jogtudományban a revízió kifejezést úgyszólván kizárólagossági joggal magának foglalta le. Bár a revízió a jogi tények felülvizsgálatának a jogélet más ágaiban és vonatkozásaiban is közhasználatú megjelölése, ha ma külpolitikai értelemben revízióról hallunk, annak szinte kizárólag a párizskörnyéki békeszerződések megváltoztatására vonatkozó értelmet kell adnunk. Ha azonban a revízió kifejezés tartalma ilyen általánosan egyértelmű is, a megvalósítása érdekében felhasznált érvelés szempontjából a fogalma mégis különböző alakulást mutat. Már a Teviziós jogi irodalom alapvető munkája*) különbséget tesz a revizió jogi indokai szempontjából szűkebb és tágabb értelemben vett revizió között. Ezen megkülönböztetés, valamin! a revíziós irodalom más képviselői tételeinek fi gyelembevételével a revizió szűkebb és tágabb értelme, nemkülönben a szűkebb és tágabb értelemben vett revizió jogi indokolása a következőkben nyilvánul meg. Szűkebb értelemben revizió valamely nemzet közi szerződés módosítása a megkötése óta bekövetkezett körülmények figyelmcbcvételével. Tágabb értelemben revizió valamely nemzetközi szerződés módosítása (egyesek szerirt hatálytalanítása) a megkötésével kapcsolatos tények miatt. A szűkebb értelemben vett revizió a nemzetközi szerződések módosítását a szerződések megszűnésének általános tanai szerint kívánja végrehajtani. A tágabb értelemben vett revizió a szerződések létre*) Kunz, J.: Dic Revision cler Pariser Priedensvertrüge, Wien, 1932. jöttéhez tapadó eredendő hibák és hiányosságok miatt veszi célba a szerződések módosítását, illetve hatálytalanítását. A szűkebb értelemben vett revizió a nemzetközi szerződések megszűnésének tanai szerint főleg a következő jogcímeken tehető folyamatba: 1. a szerződéses kötelezettségek nem teljesítése a szerződő fél részéről, 2. A szerződésben előírt magatartás lehetetlenülése, 3. a viszonyok lényeges változása (az ú. n. rebus sic stantibus klauzula) és végül 4. a Nemzetek Szövetsége egyességokmá nyának 19. cikke alapján. A tágabb értelemben vett revíziónak pedig főként a következő jogcímeken lehet helye: 1. tévedés, 2. megtévesztés, 3. kényszer, 4. jog-, igazságvagy erkölcsellenes tartalom, 5. a szolgáltatás lehetetlensége, 6. a szerződés megkötésénél a tárgyalások hiánya és ennélfogva a szerződésnek diktátum-természete, 7. a szerződésnek az esetleges előszerződés vagy az esetleges más szerződéses előfeltételek, mint pl. a nemzetiségi elv, vagy a népek önrendelkezési joga megsértésével történt megkötése, 8. a szerződésnek igaztalan feltételre, pl. a háborús felelősségre alapítása, 9. a szerződés tartalmában a felek egyenjogúságának kifejezett megsértése, stb. Ha a revíziós jogcímeknek fenti két csoportján végigtekintünk, szembetűnik, hogy a revíziós jogcímek kettő kivételével mind jogérvényességi tételek, amelyek a szerződés eredeti vagy érvényesítéskori semmisségét vonhatják maguk után. Akár a szűkebb értelemben vett revíziós jogcímeket vesszük figyelembe (természetesen a két ki vétel mellőzésével), akár a tágabb értelműeket, azok mind azt célozzák, hogy megállapításuk esetében a szerződés hatálytalanítása ex nunc, illetve ex tunc, bekövetkezzék. Közülük csak kettő tér el hatását illetően a többitől, nevezetesen az ú. n. rebus sic stantibus klauzula, és a népszövetségi 19. cikk jogcíme. Ezek a szerződés érvényességét nem kívánják tagadásba venni, hanem csak a módosítás szükségességét indokolják, illetve jelölik meg annak jogpolitikai módját. A rebus sic stantibus klauzulára hivatkozás nem szünteti meg ipso iure a szerződést, hanem csak arra ad módot, hogy a szerződést alkalmazhatatlannak tartó fél a szerződés módosítását vagy feloldását kezdeményezhesse. A szerződés hatályának a megváltozása azonban nem a viszonyok módosulásának a folyománya, hanem a szerződő felek újabb megegyezésének. A rebus sic stantibus klauzulának csak az az értelme, hogy a viszonyok lényeges változása esetében jogszerűvé teszi a szerződés által kötelezett államoknak azt a törekvését, hogy a szerződés módosíttassék. Ugyanezt nyújtja lényegileg a 19. cikk, amelynek azonban, — mint később látni fogjuk, — inkább eljárásjogi szempontból van különös jelentősége. A revíziónak ezeken a két csoportbeli jogi indokain felül természetesen a revíziós irodalom és mozgalom számos nem jogi körülményre is hivatkozik, mint a revizió szükségességének indokolására. Ilyenek főleg a békeszerződések észszerűtlensége, történelem-, földrajz- vagy geopolitika-ellenessége, a revíziót igénylő népeknek időközben beállott szükségletei, a világ gyarmati nyersanyagforrásai arányos felosztásának követelménye, stb.,