Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 1. szám - A Romániához csatolt magyar kisebbség helyzete

MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 Európa, legalább is a diplomáciában, megadta magát a keleti, orosz szellemnek. íme, a tér, ahon nan Európa visszavonult, Oroszország birtoka letv Ez az ázsiai politika homlokegyenest ellenkezik az európaival és elszárít mindent, ami valaha az európai szellem hatása alatt kivirágzott. Európának, ha erejét önmaga fölött visszaakarja nyerni, önmagához kell visszatérnie, önma gát kell egységben látnia, önmaga tépésétől és rombolásától kell visszarettennie. Európa ereje mindenkor szellemében volt. Nem népi tömegek, nem a nyers erő, nem is a természet paradicsomi bősége, hanem Európa szelleme teremtett itt hatalmat, jólétet, művelődést. Európa szellemének gyönsültével mindez a hatalom, gazdaság eltűnik és Európa akkor majd szemmel láthatóan egységes lesz a nyomorban, testi és lelki tengődésben, lealázásban. Akkor majd látni fogják, hogy minden durva hatalom, mely Európa egy-egy országát tiporta és gyöngítette, egész Európát tiporta és gyöngítette. Valamely testnek egyetlen része sem lehet beteg, hogy az egész test beteg ne legyen. Mintahogy egyik legnagyobb tudósunk írta: Minden szervünk benne van minden szervünkben, — Európa minden országa bent van Európa minden országában. Ami egyiknek baj, baj a másiknak is. Európa csak úgy gyógyulhat meg, ha ráeszmél szerves és szétválaszthatatlan egységére. Csak az egységes Európa tarthatja meg vezető szerepét, találhatja meg régi módszereit, régi szellemét, csak ez méltó a legnagyobb kultúra hordozására. Ha egységének megérzésére, a térkép zegzugos vonalainak káprázata alatt, képtelen, ha tompaságából nem ébred fel, ha a testvérgyűlölete erősebb, mint küldetésének ösztökélése, akkor majd valóban nem lesz különbség és határvonal ország és ország között és Európa örökségét egészben lesz kénytelen átadni a küszöbön leselkedő orosznak s az oroszokon keresztül Ázsiának és ő maga a hűtlen és rossz szolga szerepében tengetheti a történelem táblájára fölvésni nem méltó életét. MARIUS. SCHMOLL íj PA 5 T A Schmoll ÓS Kallós Budapest, V., Véső-utca 7. A Romániához csatolt magyar kisebbség helyzete Irta: Dr. Fritz László, kir ítélőtáblai biró I. A Tatarescu kormány lemondása, a törvényhozótestület mindkét háza mandátumának lejárta a békediktátum által Magyarországtól Romániához csatolt terület magyar lakosságának kisebbségi életében négy — sérelmekkel megnehezített és súlyossá tett — évnek a határkövét jelenti. Közel két évtized óta az önkényeskedések és jogtalanságok újabb és újabb halmozásával szakadatlanul és céltudatosan folyó üldöztetés ia Romániához csatolt magyer kisebbséget egyenesen létfeltételeiben támadta meg. A Tatarescu kormány most lezárult négyéves uralma pedig a magyar kisebbség politikai, kultúrális és gazdasági helyzetét olyan súlyosra fordította, hogy abban mélyebb pont már alig következhet be. A mindenkori román kormányzatnak a magyar kisebbséggel szemben tanúsított általános magatartásáról meg kell állapítani, hogy teljes mértékben negligálja az 1919 december 9-i párisi ú. n. kisebbségi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését. Eltekintve attól hogy az 1923 évi alkotmányreform alkalmával mellőzte a kisebbségi szerződés rendelkezésének az alkot-' mányba való bevételét, mai napig sem alkotott kisebbségi törvényt. Az egyes szak- és részlettörvények és jogszabályok ellentétben állanak a kisebbségi szerződés rendelkezéseivel. A törvények végrehajtásában pe dig az egyenlőtlen elbánás elve érvényesül. A kisebbségi szerződés rendelkezéseivel ellentétes, vagy ellentmondásban álló intézkedéseket tartalmazó törvények számát a Tatarescu kormányzat is lényegesen szaporította. Példaként kiemeljük az alábbiakat: A középiskolai oktatásról szóló 1934. április 30-i törvényt, amely a kisebbségi felekezeti középiskolák elnéptelcnítését célozza az idegen bizottságok előtti vizsgáztatás rendszerével s be nem vallott célja a kisebbségekre a numerus clausus alkalmazása. Elrendeli többek közt .a kisebbségi tanárok nyelvvizsgáját és megszünteti a bacalaureátusra vonatkozóan az előző törvény lényegcsen kedvezőbb rendelkezéseit; az elemi iskolai törvényt módosító 1934. évi július 5-í és 1937. évi április S-i törvényt, amely a kultúrzónát szabályozó 159. cikk intézkedéseit azzal bővíti ki, hogy 10 hektár földet ad a rendelkezésre álló földbirtokból a székely megyékben az elnemzetietlenítést végző állami tanítóknak; az egyetemi gyógyszerészeti oktatás központosításáról szóló 1934 július 10-i törvényt, amely megszünteti a kolozsvári gyógyszerészeti fakultást is ,azzal az indokolással, hogy a kisebbségi diákság veszélyt jelent az államra; az 1934. május 8-i banktörvényt, mely a legfelsőbb banktanácsból kirekeszti a kisebbségi hitelszervezetek megbízottait; ISI csiki magánjavak rendezéséről szóló 1934. július A „Magyar Külpolitika" ingyen jár minden külföldi magyar egyesületnek Támogassa előfizetésével a Magyar Külpolitikát1.