Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 3. szám - A szovjet hadi céljai Közép-Európában

MAGYAR KÜLPOLITIKA 13 A szovjet hadi céljai Közép-Európában Irta: Nyiry László ny. vk. ezredes Néhány tekintélyes külföldi lap az utóbbi időben élesen támadta Titulescut, aki a nyilvánosság előtt kijelentette, hogy a román-szovjet paktum való tény. Románia volt külügyminisztere, ellentétben Antonescuval, aki ezt a paktumot mindig tagadta, azt is beismerte, hogy a szovjet-román megállapodás szerint Románia háború esetén a szovjetcsapatoknak szabad átvonulást biztosít területén. Titulescu a paktumot azzal indokolta, hogy Romániának a mai külpolitikai helyzetben mindent el kell követnie határainak fokozott megvédésére. E cél elérése érdekében azonban rá van utalva arra, hogy szükség esetén idegen segítséget vegyen igénybe, amelyet azonban — tette hozzá megnyugtatásul, — csak ott s akkor enged át területén, ahol és amikor szükséges lesz. Határozottan feltűnt, hogy Titulescu e kijelentéseit eddig egy román lap sem cáfolta meg, de a szovjetsajtóirodának sem jutott eszébe valamelyes cáfolatot kiadni. Bárhogy is álljon a dolog, az ma már nem titok, hogy Csehszlovákia háborús előkészületeibe a szovjetsegítséget számításba vette. Ezt a logikus feltevést, amellyel ma már mint ténnyel kell számolnunk, hatalmasan alátámasztja a mohilev-csernovitzi vasúti vonalnak szovjet kezdeményezésre négyvágányúvá leendő átépítése, amelynek munkálatait szovjetlaphírek szerint már meg is kezdték. Vizsgáljuk meg ezek után, mi a jelentősége a mohilev-csernovitzi vasútivonal átépítésének, illetve miért és mennyiben érdekelheti Középeurópát és így elsősorban Magyarországot a Titulescu által nyiltan bevallott szovjet-román paktum? Szovjetoroszország, pontosan körülírt politikai programmja, imperialista céljai, katonai szövetségekből eredő kötelezettségei következtében Középeurópába a leggyorsabban az ukrán katonai kerület területéről törhet be és pedig a mohilevcsernovitzi vasútivonal felhasználásával a csehmagyar határok irányában. Megerősíti ezt a feltevést a szovjet hadsereg európai részének már most meglévő csoportosítása is. A nyugati és délnyugati orosz határokon ugyanis kereken 53 lövészhadosztály, 11 lovashadosztály és 2 önálló lovas dandár áll. Ez a csoportosítás egy általános nyugati iránybani előretörés lehetősége mellett szól, amelyhez mint déli szárny, azok az erők csatlakozhatnának, amelye ket a legrövidebb úton az említett vasútivonalon lehetne legkönnyebben Európa szívébe dobni. Kövessük tovább a lehetőségeket: Csernovitztöl kezdve a vasútivonal kétfelé ágazik: Az egyik lengyel területen, Kolomeán át vezet Mármarossziget Csap felé, a másik, erdélyi területen Dorna vatrán, Besztercén, Désen keresztül Szatmárnémetin át Magyarország felé. A helyzet most már az, hogy a lengyeleknek eszük ágában sincs megengedni szovjetcsapatok átvonulását területükön. így tehát a szovjetvezérkar csupán Erdélyen át hozhatná csapatait vasúton Középeurópa szívébe. Más szóval kifejezve, ez azt jelenti, hogy az imperialista céloktól fűtött Szovjetoroszország támadó vörös hadserege háború esetén Lengyelország kényszerű megkerülésével, szövetségeseinek, Csehországnak és Komániának megsegítése céljá ból csupán az erdélyi vasútivonalat veheti igénybe Ezt az egyetlen lehetőséget biztosítja számára az a paktum, amelyről Titulescu nyíltan beszélt és amely lehetővé teszi a szovjet részére, hogy csapataival adott esetben elözönölje Középeurópát, és elsősorban annak katonailag leggyengébb államát, Magyarországot. Az Erdélyen átvezető említett vasútivonal teljesítőképesség tekintetében kívánni valót hagy hátra. Elsősorban vonatkozik ez annak a Kárpá tok és Beszterce között lévő részére. Az oroszok azonban ezen úgy kívánnak segíteni, hogy a mohilev-csernovitzi réisz négyvágányúvá leendő átépítése által az orosz csapatszállítmányoknak legalább román terűiéire való átgördülését meggyorsítják. Tudjuk azt, hogy nagyarányú csapatszállítások igen sok hadianyag, élelmi, lőszer, stb. készlet utánszállítását követelik meg. Ehhez pedig óriási arányú kocsipark szükséges. Ilyen nagyarányú vasútiforgalmat pedig csak több sínpáron lehet lebonyolítani, hogy az üres kocsik mielőbb visszagördülhessenek rendeltetési helyükre, újraterhelés céljából. Ezért van szükség tehát ennek a vasútvonalnak többvágányúvá való átalakítására. Lássuk most már, mekkora haderőt szállíthat a szovjet — Erdélyen át? Mohilev, az ukrán katonai kerülethez tartozik, amelynek Kharkov a székhelye. Ebben a katonai kerületben jelenleg 5 lövészhadtest és 2 lovas hadtest (5 lovashadosztály) állomásozik. Hz tehát azt jelenti, hogy háború esetén a szovjet Mohileven át, — természetesen fokozatosan és az erdélyi hegyi vasúton aránylag lassú ütemben, — körülbelül 3—400.000 katonát tudna, a hozzátartozó hadigépalakulatokkal együtt Dornavatrán, Besztercén, Désen és Szatmárnémetin át Csap, Kassa területére, illetve a magyar határokra szállítani. Lefkovits és Vándor A mányu szövetek, valamint r> T . T/ n ,f rr 4c 4o evedeti angol szövet Budapest, V., Deák *erenC-U. 16-18. különlegességek nagy választékban {Adria-paiota)^ HHHHHiBHHIIHHflHHHliflHHHBHBHHHHHHHIi