Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 12. szám - A Földközi-tenger egyensúlya

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 bet az anyaországba szállítani, mert a legrövidebb útirány a francia gyarmatoktál Algir és Marseille között van. Ez az út — és ezt már most azonnal meg kell állapítanunk, — teljes mértékben beleesik az olasz repülők hatáskörébe, amely keletről nyugati irány­ba számítva, egészen a spanyol partokig tart. Olaszországnak, — jól láttuk ezt az abesszin­olasz háború idején, — szintén létérdeke fűződik a Közép-tengeri hajóútak biztonságához. Élénken kifejezésre jutott ez akkor, amikor egyes nagyha­talmak szankciókat akartak életbeléptetni Itália ellen. A meghódított olasz keletafrikai gyarmatok­hoz vezető legrövidebb út a Közép-tengeren ve­zet át. Ennek az útnak a biztonsága Olaszország ré­szére azonban nyersanyag-pótlás szempontiából is igen fontos. Egy állam sem oly szegény a háború­hoz szükséges nyersanyagokban, mint Olaszor­szág. Kőszén, vas és nyersolaj alig található fel az országban. Éppen ezért szerzett Olaszország gaz­dasási befolyást Albániára, mert ez a rézércek, olaj, aszfalt és földgázban gazdag ország a legközelebb fekszik hozzá. De mi történnék akkor, ha a Közép­tengeri egyensúly Olaszország hátrányára felbo­rulna? Ez esetben nemcsak a keletafrikai gyarma­tokkal szakadna meg Itália összeköttetése, hanem az Adriai-tenger déli kijárata is eldugulhatna és így az Albániával való öszeköttetés is veszélybe juthatna. Vizsgáljuk meg most már a Közép-tenger ha­talmi egvensúlyát Francia- és Olaszország szem­pontiából. Franciaországnak legerősebb tengeri és légi tá­maszpontja a tuniszi Biserta. Jó kikötője, előnvös stratégiai helyzete, kikötő- és védőművei, továbbá arzenáliai kiváló flotta-támaszponttá teszik, amely Gibraltár és Port-Said között a félúton lévén, a Máltától délre vezető tengeri utat uralja. Kikötő­jében a legnagvobb hadihajók is védelmet talál­nak, azonfelül kitűnő bázist képez bvdronlánok részére. Támadások ellen kitűnően védik a Pontv-i kikötőben összevont buvárnaszád-raiok is. A Sidv­abdallai arzenálok nedig élelmet, üzemanyagokat és más hadianvagokat tárolnak. Bisertanak is van azonban hátránya: messze keletre előre tolva, hatósugara némileg körülzárolt. Ez az oka annak, hogy a franciák az algiri Orant gőzerővel alakítják át egv hatalmas flotta- és légi­támaszponttá. (Részben kész.) Természetes, hogy ezek a fő francia támasz­pontok, nemkülönben az északafrikai francia gyar­matok megszálló ereje már most is erős: Algírban 3 gyaloghadosztály és 1 lovasdandár, Tuniszban 2 hadosztály és 1 lovasdandár. Marok­kóban 3 gyaloghadosztály és 2 lovas dandár állo­másozik. Az északafrikai francia gyarmatokban kb. 40 repülőszázad van. A francia hajóhad zöme az I. hajóraj, 40 úszó­egységével, továbbá a 6 egységből álló iskolaraj a Földközi-tengeren állomásozik (a II. hajóraj 20 egysége az Atlanti-óceánon). Olaszország a Földközi-tengeren legalább olyan hatalmas támaszpontokkal rendelkezik, mint Franciaország. Itália két támaszpont-vonalat készí­tett elő, amelyek elzárhatják a Földközi-tengeren át vezető utat. 1. Gibraltár ellen a Szardínia—Szi­cília—Pantellária—Tripoliszit, 2. a brit Haifa és Alexandria ellen a Dodekanezos (Leros Rhodos)— Tobruk támaszpontvonalat. Említettük már, hogy az olasz repülő-támasz­pontokról a Földközi-tenger minden pontját, tehát a francia bázisokat is könnyen el lehet érni, annál is inkább, mert a francia támaszpontokat a közeli Olaszország a belső vonalról hatékonyan oldaloz­hatja. Az olasz anyaországban Brindisi, Bari, Ta­rentó és Sirakusa azok a támaszpontok, amelyek a Közép-tengeri egyensúly fenntartó láncának jelen­tős részei. Ugyanilyen szerepet töltenek be Tob­ruk, továbbá a már említett Dodekanezoson kívül az albániai Saseno-sziget. Igen nagy fontossága van a Pentelléria-szigetnek, amely a siracusai szorost elzárva, a francia légitámaszpontok közlekedését a Földközi-tenger keleti medencéjében elszórt brit támaszpontokkal megnehezíti. Hogy milyen súlyt fektet Olaszország Közép­tengeri támaszpontjainak ütőképességére, mi sem bizonyítja jobban, hogy Lybiában állomásozik a már régebbi XXiI.-en kívül az újonnan felállított XX. számú hadtest. Olaszország hatalmas haditel­jesítő-képességével mindenki tisztában van! A leg­utóbbi cseh viszály utáni időben Mussolini nem titkolta el, hogy Líbiában a már említett hadtesten kívül a XXI-iket is hadilábra emelte, nemkülönben megerősítette a szicíliai és szardíniái hadtestet. Szeptember 28-ának hajnalán pedig 22 sorhajó­egység, 114 torpedóromboló, 81 tengeralattjáró és más egyéb egységek álltak cselekvésre készen 5123 tiszttel és 85.000 főnyi legénységgel, hogy ha kell, meghaljanak a hazáért. Olaszország hadiállományát 7 millióra becsü­lik, de nem lehetetlen, hogy háború esetén 10 millió embert tud a csataterekre dobni. Nehéz egy cikk keretében elbírálni, hogy e két ország közül melyik uralja vagy uralná abszolút értelemben véve a Közép-tenger medencéjét. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a müncheni értekezlet nyomán Itália Nagybritanniával bizonyos tekin­tetben megegyezett. Elsimultak az angol—olasz— arab politikai ellentétek. Az angol és olasz elvek közeledtek egymáshoz és a távol jövő horizontján látszólag megszűnnek majd azok az éles ellentétek, amelyek oly sokszor fenyegették a Közép-tenger egyensúlyát felborulással. Hiú remény volna azonban a Közép-tenger Hungária mcrlcggyár Budapest, V., Vilmos császár út 54. T: 129-658. Gyorsmérlegek, sonkavágógépek, kézi- és motorhajtású üzemi mák-> kávé- és dióőrlők és minden fajta mérlegek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom