Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 12. szám - A Földközi-tenger egyensúlya

é MAGYAR KÜLPOLITIKA Nekünk, a népi elv alapján, most adta vissza , a Gondviselés egymilliónyi testvérünket. És még másfélmilliónál is több testvérünket várjuk viszsza. Nem kell felsorolnunk, hogy még a régi gondolkodás alapján is hány jogcímünk volna régi földünk visszaszerzésére. Ezer esztendőnek mennvi vérihullása, munkája, önfeláldozása tette miénkké azt a földet. A népi politika sem halványítja azokat a régi jogcímeket, melyek mellett mi és a most is ott élő magyarok teszünk hitet. De most nem beszélünk a múltról, csak a máról, a most élő és a jövőben is élni akaró örök nemzet örök és elmúlhatatlan jogáról. Az olasz népi és hivatalos politika mint minden más kérdésnél, Tunisznál is egy vonalon fut. A magyar nép kívánságai immár valóságos duzzasztó erőművei a hivatalos magyar külpolitikának is. A reviziós gondolat, melyet az olasz külpolitika az ó- és új-olasz, idegen impérium alatt lévő területeire egyaránt kiterjeszt, hol találna nagyobb megértésre, mint nálunk? A revizió elve eddig Münchenben bontotta legszebb virágait, de első magvetése, csírázása magyar földön volt. Az új nagypolitikának, mely a békeszerződések materiális és kapitalisztikus, erőszakos szellemét megtörendő, mi adtuk az első termékenv, káprázatos fejlődés előtt álló gondolatot. Ez történelmi érdemünk és nem hiú dicsekvés, ha azt állítjuk, hogy minden, bár a leghatalmasabb nemzet reviziós győzelmében van része a magyar reviziós gondolat erejének is. NOVALIT Műgyanta és Vegyipari Részvénytársaság Gyártelep: ÚJPEST, BAROSS-UTCA 22—24 Telefon: 294-228 Központi iroda: BUDAPEST V.f SZENT ISTVÁNKORÚT 22. Telefon: 117-428 Műgyanták, műgyanta-présporok, lakkgyanták, műcserző anyagok. A Földközi-tenger egyensúlya Irta: Nyiry László ny. vezérkari czredesA tuniszi és korzikai tüntetések Francia- és Olaszország között kétségkívül feszültséget eredményeztek. Tudjuk, hogy c két nagyhatalom már a spanyol kérdésben is két egymással ellentétes világnézetet képvisel. Fnnek természetes következménye, hogy a Középtenger hatalmi egyensúlyának fenntartásán Nagybritánnián kívül Franciaország és Itália is egyaránt féltő gonddal őrködik. Ma olyan világot élünk, amelyben a milliók és milliók vállára rakott fegyverek esetleg még jelentéktelennek látszó konfliktusok békés elintézése előtt is „maguktól elsülnek". A béke fenntartásának lehetőségét — láttuk ezt a legutóbbi cseh viszálynál, — a mérhetetlen arányú fegyverkezések is veszélyeztethetik, különösen, ha a fegyverkező államok között komolyabb ellentétek vernek éket. Francia- és Olaszország az utóbbi időben — bár védelmi célzattal, — de annál hatalmasabb méretekben építi ki hadseregét. Mindkét nagyhatalom érdek-súlypontjának pillérei jelenleg a Földközitenger medencéjében gyökereznek s így egy esetleges fegyveres konfliktus kimenetelére a Földközi-tenger egyensúlya döntő befolyással lehet. Ezekután nem lesz érdektelen megvizsgálnunk, milyen érdekek fűzik e két nagyhatalmat a Fö'dközi-tengeri egyensúly fenntartásához és megállapítanunk ennek az egyensúlynak a jelenlegi helyzetét, amennyire azt a velünk barátságos Olaszország katonai helyzetének bizonyos arányokon túli ismertetése nélkül megtehetjük. Tudjuk, milyen hatalmas érdekek fűzik Franciaországot északafrikai birtokaihoz: Algir, Tunisz és Marokkóhoz, valamint Indokmához és Dsibutihoz. A Földközi-tengeri hajóutak szabadon tartása a francia hadsereg részére elengedhetetlen. Gyarmatainak nyersanyagkészletei a hadiüzemek táplálásához szükségesek, gyarmati csapatai pedig a francia hadsereg ütőképességének fenntartásához elengedhetetlenek. Egy fehér ország sem számít haditerveiben annyira a színes csapatokra, mint a francia köztársaság. Ne felejtsük el, hogy európai francia területen már békében 5 színes hadosztály állomásozik. Érthető ez, ha meggondoljuk, hogy a 40 milliós Franciaországgal határos 80 milliós Németország és a 44 milliós Olaszország, sőt talán a jövőben a 24 milliós Spanyolország is ellenség lehet. Az északafrikai francia helyőrségekben 5 zuáv ezred, 17 északafrikai lövészezred, 5 idegen légiós ezred és 4 könnyű harcikocsi zászlóalj állomásozik. Ezeknek ereje kb. 83—85 zászlóalj. Ehhez kell számítanunk még 7 gyarmati ezredet és a tartalékokat. Más szóval kifejezve tehát ez azt jelenti, hogy Franciaországnak háború esetén kb. 130.000 főből álló színes csapatkerctet kellene a hozzájuk számítandó tartalékcsapatokkal együtt a legsürgősebben az európai csataterekre szállítani. Ez a „keret létszám" pedig Franciaország békehaderejének egyötödét teszi ki. Ezeket a színes csapatokat csak a tengeren le-