Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 11. szám - A revizió múltja és jövője. A Magyar Reviziós Liga munkássága

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA delem azt eredményezte, hogy a nagyhatalmak mind világosabban felismerték a dunavölgyi hely­zet tarthatatlanságát és keresték a kibontakozás módját. A több mint egyévtizedes reviziós küzde­lem tehát megteremtette az elvi alapot, ez az etni­kai elv érvényesítése és az önrendelkezési jog meg­valósításában boatakozott ki. Sajnos, a nagyhatal­mak nem léptek elég gyorsan a járható útra. Két­ségtelen, hogy erre az útra a győztes hatalmakat a német birodalom kényszerítette akkor, amikor 1938 márciusában végrehajtotta az Anschluss-t. Az Anschluss megtörténte után kétségtelenné vált, hogy Cseh-Szlovákia helyzete tarthatatlan és az etnikai elvnek és az önrendelkezési jog elvének Cseh-Szlovákiával szemben gyorsan érvényesülni kell. Ebben az irányban fejtette ki a munkásságát a német birodalom és a magyar reviziós mozga­lom is. A Magyar Reviziós Liga 1938 április 21-én Budapesten nagyszabású reviziós gyűlést tartott, amelyen több mint 60.000 ember követelte Cseh­Szlovákia felosztását és a magyar Felvidék vissza­csatolását. Ennek a gyűlésnek hatalmas visszhangja támadt az egész világon és a külföld tudomásul vette, hogy Cseh-Szlovákiában nemcsak szudéta­német kérdés van, hanem magyar, szlovák és ru­thén kérdés is. Az események gyorsan követték egymást és végül 1938 szeptember 29-én létrejött a müncheni négyhatalmi egvezmény. ameily érvé­nyesítette az etnikai elvet Csehországgal szemben a szudétanémet területekre, majd ezt követte a bécsi döntőbírósági egyezmény, amely Magyar­ul-zágnak visszajuttatta a magvariakta területe­ket. Igen röviden és csak nagv vonalakban mutat­tuk be a magyar reviziós küzdelmet, amely az igaz­ság első győzelmével végződött. Itt meg kell álla­pítanunk azt a tényt, hogy a világháborút befejező békediktátumok után az egész világon elsőnek ép­pen a magyar nép indította meg a maga reviziós szabadságharcát és a magyar nép mutatott rá első­nek a békediktátumok igazságtalanságaira és a a Magyar Reviziós Liga munkássága vitte be a vi­lág köztudatába azt, hogy nem lehet igazságtalan­ságra építeni az európai rendet és a béke érdeké­ben feltétlenül szükség van az igazságtalanságok orvoslására. De ugyancsak a Magyar Reviziós Liga vitte be a világ köztudatába, hogy az igazságtalan­ságokat az etnikai elv és az önrendelkezési jog alapján kell orvosolni. Ezzel a munkásságával »a magyar nép nemcsak önmagának, de a többi le­győzött országnak, így a német birodalomnak is nagy szolgálatokat tett, viszont a német birodalom a maga hatalmas erőforrásaival és hadseregével a több. mint egy évtizedes reviziós küzdelmet a meg­oldás stádiumába lendítette. De eredménye a magyar reviziós küzdelemnek az is, hogy ma már a magyar igazságos követelé­sek világproblémává váltak s a Magyar Reviziós Liga közel 200 könyvével, külföldi titkárságaival, lapjaival és egvéb irányú felvilágosító munkájával minden külföldi államban sokszáz barátot szerzett a magyar ügynek, akikre további küzdelmében biz­tosan számíthat. A Reviziós Liga működésére jellemző az a be­széd, melyet a kassai bevonulásra érkezett lord Rothermere a tiszteletére rendezett lakomán mon­dott. A lord, aki előzőleg a revízió nagy magyar publicistájának, Rákosi Jenőnek szobránál „A nagy magyar hazafinak és a nagy magyar publicis­tának" feliratú koszorújával tisztelgett, — a dísz­ebéden — többek között — a következőket mon­dotta: 4\ — Szerencsésnek érzem magamat, hogy meg­kísérelhettem némelyest részt venni nagy nemze­tük történelmében az utóbbi tizenkét év alatt. Mi­kor első cikkemet írtam, melyben követeltem Ma­gyarország helyét a nap alatt —, mely cikk az egész világon élénk visszhangra talált —, úgy vél­tem, hogy őszinte igazságszeretet hatott át. Az el­következő években ehhez az igazságszeretethez Magyarország őszinte szeretete is járult, ez iránt a dicső múltú és reményteli jövőjű ország iránt érzett őszinte szeretet. — Bár a legnagyobb hálával fogadom köszö­netüket, nem feledkezhetem meg arról, hogy aránylag csekély volt az én részem ebben a ma­gyar igazságért vívott harcban a Reviziós Liga munkájához és odaadásához viszonyítva, és főleg az én jó barátom, Herczeg Ferenc munkájához ké­pest, ö volt az, aki sok-sok fáradságos éven át a magyar szívek hűségét ébren tartotta az iránt a zászló iránt, amely zászló' eltiltották nagy ma­gyar területeken. Az ő munkája még nem nyert befejezést, hiszen Magyarország új történelmének még csak küszöbén állunk. A Reviziós Ligának még nagy és fontos szerep jut a jövőben. — Összefoglalásul legyen szabad arról szól­nom, hogy amikor köszönetet mondok a ma esti ünneplésért, egyben megköszönjem az elmúlt ti­zenkét esztendő alatt irántam nyilvánított őszinte barátságukat, összeköttetéseim a Reviziós Ligá­val életem legboldogabb élményei közé sorolható, féltett kincsként őrzöm ezt a barátságot. — Együtt örvendezünk ezen a héten remé­nyeink első vérontás és emberáldozat nélküli tel­jesülése felett. Kívánom, bárcsak a Reviziós Liga összes reményeinek beteljesülését ezen a módon sikerüljön kivívni. A Reviziós Liga feladata, valóban, még ma sincs befejezve. Az öröm fényessége, mely felvidéki testvé­reink visszatértére szikrázik bennünk, csak feke­tébbnek mutatja azoknak bánatát s azok fölött érzett bánatunkat, akik nem térhettek vissza hoz­zánk. Valóban, jól tudjuk, a müncheni határozat nem volt restaurációs törvényhozás. A müncheni határozat a népi elvet állította a politikai gondol­kodás előterébe és így — elméletileg — nem más, mint a wilsoni elvek folytatása. Ennek az elvnek alkalmazása is oly magyar győzelmet adott, melyért nem tudunk eléggé há­lát adni a Gondviselésnek, és hatalmas barátaink­nak. De igazságunk még népi vonalon sem teljes. Ami igazság Északon, igazság marad mindenütt. Tudjuk azt is, hogy a történelem .megder­medne, ha tisztára egyetlen elvi alapon, a népi alapon kellene maradnia. A népi elv politikai elv, de nem az egyetlen politikai elv. A történelemnek vannak ennél ma­gasabb síkú elvei is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom