Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 11. szám - A Ruthénföld sorsa és az önrendelkezési jog

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 Ha csak ezt fogadnók cl politikai irányelvnek, a régi Rómát, az új Amerikát, az angol birodal­mat, a gyarmati terjeszkedést, az Egyházi államot, magát a kereszténységet — mely maga az egyete­messég —•, a politikai lehetetlenségek közé kellene sorolnunk. A népi elv a politikában az, ami a mathemati­kában a természetes számsor, érthető, termesze tes és parancsoló: semmiféle számítás gondolko­dása nem nélkülözheti. De a természetes számsor vonalának egyszerű gondolata fölé a számok tu­dománya még egész gondolatépítményt emelt. A politikában is a természetes népi alap fölött egész gondolatpiramis áll, mely az emberi lélek magasrendűségét, felfelé való törekvését, gondol­kodása nagyszerűségét hirdeti. Nemcsak a népi gondolat, a történelem is, egyéb elveivel együtt, parancsoló erejű. Sem a tudós, sem a politikus nem mondhat le az egyszeregynél magasabb gondolatok alkalmazá­sáról. A Revíziós Ligának éppen azért, mert nem­csak a napi politika és a jelenben alkalmazott po­litika sírján áll, kettős feladatot kell teljesítenie: elfogadni az alkalmazott politikából azt, ami a ma­gyar célt közelebb hozza és ki kell tűznie az eljö­vendő nagy, magasabb célokat, hogy a magyar nemzet érezze és soha ne felejtse, merre kell ha­ladnia. A Revíziós Liga feladata most és a jövőben: magyar területtel együtt a magyar lélek, a magyar öntudat, a magyar történelmi szerep szükséges voltának, a magyar megváltás eljövetelének hirde­tése és útjának egyengetése. Megjelent a Kallós Kompasz 1938 1939. évfolyamának másedik része és így most már teljes a négykötetes kompasz. A Pesti Tőzsde kiadásában és Kallós János szerkesztésében most jelenít meg tizennegyedik évfolyamában a Kallós-féle „Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz" második része, amely az összes budapesti és vidéki ipari, kereskedelmi, me­zőgazdasági, közlekedési részvénytársaságok és biztosító inté­zetek stb. legújabb és legpontosabb sezmélyi- és mérlegada­tait tartalmazza. A június havában megjelent első rész le­közölte a kormányzóság, az országggyülés, a minisztériumok, Budapest székesfőváros, az állami, községi és magánkölcsön­kibocsátások, a TÉBE, a Budapesti Aru- és Értéktőzsde, a Magyar Bankárok és fcrtékpapírkereskcdők Országos Egye­sülete, az Értéküzleti Egyezmény, a budapesti bankóik és ta­karékpénztárak, a magánbankházak, a kamarák, a szakegye­sületek és testületek, az Országos Társadalombiztosító Inté­zet és Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, a budapesti szövetkezetek, a vidéki városok és vidéki pénzintézetek, _a vidéki hitelszövetkezetek legújabb adatait az 1936. és 1937. évi mérlegekkel és az utolsó békeév aranymérlegével. így most már komplett a négykötetes kompasz, mely pontos be­számolója a Magyarország gazdasági életéhen szerepet játszó vállalalatoknak. A mü nagy terjedelme biztosítéka annak, hogy a Kallós-féle kompasz, dacára a súlyos gazdasági viszo­nyoknk, valóban valamennyi működő magyar részvénytársa ság, szövetkezet stb. legújabb adatait is az eddigi változat­lanul nagy terjedelemben — költséget és fáradságot nem kí­mélve — közölte le. A kompasz mind a négy köteltének ára csak 60 pengő, és ígv a legolcsóbb magyar kompasz. Meg­rendelhető a Pesti Tőzsde kiadóhivatalában, Budapest. V., Nádor-utca 14. I. 9. Az új kompasz praktikus összeállítása és áttekinthetősége biztosítja a Kallós-féle kompasz döntő sikerét és megmagyarázza, hogy évről-évre miért népszerűbb ez a kompasz. A Riríhénföld sorsa és az önrendelkezési jog Irta: Dr Fali Endre. Az európai közvélemény egyre fokozódó fi­gyelemmel és növekvő rokonérzéssel kiséri a Ruthénföld népének hősies küzdelmét annak az önrendelkezési jognak tényleges megvalósításáért, amelyet közel két évtizeddel ezelőtt a páriskör­nyéki békeszerződések megalkotói az ő részére kifejezetten biztosítottak, sőt a Népszövetség vé­delme alá helyeztek. Amióta a müncheni négyhatalmi egyezmény az önrendelkezési jogban jelölte meg az önkénye­sen és mesterségesen összerótt csehszlovák állam tarthatatlanná vált állapotának újjárendezésénél követendő alapelvet, azóta hatalmas erővel lob­bant fel az elnyomott és éhhulálos nyomorba ta­szított ruszin népben a cseh iga alól való felsza­badulás vágya. A ruszin nép most követeli ann^.k az önrendelkezési jognak a megvalósulását, ame­lyet 1919-ben megtagadtak tőle, és amelyet a vi­lágháború végén Wilson, az Egyesült-Államok el­nöke az igazságos béke megteremtésének alap­elveként hirdetett s amelyet az antant-hatalmak is magukévá tettek. A világháború végén ugyanis Wilson elnök 1918 február 11-i, az Egyesült-Államokhoz intézett harmadik üzenetében a tartós béke feltételeként négy pontot jelölt meg: 1. Az igazságosság követelményének szem­előtt tartása. 2. A népek és tartományok nem tolhatók át önkényesen egyik állam területéből a másikéba, mint sakkfigurák a sakktáblán. 3. A felvetődött területi kérdések mindig az érdekelt lakosság javára intézendők el. 4. A nemzetiségi igények a legmesszebbmenő módon elégítendők ki. Eme négy pontjában Wilson elnök kimondot­tan állást foglalt a népek önrendelkezési joga mellett és eme állásfoglalását az antant-hatalmak is teljes egészében magukévá tették. A békeszerződések ennek ellenére a wilsoni önrendelkezési jognak teljes semmibevétele mel­lett jöttek létre. így megkérdezése né'kül és aka­rata ellenére szakították el Magyarországtól a ru­szin népet is. Nem tekinthetők a ruszin nép aka­ratnyilvánításának az amerikai Ruthén Nemzeti Tanács 1918. november 12-én Scrantonban hozott határozata, mivel ennek a meghozatalában nem­csak a Magyarországból, hanem Galíciából, Buko­vinából és Oroszországból az Egyesült-Államokba kivándorolt ruszinok is részt vettek. Az 1918 novemberében alakult ruszinföldi nemzeti tanácsok közül a legtekintélyesebb az, amely Ungvárt, Ruthénia mai fővárosában alakult s ez a tanács a Magyarország kebelében való meg­maradás mellett döntött. A csehek eredetileg nem is gondoltak Ru­szinszkó megszerzésére. A békekonferencia elé terjesztett 6. sz. Benes-féle memorandum erre nézve a következőket mondja: „A maUyarorszáui ruthének sohasem tartoztak a csehszlovák terü­lethez és a csehszlovák köztársaság nem tarthat igényt az ő területükre." („Les Ruthenes de Hon­grie n'ont jamais appartenu aux régions tchéco­slovaques et la République tchécoslovaque n'eunt pas de prétentions sur leur territoire.")

Next

/
Oldalképek
Tartalom