Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 11. szám - A Ruthénföld sorsa és az önrendelkezési jog

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 Ha csak ezt fogadnók cl politikai irányelvnek, a régi Rómát, az új Amerikát, az angol birodalmat, a gyarmati terjeszkedést, az Egyházi államot, magát a kereszténységet — mely maga az egyetemesség —•, a politikai lehetetlenségek közé kellene sorolnunk. A népi elv a politikában az, ami a mathematikában a természetes számsor, érthető, termesze tes és parancsoló: semmiféle számítás gondolkodása nem nélkülözheti. De a természetes számsor vonalának egyszerű gondolata fölé a számok tudománya még egész gondolatépítményt emelt. A politikában is a természetes népi alap fölött egész gondolatpiramis áll, mely az emberi lélek magasrendűségét, felfelé való törekvését, gondolkodása nagyszerűségét hirdeti. Nemcsak a népi gondolat, a történelem is, egyéb elveivel együtt, parancsoló erejű. Sem a tudós, sem a politikus nem mondhat le az egyszeregynél magasabb gondolatok alkalmazásáról. A Revíziós Ligának éppen azért, mert nemcsak a napi politika és a jelenben alkalmazott politika sírján áll, kettős feladatot kell teljesítenie: elfogadni az alkalmazott politikából azt, ami a magyar célt közelebb hozza és ki kell tűznie az eljövendő nagy, magasabb célokat, hogy a magyar nemzet érezze és soha ne felejtse, merre kell haladnia. A Revíziós Liga feladata most és a jövőben: magyar területtel együtt a magyar lélek, a magyar öntudat, a magyar történelmi szerep szükséges voltának, a magyar megváltás eljövetelének hirdetése és útjának egyengetése. Megjelent a Kallós Kompasz 1938 1939. évfolyamának másedik része és így most már teljes a négykötetes kompasz. A Pesti Tőzsde kiadásában és Kallós János szerkesztésében most jelenít meg tizennegyedik évfolyamában a Kallós-féle „Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz" második része, amely az összes budapesti és vidéki ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, közlekedési részvénytársaságok és biztosító intézetek stb. legújabb és legpontosabb sezmélyi- és mérlegadatait tartalmazza. A június havában megjelent első rész leközölte a kormányzóság, az országggyülés, a minisztériumok, Budapest székesfőváros, az állami, községi és magánkölcsönkibocsátások, a TÉBE, a Budapesti Aru- és Értéktőzsde, a Magyar Bankárok és fcrtékpapírkereskcdők Országos Egyesülete, az Értéküzleti Egyezmény, a budapesti bankóik és takarékpénztárak, a magánbankházak, a kamarák, a szakegyesületek és testületek, az Országos Társadalombiztosító Intézet és Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, a budapesti szövetkezetek, a vidéki városok és vidéki pénzintézetek, _a vidéki hitelszövetkezetek legújabb adatait az 1936. és 1937. évi mérlegekkel és az utolsó békeév aranymérlegével. így most már komplett a négykötetes kompasz, mely pontos beszámolója a Magyarország gazdasági életéhen szerepet játszó vállalalatoknak. A mü nagy terjedelme biztosítéka annak, hogy a Kallós-féle kompasz, dacára a súlyos gazdasági viszonyoknk, valóban valamennyi működő magyar részvénytársa ság, szövetkezet stb. legújabb adatait is az eddigi változatlanul nagy terjedelemben — költséget és fáradságot nem kímélve — közölte le. A kompasz mind a négy köteltének ára csak 60 pengő, és ígv a legolcsóbb magyar kompasz. Megrendelhető a Pesti Tőzsde kiadóhivatalában, Budapest. V., Nádor-utca 14. I. 9. Az új kompasz praktikus összeállítása és áttekinthetősége biztosítja a Kallós-féle kompasz döntő sikerét és megmagyarázza, hogy évről-évre miért népszerűbb ez a kompasz. A Riríhénföld sorsa és az önrendelkezési jog Irta: Dr Fali Endre. Az európai közvélemény egyre fokozódó figyelemmel és növekvő rokonérzéssel kiséri a Ruthénföld népének hősies küzdelmét annak az önrendelkezési jognak tényleges megvalósításáért, amelyet közel két évtizeddel ezelőtt a páriskörnyéki békeszerződések megalkotói az ő részére kifejezetten biztosítottak, sőt a Népszövetség védelme alá helyeztek. Amióta a müncheni négyhatalmi egyezmény az önrendelkezési jogban jelölte meg az önkényesen és mesterségesen összerótt csehszlovák állam tarthatatlanná vált állapotának újjárendezésénél követendő alapelvet, azóta hatalmas erővel lobbant fel az elnyomott és éhhulálos nyomorba taszított ruszin népben a cseh iga alól való felszabadulás vágya. A ruszin nép most követeli ann^.k az önrendelkezési jognak a megvalósulását, amelyet 1919-ben megtagadtak tőle, és amelyet a világháború végén Wilson, az Egyesült-Államok elnöke az igazságos béke megteremtésének alapelveként hirdetett s amelyet az antant-hatalmak is magukévá tettek. A világháború végén ugyanis Wilson elnök 1918 február 11-i, az Egyesült-Államokhoz intézett harmadik üzenetében a tartós béke feltételeként négy pontot jelölt meg: 1. Az igazságosság követelményének szemelőtt tartása. 2. A népek és tartományok nem tolhatók át önkényesen egyik állam területéből a másikéba, mint sakkfigurák a sakktáblán. 3. A felvetődött területi kérdések mindig az érdekelt lakosság javára intézendők el. 4. A nemzetiségi igények a legmesszebbmenő módon elégítendők ki. Eme négy pontjában Wilson elnök kimondottan állást foglalt a népek önrendelkezési joga mellett és eme állásfoglalását az antant-hatalmak is teljes egészében magukévá tették. A békeszerződések ennek ellenére a wilsoni önrendelkezési jognak teljes semmibevétele mellett jöttek létre. így megkérdezése né'kül és akarata ellenére szakították el Magyarországtól a ruszin népet is. Nem tekinthetők a ruszin nép akaratnyilvánításának az amerikai Ruthén Nemzeti Tanács 1918. november 12-én Scrantonban hozott határozata, mivel ennek a meghozatalában nemcsak a Magyarországból, hanem Galíciából, Bukovinából és Oroszországból az Egyesült-Államokba kivándorolt ruszinok is részt vettek. Az 1918 novemberében alakult ruszinföldi nemzeti tanácsok közül a legtekintélyesebb az, amely Ungvárt, Ruthénia mai fővárosában alakult s ez a tanács a Magyarország kebelében való megmaradás mellett döntött. A csehek eredetileg nem is gondoltak Ruszinszkó megszerzésére. A békekonferencia elé terjesztett 6. sz. Benes-féle memorandum erre nézve a következőket mondja: „A maUyarorszáui ruthének sohasem tartoztak a csehszlovák területhez és a csehszlovák köztársaság nem tarthat igényt az ő területükre." („Les Ruthenes de Hongrie n'ont jamais appartenu aux régions tchécoslovaques et la République tchécoslovaque n'eunt pas de prétentions sur leur territoire.")