Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1938 / 10. szám - Szent István állameszméje és a magyarság új feladatai
MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 mely német vonatkozásban teljesen hasonló a magyar-szlovák és magyar-ruszin helyzethez, minden habozás nélkül megszüntette a vámhatárokat a szudétanémet területek felé. Hasonló meggondolásoknak arra kell ösztönöznie a szlovákokat és ruszinokat, hogy magyar szomszédaikkal a legmesszebbmenő gazdasági együttműködést keressék; mert ha tény, hogy a megmaradó Csehország gazdaságilag élctképte'en volna, ha a szudétanémet területektől elzáratnék, ugyanez áll Szlovákiára és Ruszinkóra nézve is, ha a magyar területtől gazdaságilag el választatnának. Miután pedig Magyarországnak a müncheni határozmányok alapján kétségtelen joga van a szlovákiai és kárpátaljai magyar területek visszacsatolásához, mely jogáról soha és semmi szín alatt le nem mondhat, a helyes szlovák és ruszin politikának nem az a feladata, hogy mindenféle praktikával megakadályozni igyekezzék ezen területeknek amúgy is elkerülhetetlen visszacsatolását az anyaországhoz, miáltal csak elmérgesítenék a jó viszonyt a magyar szomszédhoz, melyre pedig elsősorban éppen a szlovák és ruszin nép van ráutalva, hanem hogy életérdekeiknek megfelelően, a lehető legszorosabb gazdasági együttműködési készítsék elú a jövőre nézve Magyarországgal, mi annál könnyebben volna elérhető, mivel a két nép érdeke e tekintetben is tökéletesen egyezik a magyar érdekekkei. Ilymódon szilárdan volna megalapozható a három testvérnépnek baráti együttműködése, melytől mindháromnak, elsősorban azonban a szlovák és ruszin népnek boldogulása a legnagyobb mértékben függ. Hogy a szlovák és ruszin nép hogyan fog dönteni politikai hovátartozása felett, ha - mint reméljük —, megadatik neki a lehetőség őszinte akaratát befolyásmentesen kinyilatkoztatni, arra nézve nem feladatunk jóslásokba bocsátkozni; bizonyos azonban az, hogy gazdasági fejlődése szempontjából ezen két nép a magyarsággal való együttműködésre van utalva. Ezen "igazságnak fel nem ismerése a szlovákok és ruszinok nyomorához vezetne; azért hisszük és reméljük,, hoíy ezen két baráti nép, mely boldogulását egy évezreden keresztül a magyar határokon belül megtalálta, és melyhez minket a közös emlékekben gyökerező meleg érzések szálai fűznek, saját jól felfogott érdekében — minden esetleges politikai elrendezkedéstől eltekintve —, gazdasági életét a jövőben ennek a szükségességnek szemmeltartásával fogja berendezni. Rudas Gyógyfürdő és Gyógyszálló az Erzsébct-hid budai hídfőjénél, 43—47 C"-os erősen radioactiv gyógyforrások, Juventus rádiumos kádfürdők. Gőzfürdője 7 különböző hőfokú medencével. Ivókúrák. Gyógyszállója a főépületben van, a legmodernebb kényelemmel berendezett szobákkal. Polgári árak. Szent István állameszméje és a magyarság új feladatai Nem volt még kor — a kereszténység felléptét kivéve —, mely annyi kérdést vetett fel s e kérdésekért annyi embert tett volna felelőssé, mint a miénk. Napjaink egyik legbátrabb harcosa, a pápa, a világgal és eseményekkel szemben való kötelességünkről szólván, a következőket mondotta: — Hálát kell adnunk Istennek, hogy a mostani időben élünk, mely a történelem legnagyobb és legátfogóbb válsága. Ennek tanúi és, bizonyos mértékig, résztvevői vagyunk valamennyien. A jónak és rossznak e gigantikus harcában senkinek sincs joga ahhoz, hogy közömbös maradhasson. Korunk megannyi kérdése, bár — látszólag — ritkán éri el azt a metafizikai magasságot, melyet a kereszténység egész vonalán megtartott, valóban választás akar lenni jó és rossz között. Kérdéseink legnagyobb része nemzeti, gazdasági, erőhatalmi, csoportosulási kérdés, ami nem is csoda, hiszen a bolsevizmus, békeszerződés, gazdasági elnyomás ezeken a pontokon támadta meg a világ, de különösen Közép-Európa népeit és nemzeteit. Természetes, hogy az erre következő nemzeti visszahatás és megújulás, hogy feltörő erejének '•rányt szerezzen, megteremtette a maga jelszavait és elméleteit. Mivel ezek az elméletek millió meg millió ember életét szabályozzák, gondolkodnunk kell értékükről, vagyis igazságon alapuló belső hatalmukról. Ezt pedig úgy tehetjük, ha a most született és uralkodó elméleteket a keresztény elvek magassába emeljük. A ma korszerű népi és faji elméletek mellett, melyek mindenkor megtalálják tudósaikat, rendszereiket, dogmáikat és híveiket, jó volna, ha néha-néha megemlékeznénk a legmagasabb faji és származási elméletről, melyet az ember valaha kapott. „Hatalmat ada, hogy Isten gyermekeivé legyenek, azoknak, kik hisznek az ő nevében, kik nem a vérből, hanem Istenből születnek. Ennél magasabbra az emberiséget semmiféle elmélet nem emelheti. Ez a tanítás, mely a sokféle faj- és származási elmélet közt az ember égi eredetére utal, az egyetlen, mely az anyagiasság elvét legyőzheti. Minden más, bármily büszke elmélet, mely ma annyi ellentét forrása, inkább a föld, mini :iz ég felé mutat. Ez a pápa tanításának az értelme. Az emberi tanítás az isteni igazságnak csak bő ruhája. Ameddig az igazság ér, az emberi elvek tiszteletreméltóak. engedelmességet parancsolok. Ahol azonban az igazságnak már csak száraz burkolata van, ott az emberi elv visszájára fordul. Innen az a mondás, hogy a jog teljessége az igazságtalanság teljessége. Ha a ma oly nagy erőt képviselő származási elmélet belső igazságát vizsgáljuk, nem szabad úgy vizsgálnunk, mint tudományos tételt. A tudományos tételeknek hátuk mögött van az igazság. A politikai tételeknek pedig maguk előtt, a jövőben.