Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 10. szám - A szlovák és ruszin nép sorsa

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA kik Prágában jelenleg az uralmat gyakorolják —, oly görcsösen ragaszkodnak nagy kiterjedésű magyar többségű területekhez, úgy ezt semmiesetre sem politikai, hanem kizárólag gazdasági okokból teszik. S valóban, a komáromi tárgyalások alkalmával a csehszlovák bizottság nem is ti.kolta, hogy némely helységnek vagy területnek, melynek magyar többségét nem vonta kétségbe. Magyarországhoz való visszacsatolását tisztán gazdasági okokból ellenzi, pl. azért, mivel ebben az esetben „egyes szlovák teriiletek minden összeköttetés nélkül maradnának egymással". Legvilágosabban bizonyítja azonban fenti megállapításunk helyességét magának Tiso szlovák miniszterelnöknek egy kijelentése, melyet röviddel a komáromi tárgyalások megszakítása után Kassán tartott egyik beszédében tett, és melyben — nyilván nem birvn kellő jártassággal a diplomácia nyelvén, illetve nem értékelve megfelelően egy állam felelős vezetőjének szájáról elhangzó minden egyes kijelentésnek horderejét —•, azt hangsúlyozta, hogy: „Kassát a szlovákok sohasem adhatják vissza Magyarországnak, mivel ezen város nélkül Szlovákia életképtelen volna'*. Tehát, és ezt különös nyomatékkal emeljük ki, nem magyar voltát tagadta a híres negyvennyolcas vörössipkások városának Szlovákia miniszterelnöke, mint ahogyan ezt nem is tehette, hanem gazdasági érdekekre, még pedig kizárólag szlovák gazdasági érdekekre hivatkozott, mikor Kassa visszacsatolásának megakadályozását akarta indokolni. Ebben a miniszterelnöki kijelentésben tehát — részben a sorok között —, két olyan megállapítás foglaltatik, melyek mindegyikét érdemes megjegyeznünk: először is, hogy Kassa a szlovák minisztei-elnök szerint is magyar város, másodszor pedig, hogy Szlovákia, vagy helyesebben annak egy nagy része, az úgynevezett Keletszlovenszkó, gazdaságilag Kassától függ. Ebben a két megállapításban száz százalékig osztjuk Tiso miniszterelnök véleményét; a következtetés azonban, melyet ezen általunk is helyesnek elismert megállapításból levonunk és melynek bí/álatát az egész világ figyelmébe ajánljuk, a miniszterelnökével homlokegyenest ellenkező. A müncheni négyhatalmi egyezmény, melyet a csehszlovák kormány is elfogadott és mely ennélfogva reá nézve is kötelező, ugyanis kifejezetten a nemzetiségi elv alapjára helyezkedett és ezen elv alkalmazását írja elő az életképtelennek bizonyult régi Csehszlovákia új határainak megállapításánál. Az ezen elv alkalmazásából származó gazdasági kérdések rendezéséről az egyezmény nem is intézkedett, nyilván az érdekelt felek közvetlen megegyezésére bízva ezen kérdések megoldását. Tényleg láttuk, hogy a német-cseh viszonylatban a két érdekelt állam rögtön hozzá is látott a gazdasági viszonyuknak az új helyzetnek megfelelő rendezéséhez, és azt meglepő rövid időn belül tető alá is hozta. Minthogy a müncheni egyezmény a lengyel-csehszlovák és magyar-csehszlovák vhis határkérdéseknek elrendezését ugyancsak a nemzetiségi elv alapján határozta el, a csehszlovák, üietve szlovák és ruszin kormányok semmivel sem indokolhatják, hogy miért igyekeznek éppen csak a magyar viszonylatban a nemzetiségi elv félretolásával, gazdasági érvek alapján megtagadni vállalt kötelezettségeiknek teljesítését. Ennek magyarázata kézenfekvő és megtalálható már azon nagyszámú, rendkívül alaposan ki dolgozott és kétségbevonhatatlan, hiteles földrajzi, geopolitikai és gazdasági adatokkal alátámasztott dolgozatokban, melyekkel annak idején a magyar békedelegáció a trianoni vésztörvényszék előtt megcáfolhatatlanul bebizonyította, hogy a Kárpátok által övezett terület, melynek északi részét a szlovák és ruszin nép lakja, egy szétválaszthatatlan gazdasági egységet képez a mai Csonkamagyarországgal, melytől mindhárom nép életérdekeinek legsúlyosabb megsértése nélkül el nem szakítható. Sőt bebizonyította megcáfolhatatlanul azt is. hogy elsősorban nem is a magyarságnak, hanem éppen a szlovák és ruszin népnek egyenesen létkérdése, hogy Magyarországgal egy és ugyanazon gazdasági szervezetben éljen. Az ebből az igazságból — melyet közvetve Tiso szlovák miniszterelnök kassai elszólása is megerősít —, levonható logikus következtetés tehát az, hogy a szlovák és ruszin nemzetnek, mely most ónálló nemzeti életre igyekszik berendezkedni, ezen önálló nemzeti életének gazdasági biztosítását nem a régi, politikailag és gazdaságdag egyaránt megbukott csehszlovák, hanem a magyarszlovák-ruszin gazdasági közösség keretei között kell keresnie. Hisszük, hogy ha lehetősége volna a szlovák és ruszin népnek hamisítatlan akaratát szabadon kinyilvánítani, azt ilyen értelemben tenné; reméljük azt is, hogy a döntőbíráskodás-a hi vatott nagyhatalmak megadják neki ezt a lehetőséget. DF, még ha nem is adatnék meg északi szomszédainknak önrendelkezési jogokkal korlátlanul élni, úgy még mindig módjukban lesz legalább gazdasági téren életszükségleteiknek megfelelő módon berendezkedni, ha abban segítségükre sietünk. Tapasztaltuk, hogy Prága, számot vetve a megmaradó Csehország gazdasági helyzetével, HudcLpesli Kávésok Áruforgalmi fl.^T. Budapest, Vili., József-körút 38. TELEFONSZÁM: 1-392-77. Sz411it i KÜLÖNLEGES KÁVÉ és TEA MINŐSÉGEKET. saját kávépörkölde, mindennap friss pörköltkávé keverékek A legelőkelőbb fővárosi" kávéházak és botelek szállítója.