Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 10. szám - A megnagyobbodott Magyarország

MAGYAR KÜLPOLITIKA A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 10. S Z. BUDAPEST 19 3 8 A megnagyobbodott Magyarország Egy millió lélek és tizenkétezer négyzetkilo­méternyi terület, amit Magyarország, soha nem szűnő hittel, visszaimádkozott: a magyar rcviziós mozgalom első eredménye. Csoda ez, bibliai csoda. Olyan, melynek isteni kegyelmét már igen, de földi, ujjongó örömét csak ezután érezzük: ha látjuk az elveszett és vissza­nyert földet, az elveszett, megtalált testvéreket. Az ujjongó öröm után pedig következik a csodához méltó országos feladatok végrehajtása. Mi, a visszatért egy milliónyi magyarban meg­találjuk egy irányban épségünket. Nekik is meg kell találniok épségüket ben­nünk. Mi — számukra — Nagymagyarország va­gyunk. Meg kell nekik tehát találniok bennünk a régi Magyarország lelkét. A megújhodott Magyarország lelkileg már valóban a politikai és gazdasági rend és jog ha­zája. Nagy feladatok állnak előtte. Népe testi-lelki jólétét, tudását, öntudatosítását, boldogságát kell céljául kitűznie. A bécsi ítélet, melynek két bírája: Ribben­tropp, mint Németország, és Ciano, mint Olasz­ország képviselője, teljes szívéből kereste az igaz­ságot, nem adhatta vissza minden felvidéki test­vérünket. Ezek a testvérek, ha most sírnak is, már nin­csenek távol tőlünk. Vigyázunk rájuk és jogaikra. Ők a magyarság képviselői fent, Északon. Szemmel tartjuk őket. A velük való igazságos és méltányos bánásmód a legfőbb jogcím arra, hogy a cseh állam békében éljen a magyar állammal. Mi, magyarok, példát adunk a cseh államnak — és az egész világnak —, hogyan kell bánni nem­zetiségi testvéreinkkel. Nálunk nem lesznek, mint ahogy most sincsenek, mostoha gyermekek. Elvár­juk, hogy a cseh államban rekedt magyarok sem eszik többé a mostohaság keserű kenyerét. A nemzetiségi jó sors határainkon belül lesz a mértéke annak, hogyan kell bánni a többnyelvű ország testvéri népeivel. Reméljük, ez a példa, a magyar nemzetiségi norma, kötelező lesz az egész világ minden művelt nemzete számára. A bécsi ítélet, mellyel a magyar revíziós tö­rekvések első korszaka sikeresen befejeződött, nemcsak a trianoni igazságtalanság bölcs enyhí­tése, hanem Európa gyógyulása minden téren, iga­zolása annak, hogy népek és államok területi kí­vánságaikat békés úton is elintézhetik. A bécsi ítélet a müncheni elv újabb diadala. A magyar feltámadás immár — első szakaszá­ban — megvalósult. A bécsi döntőbíróság ítéletében eleve megnyu­godtunk. Hogy kormányzónk szavaival éljünk, álmo­dunk még szebbeket, mint amilyen szép álom most beteljesedett. Európa még nem tért vissza egyensúlyi hely­zetébe és nekünk sem módunk, sem jogunk nincs hozzá, hogy most mozdulatlanná bágyadva várjuk, hogy mit hoz a jövő. A magyar megújhodás kívánsága ezután még nagyobb erővel, a hit, bizalom nagyobb lángjával él minden magyar szívében. Az igazság, mely Komáromtól Kassán át Be­regszászig a drága magyar városok gyöngyfűzérét adta nekünk vissza, az igazság, a népi erő igazsága, igazság marad mindenütt és nem áll meg csoda­tevő útjában. A magyar igazság teljességet kíván és vissza­várja, visszaálmodja, visszaköveteli régi tagjait. Az a csoda, mely a magyar Felvidéket visszaadta, él és hat a világ lelkiismeretében, sorsában és poli­tikájában. A magyar revízió elindult diadalmas útján. S ez nemcsak magyar győzelem volt, hanem az euró­pai egyetemes béke nagy győzelme is. Minél telje­sebb lesz a revízió, minél teljesebb a magyar győ­zelem, annál közelebb lesz és annál teljesebb lesz Európa békéje és gyógyulása. Ezért kell nekünk tovább vágyakoznunk, imádkoznunk és küzdenünk a megnagyobbodott Magyarország teljes épségéért és gyógyulásáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom