Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 9. szám - Magyarok a Felvidéken

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA ma egész bizonyosan nőtt, mert hiszen népi vitali­tásunk sokkal nagyobb, mint a cseheké, a statisz­tika számoszlopaiban mégis csökkent a létszá­munk, ez pedig egyszerűen matematikai lehetet­lenség, aminek kimutatása csak a cseh statisztiku­sok lelkiismeretlen és hazug mesterkedésci révén volt lehetséges. Ennek a megcsonkított számú magyarságnak 85%-a esik a Felvidékre, 14%-a a Ruténföldre és 1%-a a többi cseh tartományra: Csehországban 6135, Morvaországban 759 és Sziléziában 135 volt a magyarok száma. Addig tehát, amíg 1910-ben a magyarság a mai Szlovenszkó lakosságának 30.5 %-át, a Ruténföld lakóinak pedig 30'"-át tette ki, addig 1930-ban ez a két arányszám 17.7, illetve 15.4%-ra csökkent. A magyarság túl­nyomó része, még pedig mintegy négyötöde, a je­lenlegi határ menten él, szorosan és hézag nélkül csatlakozva a csonkaország magyarságához. Ez a terület, amelyhez a tiszta ethnikum princípiuma alapján, — minden történelmi jogtól eltekintve, — népszavazás nélkül is jogunk van, mert ezt a föl­det és népét a népek önrendelkezési jogának Wil­son által megszövegezett ideális elve tökéletes megcsúfolásával szakították el tőlünk a trianoni békediktátum alapján. Ezt a nagy magyar többségű nyelvterületet há­rom különálló területszakaszra oszthatjuk, amely közül az első Pozsonytól Rozsnyóig, a másik Rozs­nyótól Ungvárig és végül a harmadik Ungvártól Ugocsáig húzódik. Kogutowitz Károly szegedi egyetemi tanár számításai szerint ez a magyar többségű terület 12.104 km2 és 852 községet foglal magában, összesen 945.471 lakossal, akik közül ma­gyar 813.501, vagyis 85.6%, szlovák 61.296, vagyis mindössze csak 6.4%, az itt élő rutének és néme­tek összes száma pedig 70.674, tehát 8%, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi cseh határ mentén a 85.6 %-nyi magyarsággal szemben csupán 14.4% nem magyar áll. Ez a magyar többségű terület mintegy 50—100 km szélességben húzódik végig Pozsonytól Ugo­csáig kb. 550 km. hosszú vonalon. A városok, ame­lyek ezen a magyar nyelvterületen fekszenek, a következők: Pozsony, Komárom, Érsekújvár, Nyit­ra, Léva, Ipolyság, Losonc, Rimaszombat, Rozs­nyó, Kassa, Ungvár, Munkács és Beregszász. Ha tehát a szudétanémetek felé megállapított német többségek arányszámát fogják velünk szemben is alkalmazni, úgy ezeknek a városoknak visszacsa­tolására meg lehet minden reményünk. A Pozsonytól Rozsnyóig terjedő terület északi része Nyitra vidékén meglehetősen kevert ugyan, mégis az itt lévő 582 községből csak 8-nak van szlo­vák többsége. Ennek a nyelvterületnek 8.189 négy­zetkilométer a területe 647.799 lakossal, akik közül 557.117 a magyar, tehát 85.1% és csak 41.730 a szlo­vák, vagyis 6.4%. A másodiknak számított magyar nyelvterület Rozsnyótól egészen Ungvárig húzódik, tehát fel­öleli Kassa vidékét is. Ezen a 2460 négyzetkilomé­ternyi területen csak 192 község van, de a magyar­ságnak a száma itt is 83.8%, vagyis 139.473 fő, szemben a 18.143 szlovákkal. A ruténföldi magyar többségű terület elkes­kenyedik; 1455 km2 területre terjed ki, ahol vi­szont a 131.134 lakosból, akik 78 községben élnek, 90% magyar anyanyelvű és a többi rutén és szlo­vák. Hogy ezeket a határmenti, föltétlenül magyar többségű területeket miképen lehetne területileg kikerekíteni olyan értelemben, hogy a vegyes ma­gyar-szlovák nyelvű területek egyrésze, főkép gaz­dasági és közlekedési szempontok figyelembevéte­lével, még idekerüljön, az a további tárgyalások szellemétől és a megegyezés készségétől függ, amelynek kapcsán bizonyosan mód lesz rá, hogy maga az érdekelt lakosság a saját érdekeit, a tör­ténelmi mult és szíve sugallatát követve maga is akaratát nyilváníthassa. 1933 októberében a „Magyar Külpolitika" ha­sábjain a cseh népszámlálás hamisításáról írva, így fejeztem be cikkemet: „Hiába a meghamisított sta­tisztikák, hiába a gyűlölet és félelem nászából fo­gant kegyetlen rendelet, mely az ősi koronázó vá­rost, a nagy fejedelem nyugvóhelye és a Kárpátok aljának utolsó nagy városa magyar arcát igyekszik átformálni, ez nem fog sikerülni. Lehet, hogy a sta­tisztikai rubrikáiból hiányozni fog néhány ezer ma­gyar, lehet, hogy a bíróságok és a hivatalok szobái­ban nem szabad magyarul beszélni, de egyet nem tudnak megcsinálni a csehek, hogy megöljék a ma­gyar lelkeket, az ezeréves magyar kultúrát és a hi­tet és bizodalmat, hogy nem tarthat ez már so­káig." íme: nem mult el csak egy lustrum és jós­latunk beteljesedett: a csehek önmaguk ellen hív­ták ki a végzetet. Valóban nem tartott sokáig: csak 20 esztendeig! És mi ez a két évtized a világ­történelem óriási homokóráján?! A „Magyar Külpolitika" ingyen jár minden külfö.di magyar egyesületnek Támogassa előfizetésével a Magyar Külpolitikát! Siiciapesfi Kávésok áívufcvg&ími íí.^T. Budapest, VIII., József-körul 38. TELEFONSZÁM: 1-392-77. Szállit: KÜLÖNLEGES KÁVÉ é. TEA MINŐSÉGEKET. saját kávépőrkölde, mindennap friss pörkőltkávé keverékek A legelőkelőbb fővárosi' kávé" házak és hotelek szállítója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom