Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 9. szám - A szovjet-politika összeomlása

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA A szovjet-politika összeomlása A világromlás előszele, mely átviharzott Európa minden országán, felidézve a halál és egyetemes pusztulás rémeit, mégis hozott magával valami jót: — a háború nélkül való területi visszabocsájtást, vagyis a békeszerződések valódi alapvető revízióját. Abban a pillanatban, mikor a müncheni értekezlet, melyen Európa négy vezető férfia a béke védelmében összeült, már elvileg eldőlt, hogy a területi revízió háború nélkül is megvalósítható. Ma már, mikor a háború — nagyjában — megszűnt két, vagy több hadsereg viadala lenni, mert a nép aprajára-nagyjára kiterjed, a nyilvánvaló igazság eltiprására bajos a nemzetekben a háborús kedvet feléleszteni. Háborúra, voltaképpen, alig volt elképzelhető ok. A csehek elnyomása alatt boldogtalankodó nemzeti kisebbségek oly elv védelme alatt akarnak anyaországukhoz csatlakozni, melynek államhatárok, keretek és állami szuverénitás fölött való felsőbbsége a békeszerződések egyik alapgondolata volt. Csehszlovákia ez elv hangoztatása mellett született és ennek valódi érvényre jutásával zsugorodik össze. A szudétanémetek népének és területének visszajuttatásába pedig már Csehszlovákia is beleegyezett. Nem képzelhető, hogy Csehszlovákia, miután elbocsájtotta a szudétanémetek népét, az átadás formaságai körül felmerült ellentétek miatt akart volna Németországgal háborút kezdeni s abba az egész Európát belevonni, még saját léte '•e'jes pusztulása árán is. Nem. Ezekben a napokban a kötekedő hang Csehszlovákia hangja, de a bűnös kéz, mely a színfalak mögött a cseh bábjáték szálait mozgatta, a szovjet keze volt. Minden kacskaringós gondolat, minden formai csűrés-csavarás, halogatás a szovjet Európarontó mesterkedésére vallott. Csehszlovákia száján keresztül a szovjet beszélt és Csehszlovákiával szemben föllépve, Hitler Oroszországgal perelt. A müncheni találkozáson Európa négy vezető államférfia ült az asztal körül. Ez a konferencia többet jelentett a békeszerződések fényes gyülekezeténél. Mert ez a találkozás voltaképpen a Mussolini javasolta négyhatalmi egyezmény elevenné válása. Ezen az értekezleten válik világossá, hogy Európában minden nemzetközi ügy egész Európa ügye, de csakis Európáé, és az európai művelődéshez tartozó nemzeteké és államoké, — Oroszország végleges és teljes kizárásával. A müncheni találkozó Oroszország kitessékelése Európából. Minden ügy, mely Európa elbírálása alá tartozik, megtalálhatja kellő erejű védelmezőjét Európa négy nagyhatalmában. A négyhatalmi konferencia most.először és nem is intézményesen ült össze, de épp ezért benne van az első lendület heve, igazsága és ereje. A jövő távlatában azonban ott csillog Európa legfelsőbb parlamentjének szerepe, mely arra van hivatva, hogy tisztázza, védelmezze és megtartsa Európa alapvető törvényeit. A müncheni találkozás felbecsülhetetlen érdeme, hogy közelebb hozta egymáshoz Európa nemzeteit. Megmutatta, hogy államszerkezeti különbségek nem nevezhetők helyes szóval világnézeti különbségeknek. Megmutatta, hogy a tekintélyállamok vezetői a nép nagy érdekeiért dolgoznak, épp úgy, mint a parlamentáris államok férfiai. Megmutatta, hogy parlamentáris államok is teremtenek nagy férfiakat, akikből nem hiányzik a találékonyság és friss kezdeményezés. Azokban a hetekben, mikor Európa a háborútól rettegett, meg kellett volna éreznie, hogy közeledik az, amit remélni sem mert. Az a revízió, mely több és nagyobb még a területi revíziónál is: az európai népek egymáshoz való közeledése. Egy művelődési téren élünk és bármi politikai rendszer különbsége válasszon is el, a legmagasabb eszmében találkozunk. Európa lelki egységének meg kell születnie s ezzel együtt meg kell szűnnie a nemzetközi élet kőkorszakából való határszéli súrlódásoknak. Aki figyelemmel kísérte Hitler külpolitikáját, az nem foghatta fel másképen, mint a szó nemesebb és magasabb értelmében vett határpolitikának. Béke Lengyelországgal, áldozatok árán is. Béke Franciaországgal Elzász Lotharingiáról való örök lemondás árán is. Béke minden szomszéd nemzettel. Bár ez a politika most a legnagyobb próbát követelte Európától, mégis, mint a müncheni értekezlet mutatja, napjaink és — reméljük, jövőnk, — legsikeresebb, legnagyszabásúbb békepolitikája lett. Ez a politika merőben ellenkezik Oroszoiszág politikájával és Oroszország bolygóinak politikájától, és különbözik a békeszerződések politikájától. Az orosz politikájú államok minden szomszédjukkal csaknem hadi állapotban vannak. A rossz szomszédi politika: szovjetpolitika. íme, Franciaország, alig, hogy szovjetbefolyás alatt álló népfrontja a jobboldali politika erélyes fellépése következtében gyengült, azonnal megtalálta a Münchenbe, tehát a békéhez és a jó szomszédi viszonyhoz való utat. Angolország, a tckintélyállamok elleni politikájában mellőzte Németország és csaknem elvesztette Olaszország barátságát. Chamberlain azonban miniszterelnöksége első pillanatától kezdve nagypolitikát folytat: a jövő nagypolitikáját, népe és egész Európa, az egész keresztény művelődés körét védelmezve. Biztos, hogy politikája megtalálja a német barátságot és megszerzi Olaszország jóindulatát. A müncheni értekezlet igazi békeértekezlet és dátuma fontosabb a legtöbb történelmi időpontnál. Mert ez az értekezlet az új, az igazi béke első állomása. A négy férfiú Münchenben: Európa szuverénitását jelenti, a békeszerződések rossz szellemének száműzetését jelenti és végre Európa európaizálását, a szovjet elvi kitessékelését és az új, európai békelélek megteremtését.