Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 8. szám - A La Manche alagut jelentősége

MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 A La Manche alagut jelentősége Irta: Nyíry László ny. vezérkari ezredes. Az amerikai Hearst lapok pár nappal ezelőtt újból felvetették a La Manche csatorna megépíten­dő alagútjának kérdését. A cikk írója szerint most már angol és francia szakkörök a legrövidebb időn belül megépítik ezt az alagutat, hogy „a jövő há­borújában a brit, expedíciós hadsereg könnyebben és kockázatmentesen szállhasson partra a szoron­gatott Franciaország megsegítésére." A terv nem új! Az alagút tervét 1856-ban már Uamond francia mérnök vetette fel. aki elgondolá­sát egy terv alakjában III. Napóleon császárnak terjesztette elő. A franciák ekkor haladék nélkül erintkezésbe léptek Nagybritanniával. Ennek tud­hatták be, hogy Viktória angol királyné és férje, Albert herceg, a legnagyobb lelkesedéssel karolták fel ezt az eszmét. 1875-ben már annyira haladtak a tárgyalások, hogy egy angol-francia egyezmény szerint az alagút kiépítésének megkezdését el is ha­tározták. Ekkor azonban, mint égből a villám, csapott le a .'.politikai bomba": Az angol konzervativek, Chamberlain vezetése alatt a leghatározottabban ellene szegültek a terv megvalósításának, mert fél­tették a „splendid isolation" politikájának felboru­lását. Hiába erőlködtek Gladstone, Lord Lands­downe, Lord Salisbury, a terv csak terv maradt. 1909-ben, amikor Blériot, a nagy francia avia­tikus átrepülte a csatornát, Nagybritannia katonai körei aggodalommal tekintettek Németország felé és minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a csa­torna megépítése most már megvalósuljon! A brit vezérkar nyomása alatt az angoi alsóház egy „alag­út bizottságot" küldött ki, amely azonban olyan vontatottan működött, hogy a kitört világháború ismét elütötte a terv megvalósítását. A háború után Lloyd George vette pártfogá­sába az eszmét. Mac Donald ekkor értekezletre hívta össze Anglia valamennyi volt miniszterelnökét, akik­nek elfogadó határozatát az angol alsóház is magáé­vá tette. Ekkor ismét a politika lépett közbe: Chur­chill közbenjárására az alsóház kimondotta, hogy a terv megvalósítása „jelenleg nem aktuális." Ilyen hosszas előzmények után valójában nem érdektelen az idézett amerikai lapok híre a csator­na megépítéséről. Vizsgáljuk meg ezek után röviden, milyen szempontok szólnak a La Manche alagút megépí­tése mellett, illetve milyen katonapolitikai jelentő­sége lehet a terv esetleges megvalósításának? Induljunk ki Foch francia marsall 1922-ben tett következő kijelentéséből: — A csatorna-alagút talán megakadályozhatta volna a háború kitörését, mindenesetre azonban megrövidíthette volna annak tartamát, mert meg­könnyíthette volna a brit csapatok átszállítását Franciaországba. Minden kétségen felül álló tény, — sőt köny­nyen érthető igazság, — hogy a háború elején a brit csapatszállításokat francia hadszínterekre, a német hadiflotta, a vége felé, amikor a hadirepülés már határozott fejlettséget ért el, a hadirepülők ve­szélyeztették, illetve tették vagy tehették bizonyos mértékig kockázatossá. A világháború óta ez a kockázat hatalmas ará­nyokat öltött! Eltekintve a hadirepülés ügy minden elképzelt méretet messze túlszárnyaló kifejlődésé­től, amelyek folytán a repülőalakzatokat ma már egészen független sztratégiai feladatok elvégzésére is képes külön fegyvernemnek kell tekintenünk, Németország a versaillesi szerződés széttépésével, illetve már a Rajnaövezet megszállása által, repülő­erőit Köln, Mainz, Stuttgart vonaláig tolta előre. Ez pedig azt jelenti, hogy a támadó német bom­bázók nem lévén messzebb Páristól, mint körülbe­lül 500 kilométerre, a francia fővárost a leghatáso­sabban tudnák támadásaikkal veszélyeztetni. Ugyanez áll a francia déli és nyugati partokra, il­letve az ottan fekvő városokra és ipari központok­ra is. De hathatósan veszélyeztethetnék a brit vezér­kar véleménye szerint a német légi erők a kb. 500 kilométerre fekvő Londont is, sőt a távolabbi an­SCHMOLL 1 PASTA Schmoll ÓS Kallós Budapest, V., Vésó-utca 7. Országunk határain túl is híressé váltak a „Gödör tulajdonosa által feltalált és készített szálkanélküll ponfy különlegességek Papp József Kispest, Üllői út 153. Telefon: 147-150 (llllira megálló)

Next

/
Oldalképek
Tartalom