Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 7. szám - A harmadéves spanyol háború

MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 szakadtak el a magyar államtól s álltak a román állam védőszárnya alá. A szászok addig is jóformán csak területileg éltek Magyarországon. Világuk mindig külön világ volt és az az oltalom, melyben életük es kultúrájuk ezer évig a magyar állam konstrukciója alatt részesült, nem tette ragaszkodóbbakká őket a magyar államkerethez. A szászok remélték, hogy ily viselkedésükkel az új államban is meg tudják tartani régi helyzetüket. De a bánsági svábok? Ahol sváberedetű magyar társadalom alakult ki. Ahol a katholikus magyarság és svábság soviniszta magyar volt, kizárólag sváb eredetű népvezérekkel. avábok, akik negyvennyolcas képviselők voltak, magyar díszruhában kiáltották világgá, hogy szívvel-lélekkel magyarok. Valóban, a svábság nem szakadt el oly könynyen a magyar államtól, mint a szászság, de — mégis elszakadt. A magyarságukra büszke svábok közül később igen sokan visszasvábosodtak. A gyulafehérvári gyűlésen már ők is az elszakadás mellett szavaztak. — Ellenkező esetben, — gondolták. — ellenünk is megindítják az irtó hadjáratot. Azóta nincs közeledés erdélyi magyarság, svábság és szászság között. S valóban, a román állam a németeket, — mint megbízható elemet, — a katonaságnál a lőfegyver használatára kiképzi, — a magyarokat nem. Iskolasérelmekről a romániai németek nem igen beszélhetnek. Állami támogatással indult meg Romániában a német disszimiláció a Volksgemeinschaft jegvében s szatmármegyei elmagyarosodott svábokat tűzzelvassal kezdték visszanémetesíteni. Ez az akció egyik legérdekesebb fejezete a kisebbségek történetének. A harmadik birodalom megalakulása óta az egész világ németsége átalakuláson ment át. A romániai újnémetség vezére Fabritius, aki kíméletlen harcot folytat az egységes németség mellett. Teljesen elválasztja népét a közös kisebbségi arcvonaltól, hogy harcolhasson a német „Blut und Bódén" jegyében. Emberei bejutnak az iskolákba, a temesvári katholikus szemináriumba. Megdolgozzák a falu népét. Összehívják a Sachsentagot, és új alkotmányt fogadtattak el, melynek pontjai világosan mutatják a romániai németség új szervezkedését. A vér közösségével megalkotják a német egységet Romániában. A németség új megerősödése új állásfoglalásra késztette a többséget is velük szemben. Feltámadt Romániában egy új szellem, mely éppen a sajátos német fegyverrel, a faji származással lép fel. Ma már a német anyanyelvűek is érezhetik a kisebbségi sors minden átkát. A nyelvvizsgákat, iskolai alapok elkobzását, a kisebbségi nyelvhasználat megszorítását. — Ha a törvény nem tetszik Fabritiusnak, — írja a Patria című lap, — menjen Németországba. Ugyanaz a hang ez, melyet a magyarokkal szemben használtak. A legutóbbi brassói szász nagygyűlésen Roth Hans Ottó dr., aki a gyulafehérvári gyűlésen a szászság behódolását jelentette ki, előadta a német kisebbség panaszait és kijelentette, hogy teljesen csalódott a román állam kisebbségi politikájában. A romániai magyarságnak, — írja Temesváry, végeredményben küzdenie, de tanulnia Í9 kell a németségtől. Meg kell tanulnia a faji szolidaritásnak azt a szinte megmagyarázhatatlan érzését, mely őket jellemzi. A kisebbségi sors keserű tapasztalatait 'átva, azonban azt kell hinnünk, hogy az erdélyi németség és magyarság egy szép napon egymásra talál s abban az állami és nemzetiségi gomolygásban, mely a népeket elszédítette, megtalálja a boldoguláshoz vezető utat. Ezen az úton németségnek és magyarságnak nem egymással küzdve, hanem vállvetve kell haladnia. Lehetetlen volna ez? Hiszen Henlein, a csehországi németség vezetője csak most jelentette ki, hogy az önkormányzati jogokban minden nemzetiségnek egyformán kell részesednie. Ami Csehországban megtörténik, az Romániában sem lehetetlen. A harmadéves spanyol háború Irta: Nyiry László ny. vk. ezredes A spanyol nemzeti hadvezérek immár a harmadik háborús év eseményeit örökítik meg a hadtörténelem lapjain. Franco nemzeti csapatai Valencia tartományban, úgy lehet, döntő támadásaikat két dicsőséges, de irtózatos háborús év befejezése után viszik előre a véres tusa harmadik évében. Mindannyian tudjuk, hogy az Ibériai félszigeten dúló könyörtelen, ádáz harc már eddig is számtalan esetben veszélyeztette „rendkívüli esélyeivel" Európa békéjét. A szovjet véres keze most is még, Nagybritanniának és más hatalmaknak az európai béke fenntartására irányuló kétségbeesett erőlködése dacára is, mindent elkövet, hogy a végzet kezét elhárítsa bűntársai, a valenciai vörös kormány és hatalom feje felől. Foglaljuk össze röviden ennek a véres tusának eseményeit és lássuk, milyen emberfölötti erővel biztosítja Franco katonai zsenije és államalkotó ereje a végleges diadalt. Amikor 1936 július 13-ára virradó éjjelen vörös gyilkosok megölték Calvo Sotellot, a jobboldaliak vezérét, Spanyolországban a vörös terror máijavában tombolt. A forradalom átkos szele már 1936 február óta sorvasztotta a nemzeti Spanyolország életerőit. Franco tábornok, aki már hosszabb idő óta élénk figyelemmel kisérte a nemzeti Spanyolország ellen vezetett vörös agitációt, 1936 tavaszán azt látta, hogy hazája minden körülmények közölt elpusztul, ha gyors segítség nem érkezik! A döntő óra Calvo Sotello meggyilkolásának percében ütött és Franco cselekedett . . . Ügyszólván semmiből kezdte meg felszabadító munkáját. Július 17-ről 18-ra virradó éjjel a Kanáriszigetekről hűséges légionáriusaihoz repült! Helyes