Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 6. szám - A pittsburgi szerződés

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA szaélése tulajdon hatalmával és bizakodás módszereinek maradandó érvényességében. A csehszlovák államot történelmi képzettségű férfiak vezették és vezetik. Láthatják, hogy az állam vezetésének minden külső és gépies eszkö/e kezükben van, de azt is tudniok kell, hogy ez ma már gyarmati állapotban lévő néppel szemben sem elegendő. Legyen bár hadiipara a legerősebb, határvédelme a legfurfangosabb, adminisztrációja mindenütt jelenvaló és aprólékos, ez nem elegendő. — Egy államnak belülről, lélekben kell nagynak és erősnek lennie. Csehországnak nem az a legnagyobb baja, hogy katonai és födrajzi helyzete rossz, ugyanilyen rossz Svájc helyzete is, hogy Magyarország minden oldalról nyitott határairól ne is beszéljünk. Épp úgy, mint államát belső politikájának szellemével, határait is biztonságba helyezhette volna Csehország, ha nem akart volna csupán katonai — adminisztrációs egység lenni. Csehországot nem külső erők roppantják öszsze, hanem belső erők robbantják szét. A ina élő nemzedék már nem retten meg a történelem vulkanikus változásaitól. Igen, tudja, új alakulatok°t kell látnia. Nincs történelmi és külpolitikai szükség Csehország mai állapotában való fenntartására. Vájjon, ha Csehország máról-holnapra teljes egyenjogúság alapján rendezné a szudétanémet kérdést, a magyar, tót, lengyel és ruthén kérdést, megrendülne-e emiatt Európa? Nem. A nyugalom, felszabadulás érzése lenne úrrá mindenütt. Ez a változás a beteg Középeurópa gyógyulását, épülését jelentené és örömet, határon innen és túl. Csehország sorsa nagy történelmi tanulságot jelent. Jelenti, hogy a szerencse nem a legjobb égi adomány egy nemzet életében. A szerencse és bőség nagyobb veszedelem lehet minden szenvedésnél. A szétszaggatott Lengyelország szenvedése Lengyelország örökvoltának biztosítéka. Amely ország szenvedett, örökké élhet. Amely ország mindig és csak szerencsés volt, elpattanhat, mint a buborék. Csehországé volt a legjobb „sajtó", a legképzettebb angol és francia publicisták dicsérték és dédelgették. Abban a korban, mely érezhette a sajtópropaganda világformáló erejét, Csehország öntudatosan állította be a külföldi sajtópropagandát adminisztratív fegyvertárába. Csehország valóban a legjobban felfegyverzett állam volt. De csak volt. A publicisták, akik a csehszlovák államot a demokrácia fellegváraként ünnepelték, most, mikor a pittsburgi szerződés megjelent Rózsahegyen, kénytelenek letenni Csehországot védő tollúkat. Egy államférfiú konstatálta, hogy ma Csehországnak van a „legrosszabb sajtója". Csehország ma is az, ami tegnap volt. Mégis, ma már senki sem érti, mivel érdemelte meg eddigi kivételes hatalmát és helyzetét. Sem a tótok, sem a németek, sem a magyarok, sem a lengyelek nem kérnek a cseh adminisztráció önző, vagy önzetlen jóságából. Mindegyik nép van olyan tanult, hogy ezt el tudja végezni önmaga. Mindegyikben történelmi hivatásának öntudata és önérzete él és az első napok meglepetésében elfoglalt íróasztalait a maga számára ezennel visszaköveteli. Ezek az íróasztalok jelentették a cseh államot és jelentették a cseh hivatalnokok révén gyarmati függésbe esett népeket. Most az íróasztalok viszszakerülnck jogos tulajdonosaikhoz, a csehek pedig — legfeljebb — csak egyenlőek lehetnek egyenlőek között, akarva, nem akarva a törvényerejűnek el nem ismert pittsburgi szerződés szellemében. A világ szeme előtt legélesebben a szudétanémetek önállósági mozgalma áll. A szudétanémetek ma, szinte, kezükben tartják a cseh államot. Aki azonban a csehszlovák államban élő népek mozgolódását figyeli, annak bámulnia kell a cseh iöát lerázni készülő magyarság egységét és méltóságát. A cseh uralom alatt élő magyar nép ki akarja harcolni jogait. Mint ahogy a cseheknek megvan az elnyomó hivatalnoki hagvományuk, a magyarságban is él az elnvomás ellen való küzdés hagyománva. Az anyaországtól elszakadt magyarok elődeik függetlenségi harcát vívják tovább. Prágával pörölve Bécs helyett, karöltve azzal a tótsággal, mely Rákóczi és Kossuth idejében esyütt harcolt vele. A tótság a magyarsággal együtt harcolt és a tótsá<! még Magvarországon szívta be azt a Kossuthi szellemet, mely a pittsburgi szerződést teremtette meg Amerikában és most ezt a szerződést kiszegezte Rózsahegyen, hogv meghozza mindkettőiüknek a szabadságot az összetört cseh-hivatalnok elvű állam hagyatékain. SÍPOS ZOLTÁN hentes és mészáros Budapest, VIII., Magdolna-utca 36. szám. TELEFON: 133-589 Gyomorbetegeknek sótalan gyógysonka és házi hentesáru. — Naponta saját vágású I. rendű sertés-, borjú- és marhahúsok.