Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 6. szám - Harmadik Európa

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 Harmadik Európa Abban a nagy elrendeződésben, mely századokra van hivatva eldönteni Európa szellemi, politikai és gazdasági irányát, Lengyelország félreérthetetlen módon jelölte meg szándékát. A Sarki tengertől a Fekete tengerig terjedő országok közt szoros együttműködést szervezve, meg akarja teremteni a „harmadik Európát". Ezzel nemcsak a vezető szerepet szerzi meg magának Európa Keletén, hanem az újkori diplomácia egyik legnagyobb tettét viszi végbe. Lengyelország fiatal állam. Szétszaggatottságában, nemzetének sorsa a tizennyolcadik század óta épp úgy Európa lírája volt, mint ma a magyarságé. Egységének, függetlenségének, államiságának visszanyerésére neki is századokon át csak egyetlen eszköze volt: — nemzeti imádsága. Akik nem hisznek a csodákban, most láthatják, hogy Lengyelország függetlenségének és teljességének visszanyertével nemcsak Európa egyik leghatalmasabb országa, hanem az európai egyensúlynak egyik főtényezője lett. Lengyelország külpolitikai szerepe és célkitűzése az államvezetés bölcseségének és a népi fegyelemnek szinte példátlan esete. Lengyelország, feltámadása után, természetszerűen szorosan össze volt kötve Franciaországgal. Franciaország még első katonai nagyhatalom volt, mikor Lengyelország Franciaországtól való függését bizítani kezdte és az öncélú lengyel külpolitika alapját megvetette. Mellette, jobbra és balra, a világnézeti diktatúrák példája nem csábította arra a kategorikus imperativusra, mellyel, — sajnos, úgylátszik, — minden merev világnézet jár és ami a kormányzás technikáját külsőleg oly könnyűvé teszi. Abban a korban, melyben a fegyver elméletté s az elmélet fegyverré válik, Lengyelország nem haiolt meg sem a fegyver, sem az elmélet erőszaka előtt. A „nve poz volim" egykori Lengyelországa a legnagyobb politikai bölcseségről tett tanúbizonyságot. A. lengvel köztársaság elmúlt húsz esztendeje gazdag a férfias és bölcs magatartás példáiban, fegyveres ellenállása a bolsevizmussal szemben, békés közeledése Németországhoz, a lengvel kisebbségért való síkraszállása Csehországgal szemben. Magyarország ielentőségének felismerése: ezek jelzik a lengyel külpolitika ön- és céltudatos lépéseit. Mindez valódi külpolitika, de csak lengyel külpolitika, a bölcs magatartás „háztűz"-tartó politikája. Még hiányzott ennek a politikának záróköve: az európai nagypolitikába való beilleszkedés. Németország külpolitikája, a békeszerződések megtörésével, a fölfegyverzéssel, a gyarmatok követelésével, bármilyen elhatározó és erőteljes volt is. csak ilyen .,belső" külpolitika volt. Igazi nagypolitikává csak a Róma-Berlin erővonal felállításával lehetett. Ha Róma és Berlin jelzi Középeurópa áttörhctetlen erővonalát. Európa Keletén új erővonal van alakulóban a Sarki tengertől a Fekete tengerig és ennek az erővonalnak tartó pillére, földrajzi helyzeténél, kezdeményező szándékánál, népi erejenéi, diplomáciai fölényénél fogva: Lengyelország. Kései történetírók napjaink történetét nem a folytonos háborúk és nyugtalanságok idejének, hanem a szinte geológiai alakulatok születése korának fogják mondani. A nyugati demokráciák erővonala és a „totalitásom" államok szigorú és elszánt arcéle mellett kiemelkedik a „harmadik Európa" gigantikus gerince az Északi jeges tengertől a Fekete tengerig terjedő országok területeiből összetéve. „A harmadik Európa", melynek létrejötte Lengyelország külpolitikáját valódi nagypolitikává teszi, az új Európának nemcsak egyik legnagyobb, hanem legszellemesebb alkotása is. Minden más alakulatnak gondolata történelmi korokra visszamenően régi. Régi az angol-francia együttműködés, akár francia, akár angol vezetés alatt. Régi történelmi gondolat Itália és Germánia együttműködése. De a „harmadik Európa" új terv. Annak a külpolitikának terve ez, mely húsz esztendeje lepi meg a világot termékeny gondolataival. Ennek a termékenységnek köszönhető, hogy Lengyelország nem esett bele sem a bolsevizmus, sem az állammindenség utánzataiba, sem a demokrácia szertelen imádatába, — hogy nem érezte szükségét nemzeti egyénisége eldobásának és nem volt semmiféle politika eszmekör szajkómadara. Lengyelország politikájával nemcsak a harmadik Európát teremti meg, hanem, ami ezzel talán egvenrangú: új, összefogó menedéket adott azoknak, akik világnézeten innen és túl, az Európáért való Európában akarnak hinni és élni. A harmadik Európa nem tömb, nem tengely, nem világnézleti megjelölés, hanem inkább az, amit, hivatalos magyarázat szerint is, — éghajlatnak nevezhetünk. Két szigorú totális állam közé ékelve, a harmadik Európa északról délfelé haladó országai nem akarják és nem irigylik sem egyik, sem másik szomszédjuk sem hideg, sem forró szigorát. Természetes, hogv országuk területét nem akarják átadni a „blokk" államok összetűzéseinek, hanem ilyen esetben semlegesek óhajtanak maradni. A földrajzpolitikai helyzetből következik, hogy Lengyelország együttműködést keres azokkal az országokkal, melyeknek földrajzi és politikai helyzete azonos az övével. Lengvelország e lépésével az európai egyensúlv oszlopává teszi azokat az országokat is, meIvek eddig erőiket nem vetették bele a nemzetközi nagypolitikába. A harmadik Európa megszületése óta Svédországnak és a csatlakozó kis északi államoknak is meglesz a szerepük az európai nyugtalanság lecsillapításában. A harmadik Európa még ezen túl is tényezője lesz az európai harmóniának. Megakadálvozza azt, hogy Franciaország hegemóniájának elszürkültével egyik vagy másik hang hallassa szavát, minden más hang elhallgattatásával. A harmadik Európa megszületésével jön létre az igazi európai koncert, melyben minden országnak erkölcsi értékéhez és gazdasági erejéhez mér. ten van szava.