Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 4-5. szám - Csehszlovákia jövendője

ÍO MAGYAR KÜLPOLITIKA A csehek európai vezérlőszerepe ezzel hanyatlásnak indult. A cseh impérium lába alatt megmozdiül a föld. A s/ilárd és megvihatatlannak látszó váröv, a kisantant, megingott. A háromegy állam ma már külön ulakon halad és a cseh védelmi falon tátongó réseik látszanak. Benes, cseh államfő, belgrádi utazájsa szinte záróüteme annak a befejezésnek, melyei Barthou látogatása jelentett. Ez az utazás az aktiv és vezető cseh külpolitika utolsó, de meddő próbálkozása, elhaló végakkordja volt. Európában más erővonalak támadtak, illetve újultak meg. A régi Európa halhatatlan hagyományai éledlek fel, melyet hajdan a német-római császárság képviseli. Föléledt a mull. melynek tagadásából Csehország keletkezeti Föléledt az az erő, melynek múltja és jövője van. Csehország, mely hiba nélkül valóságában büszkélkedett, másfél évtized alatt másfél évezred bűneinek parazsát gyűjtötte Tejére, de nem szerzett meg egyetlen egyet sem a mult erényei és örök erői közül. Múltja nincs. Ks jövője? Lehet-e örökkön örökké mások vélt, vagy valódi hibáinak ügyes csoportosításából élni? Lehet-e ebből azt a kimeríthetetlen lelkierőt megszerezni, mely a haza önfeláldozó védelmezésében áll. minden viharban, vészben, a szerencse minden változandóságában? Át tudna-e szenvedni a cseh állam olyan vészt, mint Magyarország a törökdulásban, tatárjárásban osztrák elnyomásban, trianoni megrablásban? Át tudná-e szenvedni, fel tudna-e támadni? Segitene-e ebben neki a durva hang. melyet az elesettekkel szemben használt? A durva anyagi erő és önkény, mellyel a fegyverteleneket fenyegette? Vájjon megszerezhetné-e még egyszer a világ részvétét, vagy rokonszenvét? Vájjon találna-c barátai és ellenségei közt olyanokat, akik az emberiesség nevében kiállnak mellette? Vájjon vannak-e önzetlen barátai, akik nélkülönözhetetlennek tartanák a cseh állameszme mai formában való fenntartását? Hiszen a sokat támadott néhai Ausztriáról megvolt és — néhol i— még ma is meg van az a felfogás, hogy fenntartása európai szükségesség. De Csehország? Valljuk be, elmúlása nem jelentene sem politikai, sem eszmei űrt. Mit jelentett Csehország az emberisségnek? Princípiuma igaznak bzionyult-e? Különös, hogy voltaképpen csak addig élt, mig nem volt. Mig a német birodalom, vagy Ausztria tartozéka volt. Shakespeare mondása szerint: Földnek, mint víznek vannak buboréki. Ha Csehország állami léte ma megszűnnék, néhai létrehozóin kivül nem siratná meg senki sem. A nemzetközi politika mai irányában céltalan Csehország eddigi külpolitikája, melynek cselekvő voltát kénytelen-kelletlen már meg is szüntette. Céltalan eddigi makacssága mellyel közvetlen szomszédait ellenségévé teszi és távolabbi barátait elvesztegeti. Céltalan az a makacssága, mellyel a békeszerződésben kifosztott szomszédait fegyvertelenségre kényszeríti, mert ezek a szomszédok immár találtak barátokat s a barátokkal együtt anyagi és erkölcsi erőt is. mely messzi felülmúlja a cseh fegyverek puszta anyagi erejét. Céltalan az a hang, mellyel szomszédairól, elsősoi ban Magyarországról ir és irat. A nemzetközi politikának nemcsak iránya, hanem nyelve is megváltozott s a durva hang már csak Csehország legnaivabb tanítványainál jelenti a külpolitikai fölényl és vezetést. Csehország politikusainak é-szre kell venniük, hogy államuk jelentősége az eddigi értelemben ínegszünl s Európában oly erő lépett fel, melyet sem legyűrni, sem kikerülni nem lehel. Hogy meglazult katonai erejükkel szemben egy uj és megbonthatatlan erő lépeti fel. Hogy ez az uj erő Európái nem katasztrófa elé, hanem a békesség lelő viszi. Hogy ez az erőt, a cseh politikával ellentétben, a harcban a harc, de a/ békében a béke eszközeivel kiván hatni. Hogy ez az erő nem katonai szövetségeket, hanem nemzetközi barátságokat szerez. Hogy ez az erő nem öl. hanem feltámaszt- Hogy ez az erő az uj Európa parancsoló politikája. Az a tétlenség és csend, mely a nemrég még oly eleven cseh külpolitikát ma jellemzi, talán előjele a cseh külpolitika kényszerű megváltozásának. Bizonyos, hogy ennek a változásnak be kell következnie. Csehországot sajátságos központi helyzete, szomszédoktól körülvett volta is kényszeríti erre. Nem volt még ország a világon, mely a szerencsében örökön örökké bizhalott volna. Csehországot káp rázatos szerencséje sem biztathatja erre. Hiszen még két évtizede sem áll lenn. Igaz, eddig csak a sors kedvezését érezte. De amint hirdette, hogy bűnök terhelése nélkül születelt, a mult tapasztalataiban is szükölkö dik. A bűnöket már megszerezte és még megszerezheti a keserű tapasztalatokat is, ha nem lép a megengt sztelődés, megértés és megegyezés útjára. Csehország létét három-négy ember publicisztikai működésének köszönheti. Egy ország megteremtése a legnagyobb tettek, mondhatnók, a csodák közé tartozik. De egy ország megteremtésénél van nagyobb letl. nagyobb csoda is: az ország megtartása. A/ országol megtartani, nem szerencsében és nem máslél évtizedig, hanem balszerencsében és hosszú századokig. — ebbe/ igazi államférfiúi bölcseség, előrelátás és az isteni akarat előtti valódi alázal szükséges. Csehország szerencsés államférfiainak köszönheti létrejövetelét. Fennmaradásához azonban most már szüksége lenne arra a bölcscségre. mely megérti az. uj viszonyokat és nem pusztán a vak szerencsére támaszkodik, számol vet földi és égi erőkkel egyaránt. Számol azokkal az erőkkel melyei Csehország eddig semmibe sem vett, melyei tagadott és nem ismert: a régi, nagy Európa hagyományainak újraéledésével. A cseh politika bármily csendes most, bármenynyire biztosnak mulatja magát az orosz-francia fegyverek árnyékában, nem vonhatja ki magát a Rómából kiindult politika hatása alól. Fenyegető katonai és földrajzi helyzete is kell, hogy erre az útra vezesse. Csehország, meiy nemié:; még egy váröv föltétlen ura volt, mosl siralmas elszigeteltségben áll egy ellenállhatatlan erő hullámaitól körülcsapkodottan. Nem kell prófétának lenni ahhoz, hogy megjósoljuk Csehország külpolitikájának fordulatát és ezzel Európa örvendetes haladását a békesség felé. Marius