Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 11. szám - Horthy Miklós és a magyar nemzet - A revizió hangja

MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 Reálpolitika volt ez? Ném. Mégis, mögötte állt a hivatalos Né: metország és raa a kérdés a nemzetközi politika elsősorban teljesítendő feladata. Jaj annak az országnak, mely kevéssel meg­elégszik, aki a rábízott talentumot elássa. Bi­zony, attól, ami kevese van is, elvétetik. Mikor szabadságharcunkat vívtuk, lengyel, olasz, szerb, német harcosok siettek segítségünk­re, angol és_ francia barátaink voltak, Amerika lelkesedett értünk és a közvélemény néma átka sújtotta azt, aki a reálpolitika szemüvegén néz­ve a harcot, a hadsereggel letétette a fegyvert. Ez a néma átok, a legmagasabb szempont­ból, árulásnak minősítette a reálpolitikát. Mert valóban, az igazi eszmei harcot nem lehet a fizikai erők elégtelensége miatt elve­szettnek és befejezettnek tekinteni. Az ilyen harcot folytatni kell az utolsó vér­cseppig. «?• Írország négyszáz évig küzdött független­ségéért. Közben népe végső nyomorba süllyedt, földjéből kitudták, nyelve, saját hazájában, arra. a szerepre sülyedt, aminő szerepe ma nálunk a cigányok nyelvének van. Legjobbjai százezer­számra vándoroltak ki, kisdedei éhenhaltak. •— Semmiféle reálpolitika nem vállalta volna Íror­szág feltámasztását. Es Írország ma független, szabad állam, népe és nyelve, eszménye vissza­nyerte teljes felségjogát. Mindene megvan, amit csak kíván, és most már — talán — majd'^neg­engedheti magának a reálpolitika békés kérőd­zését is. 1 Egy nemzet csak eszmei harcában találhat l>ará tokát. Ha azok, akik, mint a szabadságharcban, eddig barátaink voltak, látják, hogy mi a reví­ziós küzdelmet abbahagyjuk, vagy a vak vélet­lenre • bízzuk, — egyszerre gondolkodóba esnek. Talán nem is eszmej. a harc, melyért rokon­szenvüket és erejüket nekünk adták? Talán nincs a magyarságnak a követelte helyen hivatása? — gondolhatják barátaink szomorúan, ellensé­geink pedig rámondhatják az áment örvendezve. Micsoda nemzet az, mely nem kiált hiva­tása után? Micsoda vezetés az, amely nem tűzi ki népe elé célként az örök., isteni feladatot? Mely csi­títja hitét, ahelyett, hogy élesztené? Micsoda ország az, mely legfőbb hitvallá­sát csak a cigány vonóján, vagy iskolás gyer­mek száján meri megszólaltatni? Micsoda hit az, melynek nincsenek apos­tolai? Micsoda apostolok, akik nem szólnak min­denféle nyelven? Micsoda nemzet, mely éretlen gyermekes­ségnek, politikailag haszontalan eszköznek, rozs­dás dísznek véli lelke legnemesebb ércét, azt az indulatot, mely a legnagyobb nemzetközi súlyt adhatja neki? Érdemes-e az ilyen nemzet, hogy számol­junk vele? Nem, — állapíthatja meg barát és ellen­ség egyaránt. A revíziós indulattól megfosztott magyarság : nép, mely nem tud hozzászokni a nagyság gon­dolatához és, tegyük hozzá, olyan nép, mely nem is érdemli meg azt. Ugy látszik, válaszúton vagyunk. Vállalhatjuk a revíziót, szenvedésekkel, küz­delmekkel, talán vérhullással járó, de a nagyság isteni Ígéretével teljes politikáját. • És vállalhatjuk a reálpolitikával járó békés végeigyöngülést. Választhatjuk ezt, vagy azt. Sorsunk tulaj­don kezünkbe van letéve. Ha a revíziót vállaljuk, új honalapítás gond­jának, merészségének, büszkeségének, dicsősé­gének és az öröklét ígéretének részesei leszünk. A honalapító Árpád és a hét vezér nyomdokaiba lépünk, a tejúton robogó, holtukban is harcoló hősök méltó utódai leszünk. Ha a jelen gondtalanságát élvezni akaró, rövidlátó reálpolitikát választjuk, ha a. revíziót még csak nem is nyíltan, hanem titkolódzó gyávasággal cserben hagyjuk, akkor nemcsak a revíziónak alkonyodott be, hanem elhomályo­sodik a magyarság eszmei és erkölcsi fensége is. S akkor elmondhatjuk, a latin poéta szavá­val ellentétben, hogy — utánunk nem jöhet nálunk gonoszabb nemzedék. MARIUS A »Magyar Külpolitika* ngyen jár minden külföldi magyar egyesületnek Támogassa % előfizetésével a Magyar Külpolitikát! KETTER ÉTTEREM XI., HORTHY MIKLÓS-UT 48. Esténkint GYŐRI LAKATOS FLÓRIS cigányzenekara muzsikál FAJBOROK. RÉSZVÉNYSÖR, KÜLÖN TERMEK CÉMKO I PASZ T A MtíLLER ÉS TÁRSA IPARI ÉS SEGÉDANYA­GOK GYÁRA BUDAPEST, XIV, G1ZELLA-UT 53-55.

Next

/
Oldalképek
Tartalom