Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 10. szám - Itália gyarmatbirodalma

MAGYAR KÜLPOLITIKA nagy feltétel, amely mellett a gazdasági együttműködés létrejöhet. 1 Legutóbbi értesüléseink szerint éppen Románia az, amely nem sietteti a megegyezést Magyarország és a kisentente közt. A kormány ugyanis rövidesen választani fog és ismerve embereit, nagy bukástól fél, ha Magyarországgal kötött megállapodása a kisebbségek egyenjogosítását és védelmét biztosítaná. Ez a balkáni demokrácia. Ami a határok revízióját illeti, kétségtelen, hogy egyetlen magyar kormány (akár a mai, akár jövendőbeli) a trianoni szerződést revízió nélkül elismerni nem fogja. A magyar revízió nem halt meg. És élni fog mindaddig, amíg igazságot nem szolgáltattak. Jussanak csak eszébe mindenkinek Bethlen gróf szavai: Az a magyar kormány, amely a revízió jogáról lemondana, ezzel saját halálos ítéletét írná alá. A »Magyar Külpolitika^ ingyen jár minden külföldi magyar egyesületnek Támogassa előfizetésével a Magyar Külpolitikát! MEGJELENT A Kallós János-féle „GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI ÉS TŐZSDEI KOMPASZ" 1937—1938. évi évfolyamának első része kőt kötetben TARTALMAZZA: az összes budapesti, vidéki biankók és bankházak, budapesti és vidéki szövetkezetek, minisztérinmok, a TÉBE, a Budapesti Árú- és Értéktőzsde, Budapest székesfőváros és a vidéki városok stb. legújabb adatait. A közeljövőben megjelenő két kötettel együtt, — amely az összes budapesti és vidéki ipari, kereskedelmi, biztosító stb. vállalatok legújabb adatait fogja tartalmazni — négy kötetből fog állani a nagynuérvben kibővített komplett kompasz Mind a négy kötet ára együtt GO P Megrendelhető: a Pesti Tőzsde kiadóhivatalában Budapest, VI., Anker-köz 2. I- em, 4. Telefon: 122-096 és 121-386. Itália gyarmatbirodalma Irta i Blumenthal Norbert, v. cs. és k. sorhajóhadnagy Abesszínia meghódításáig az olaszok gyarmati hódításai nem nevezhetők szerencséseknek. Aránytalanul sok vér- és pénzáldozatba kerültek oly területek, amelyek később nagyrészt hasznavehetetlennek és terméketlennek bizonyultak, va.gy legjobb esetben csak óriási befektetések eszközlése után hozhatták volna a remélt kamatokat. Igaz, hogy amikor a fiatal olasz királyság a nagyhatalmak sorába belépett, és főleg az országnak természeti kincsekben való szegénysége miatt, gyarmatok után kezdett nézni, a világ már jóformán teljesen fel volt osztva és így a választék igen silány volt. A magyar földmívelő nép földéhsége, fokozott mértékben van meg a nagy nemzeteknél, úgyhogy békés úton, vétel által, gyarmatokat még akkor sem lehet szerezni, ha azokra tulajdonosaik effektíve állandóan ráfizetnek. Tipikus példa erre Kenya, amely a világpiaci nagy kávé-baisse óta, az angoloknak évente nehéz milliókba kerül, de a németek vételi ajánlatát azért mégis kereken visszautasították. Igy Olaszország is arra kényszerült, hogy gyarmatait többé-kevésbé nagy véráldozatok árán szerezze meg, még akkor is, ha eleinte mint Eritreában és Olasz-Somáliában, a békés behatolással próbálkozott. Az olasz gyarmati birodalom kiinduló pontja a Vörös-tenger délnyugati csücskében fekvő Ássam — egy jelentéktelen halászfalu — volt, ahol a genovai Rubattino-cég, kb. 60 évvel ezelőtt, bizonyos területi és kereskedelmi koncessziókat szerzett. A társaság ügyei kedvezőtlenül haladtak, úgyhogy az olasz állam kényszerült mentőangyalként közbelépni. Igy keletkezett Olaszország elsőszülött gyarmata: Eritrea. A terjeszkedési folyamat természetesen és szükségszerűen ellentétet váltott ki az olasz aspirációk és a terület ura, a harcias és diplomatikus II. Menelik Négus-Neghesti, ősi jogai között, és háborúra vezetett, amely az olaszok Adua-i vereségével végződött. Csak a kiváló államférfi és politikus Francesco Czispi energiájának köszönhető, hogy az olaszok e véres vereség hatása alatt, végleg le nem mondtak Eritreáról és mindenféle gyarmati politikáról. Eritrea így olasz maradt ugyan, mint presztízsgyarmat, amely az anyaországnak mindig nehéz pénzébe került, mert földje nem termékeny és természeti kincsekben szegény. A reváns gondolat hívei, megtartását stratégiai okokból tartották indokoltnak, gazdasági jövőjét pedig azi a hit indokolta, hogy Abeszszíniának nem lévén tengeri kikötője, e birodalom Budape&li Kávésok ftvutovgalmi Tt.«T. Budapest, VIII., József-körút 38. TELEFONSZÁM: 1-392-77. Szállít: KÜLÖNLEGES KÁVE és TEA MINŐSÉGEKET. saját kávépörkölde, mindennap friss pörköltkávé keverékek A legelőkelőbb fővárosi kávéházak és botelek szállítója.