Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 7-8. szám - Milyen erős az orosz légi-flotta?

13 MAGYAR KÜLPOLITIKA Milyen erős az orosz légi-flotta? Alksnis. a szovjet légi haderejének parancsnoka július közepén Csehországban járt, hogy megszemlélje Csehország és a Felvidék területén épülő orosz repülőbázisok munkálatainak előhaladását ós szorosabbra fonja a baráti kötelékeke) az orosz és a cseh légihadsereg között. A cseh-orosz légiegyezmény ezek szerinl egyre konkrétebb alakban kezd lesiet ölteni. Az egyik napilap a minap pontos névjegyzékei közöli azokról az orosz repülőtisztekről, akik Csehország vendégbarátságát éhezik, hogy már előre előkészítsék a talajt a szovjet légierők európai inváziója számára. A második ötéves terv gyors ütemben halad előre és egyre sötétebb árnyékot vet az európai békére. Az. ötéves tervnek egyik sarkalatos pontja a szovjet légihaderő Fejlesztése és a repülőipar korszerűsítése. Ilyen körülmények között számot tarthal az érdeklődésre, hogy pillanatnyilag mekkora erőt képvisel az orosz légihadsereg és milyen fejlődési lehetőségek állanak nyitva előtte. A világháború alatt az orosz repülés nehezen tudott lépést tartani a nyugati hatalmak aviatikájának rohamos fejlődésével, annak ellenére, hogy gazdag nyersanyagforrások állottak az orosz ipar rendelkezésére. Ennek az ipari elmaradottságnak volt a következménye, hogy Oroszország 1914-től 1916-ig mindössze 2000 repülőgépet és 600 repülőmotort állított elő. míg ugyanezen idő alatt a francia repülőgépipar 12.500 repülőgépet és 25.000 motort gyártott. Az orosz repülőgépek teljesítménye 25%-kal rosszabb volt, mint a nyugati szövetségeseké. Egy darabig Franciaország számos repülőgéppel támogatta az orosz hadi aviatikát, de később ez a támogatás elmaradt, mert a francia iparnak a saját szükségletének fedezése is súlyos gondokai okozott. A kellő ipari felkészültség hiánya 1917-ben végül is teljesen aláásta a cári Oroszország katonai hatalmát és az agyaglábakon nyugvó óriás a forradalmak porába hullott. 1918-ban az orosz repülőipar a forradalmi kisérletek egyik első áldozata lett. A repülőgépgyárakat ép ügy, mint az illatszergyárakat, luxusüzemnek nyilvánították és kimondották rájuk a halálos Ítéletet. Eközben az orosz repülőgépállomány, amely különben sem volt elsőrendű, teljesen leromlott. 1921 ben kezdték újból értékelni a repülőgépekben rejlő hatalmi tényezőt és ezzel magyarázható, hogy ugyanakkor, amikor az országban egyes vidékeken a legnagyobb éhínség uralkodott, elő Indiák teremteni a szükséges anyagi eszközöket ahhoz, hogy 3 millió aranyrubelért külföldről repülőgépeket és repülőmotorokat vásároljanak. Az „Ossoaviachim" nevü egyesület óriási propagandát fejtelt ki az aviatika népszerűsítésére, a lég védelmi szervezetek és berendezkedések megteremtésére és százezerszámra, sőt később milliószámra toborozta Oroszország lakosságát tagjai sorába. 1927-ben már újból önálló repülőgépipara volt Oroszországnak és egj csomó repülésügyi kutató intézete, valamint repülőgépvezető iskolája. Az első ötéves terv (1928 .'(2) aviatikai vonatkozásban kél főcél! tüzötf ki: 1. El kell érni a kapitalista államok repülőipara nak minőségi színvonalát. 2. Biztosítani kell a szériagyártást. Az első ötéves terv szerint a szovjet hadsereg légi erőit a következő repülőgépállománnyal kellett szaporítani: A) Szárazföldi repülőgépek: 80 nehéz bombavető 340 vadászrepülőgép 120 felderitőrepülőgép 80 iskolagép. B) Vizi repülőgépek: 63 bombavető 212 vadászgép <S(> felderítőgép 18 iskolagép. Az első ötéves terv végén az első vonalbeli gép állomány 1500-ra emelkedett. A második ötéves terv (1933 .'57) a „Francé Militáire" közlése szerint 8000 repülőgép előállítását tűzte ki célul. Ebből 3000 nehéz bombavető repülőgép lesz, miáltal az orosz légiflotta erősen offenzív jelleget ölt. Kétségtelen, hogy az orosz repülőgépipar ma teljes üzemben dolgozik és egyre fokozódó mennyiségben szállítja a hadsereg számára a hadirepülőgépek szériáit. 10 repülőgépgyár és 4 repülőmotorgyár szereidéiben folyik a serény munka, amelyről Pierre Cot, Franciaország légügyi minisztere, moszkvai tanulmányútjáról hazatérve, 1933-ban azt állította, hogy 1938-ig több repülőgépet fog létrehozni, mint amenynyit Európa többi államai együttvéve előállítanak. Az orosz légi haderő háború esetén a következő részekből fog állni: 1. három önálló légi hadseregből, amelyből egyel már békében felállítanak; 2. a szárazföldi hadseregnek alárendelt repülőalakulatokból; 3. a flottának alárendelt alakulatokból. A légierők jelenlegi lagozása a következő: 29 repülődandár 77 osztály és 72 önálló század 2 vizi repülődandár hadseregtartalék 7 légvédelmi céHra 8 flottavédelmi célra különleges célra 14 „ — összesen: 116 osztály és 90 önálló század A repülőgépállomány 3182 első vonalbeli 954 második vonalbeli összesen: 4136 repülőgépből áll. Az első vonalbeli gépállomány megoszlása alkal ma/ás szerint kerek számokban a következő: 1000 vadászgép 700 bombavető repülőgép 1000 felderítőgép 400 harci repülőgép Ami a repülőgépek minőségét illeti, az orosz repülőipar színvonala már erősen közeledik a kapitalista államok repülőgépgyárainak minőségi színvonalához. Kitűnő kutató intézetei, kiapadhatatlan nyersanyagforrásai szinte korlátlan fejlődési lehetőségek előtt nyitják meg a kapukat Szovjet-Oroszországban. Legújabb vadászrepülőgépeik sebessége (400