Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 5-6. szám - A Népszövetség és Európa jövője

MAGYAR KÜLPOLITIKA 0 megy kitüntetésszámba és csak félbarbár vagy szervezetlen államok egyenrangúsági vágyálma — aminő a szovjet, aminő volt Abesszínia, vagy a félgyarmati állapotban lévő Egyiptom —, melyek a népszövetségi tagság cimét ugy viselik, vagy viselnék, mint a kannibál törzsfőnök meztelen bőrére akasztott kösöntyüit és kitüntetéseit. A népszövetségi tagság, mai formájában, a teljes méltóságát érző, vagy arra emlékező államra nézve megunt és szükségtelen teher, melyet otthagy, vagy a jobb jövő reményében, egyelőre megadással cipel. Meglepetés lett volna, ha a Népszövetség a parancsoló élet politikáját követő Olaszországgal szemben megértően viselkedik. Természetes, hogy a diktatura illemtanába beleöregedett Népszövetség a nagy átokkal sújtja azt az országol, mely nem akarja alapiörvénynek elfogadni a mozdulatlanságot, hanem élni és fejlődni akar. A Népszövetség monoton dallama egy és ugyanaz: Világ, állj meg! Élet, ne moccanj! Az élet azonban, nevezzék bár az uj európai szellem nyelvén, befejezett tényeknek, halad tovább. Ha ez a zsendülés nem emlékeztetne a megújulásra, a Népszövetség körüli zsibongást látva, valóban hinnünk kellene a nyugati kultúra elsivatagosodásában, hanyatlásában és elmúlásában. Abban a korban, mely a lemondó és siránkozó próféták egész sorát szülte, amikor testes kötetekben bizonyítgatták Európa hanyatlását, mikor tudományos alapokon állapították meg, hogy az európai gyarmatosítás kora lejárt és az elmaradt népek fölött való gyámság a sárga faj kezébe siklott át — mint mennyei csoda jelét kellene tekintenünk Olaszország sikeres etiópiai hadjáratát. Az etiópiai foglalás a hanyatló Nyugat csodás uj-y jászületését jelenti, mert egy csapásra megmutatta/ hogy a remény, a változás, a fejlődés, a jobb jövő csillaga nem tünt el az európai égről. Az etiópiai foglalás azt jelenti, hogy Európa nemcsak régi hatalmának maradékain tud rágódni, hanem elég friss, kirobbanó ereje van arra is, hogy uj földeket hódítson nagyszerű civilizációja parancsoló hagyományainak. Ha pedig uj földeket tud hódítani, talán arra is lesz ereje és bölcsesége, hogy nagy hagyományait tulajdon földjén is érvényesítse és újra vezető csillagának fogadja el a legnagyobb égi Ígéretet, az élet föltámadásának reménységét. Az olasz politika, mely még mindig népszövetségi átok alatt áll, elvileg magasabb stilusu politika, mint a népszövetségi politikusok harpagoni rendelkezése megmaradt kincseik konzerválásában. Nagy államférfiak, aminő Smuts tábornok, régóta észrevették, hogy a pacifizmus rögeszméje legkitűnőbb melegágya a háborúnak. A hódító szándékú Olaszország békésen a kari behatolni Abessziniába és csak a pacifista Népszövetség magatartása és a vele egy gyékényen áruló szankciós államok fegyverszállítása tette az abesszin foglalást valóságos és véres háborúvá. A Népszövetség pártfogása törülte el a föld színéről az abesszin államot s tette földönfutóvá uralkodóját. A Népszövetség ajándéka veszedelmesebbnek bizonyult, mint átka, ami nem csoda és szükségképpen következik a Népszövetség élet- és reményeilenes politikájából. A nagy csata, mely az abesszin foglalás alatt a Népszövetség és Olaszország között folyt, szemmel láthatóan a mai Népszövetség kudarcával végződött. A Népszövetség nemcsak nem nőtt tekintélyében, hanem az a veszély is fenyegeti, hogy, ha formailag nem is és nem azonnal, de tényleg kiválnak belőle azok az államok, melyeknek ez a zsibbasztó és formai politika terhükre van, kiválnak azok az államok, melyek helyeslik az olasz politikát, az egészséges élet elméletektől nem mérgezett, egyszerű és értelmes, reménnyel biztató politikáját. Ha a Népszövetség mai állapotában marad fenn, vagy teljesen jelentéktelenné válik, vagy ujabb, mérgező viszályok forrása lesz. A Népszövetség valódi reformja nemcsak egy intézmény megváltoztatását, hanem az európai politikai szellem örvendetes megváltozását is jelentené. Európa mindenesetre válaszúton áll. Választania kell az üdvösség, vagy elkárhozás között. Választania kell az olasz módra reményteljes, vagy a népszövetségi módra reménytelen politika, más szóval az élet és föltámadás, vagy a temető politikája között. Marius. A Népszövetség és Európa jövője Léon Blum, a francia szocialistapárt vezére, aki most átvette a francia kormány vezetését, hive a békének. Parlamenti harcaiban és publicisztikai müveiben mindig a béke ügyét szolgálta s különösen a fegyverkezések korlátozását tartja az igazi béke elengedhetetlen feltételének. Már évek óta változatlanul hirdeti annak a felfogásnak a lehetetlenségét, hogy a páriskörnyéki békeszerződések minden időkre megállapíthatták volna Európa helyzetét. „Az elkövetkező esztendők során — irta egyik politikai művében — Európa arculata meg fog változni. Hogy milyen módon fog végbemenni ez a változás, vájjon megértés vagy erőszak utján, a háború vagy a béke eszközeivel — ettől függ minden." Az események forgataga most Léon Blum-ot olyan helyre állította, ahol döntő befolyása lesz annak a kérdésnek elintézésére, amelyei annakidején ilyen kristályos tisztasággal felállított. Linóleum, vias; :osvászon- éi legjobb és legolcsóbb Szőnyegáru áruházaiban: VII., RÁKOCZI-UT 24. Telefon: 42-0-44 és 31-0-89. VÉL, ERZSÉBET-KÖRUT 28 Telefon: 41-6-78