Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 1. szám - Légrády Ottó a magyar igazságért

MAGYAR KÜLPOLITIKA Légrády Ottó a magyar igazságért Az elmúlt év a revíziós gondolat nagy térhódítását jelentette az egész világon. Az egyre jobban előretörő revízió már nem a jóvátételi, vagy a fegyverkezési, hanem csupán a területi rendelkezések megváltoztatásánál talál nagy ellenállásra. Noha a mult esztendőben az olasz-abesszin viszály nyomán támadt bonyodalmak hangossága zúgott fülünkben, az események középpontjában mégis a revízió volt. Hiszen maga az olasz-abesszin viszály sem más, mint fellebbezés a páriskörnyéki békék gyarmati osztozkodása és Olaszország kisemmizése ellen. A revízióban, mely a magyar nép törhetetlen kívánsága, a valóban messzire látó politikusok a világpolitika tengelyét és az igazi béke eszközét látják. A magyar revíziós mozgalom, mely először csak fohászkodás és imádság volt, rendszeres, kitartó és meg nem szűnő munkásság lett s nagy része van abban, hogy a revízió jogosságát most már minden elfogulatlan ember elismeri. Társaságok, egyesületek, szövetségek alakultak — elsősorban a Magyar Revíziós Liga —, a revízió céltudatos előkészítésére, publicisztikai müvek és folyóiratok jelentek meg az itthoni és a külföldi közvélemény felvilágosítására. A magyar napisajtó pedig pártkülönbség nélkül az eszme szolgálatában áll. A magyar igazságért való harc munkájából az oroszlánrészt, mint azt mindenki tudja, Légrády Ottó, a Pesti Hirlap főszerkesztője vette ki. Attól a pillanattól fogva, amikor a revíziónak Magyarországra és az egész világra szóló fontossága érezhetővé vált, lapja nyilvánosságának egész erejét a revíziónak szenteli és mindenütt ott van, ahol a revízió ügyét előbbre akarják vinni. Megtalálja Magyarország szenvedésének szimbólumát: a keresztrefeszitett Magyarországot és megtalálja a mozgalom jelszavát: Igazságot Magyarországnak! Ilyen címmel adja ki híres revíziós albumát magyar, német, francia, angol és olasz nyelven és megküldi a világ minden jelentős emberének. Az ismeretlenségből feltámadt Magyarországért immár felszólalnak az angol alsó- és felsőházban, a francia kamarában, Magyarországnak barátai vannak az amerikai szenátusban s a föld minden országában. Olyan bőkezűséggel, amely egy magánemberét messze túlhaladja, mindig támogatta a mozgalom propagandáját. Francia és angol politikusokat lát vendégül és bemutatja a megcsonkított országot nekik. Lapja nyilvánossága adott százszoros erőt Rákosi Jenő rendkívüli publicisztikai egyéniségének, amely a revíziós harcban a Pesti Hirlap hasábjain emelkedett legmagasabbra. Majd egész vezérkart szervez Légrády Ottó maga körül a legkiválóbb munkatársakból, akik közül elég, ha Herczeg Ferenc, Nagy Emil, Urmánczy Nándor, Márkus Miksa és Benda Jenő nevét említjük. A Pesti Hirlap nem elégszik meg magyar nyelvű cikkekkel. Nagyobb események idején idegen nyelvű, francia, angol nyelvű kiadásban is megjelenik s cikkei mindig mély benyomást keltenek a világ dolgait intézőkben. A magyar publicisztika még nem szerepelt igy a világ előtt. A Pesti Hirlap revíziós szereplésével a magyar újságírás valóban a nemzet fegyvere és a világ közvéleményének tényezője lett. A Pesti Hirlap revíziós hadjárata óta a világ tudja, mi történt Magyarországgal. A propaganda, mely országokat teremtett semmiből, országokat ölt meg, most egy országot készül feltámasztani. A békekötés után, amikor oszladozni kezdett a háború gyűlölködő szelleme, Nagy-Britannia és Olaszország volt az; a két nagyhatalom, amely elsőnek mutatott jóindulatot a letiport Magyarország iránt. Olaszországban a két nemzet azonos érdekeinek felismerése, a népek egymás iránti őszinte rokonszenve, megpecsételte a két ország barátságát, amely politikai és gazdasági egyezmények megkötésében nyert kifejezést. Anglia pedig jóindulattal segítette Magyarországot gazdasági talpraállásra irányuló törekvésében és elsőnek hangoztatta a trianoni revizió módosításának szükségességét. Hogy azóta és állandóan olyan őszinte rokonszenv nyilvánul meg irántunk egész Angliában és hogy a müveit Nyugat többi államaiban is kezdenek megbarátkozni a trianoni revizió gondolatával, az elsősorban annak a nagyarányú és felvilágosító munkának köszönhető, amely a külföld figyelmét Magyarország jelenlegi helyzetére felhívta. Nyolc-tíz évvel ezelőtt Angliában, Franciaországban és Európa többi vezető államaiban még csak igen kevesen tudták, hogy milyen rombolást vitt végbe a trianoni szerződés az ezeréves Magyarország testén és menynyire felborította a Közép-Dunamedence politikai és gazdasági rendjét. Ennek a felvilágosító munkának legnagyobb részét a Pesti Hirlap végezte el, hatalmas áldozatkészséggel végrehajtott akciói rendjén. Dr. Légrády Ottó, a Pesti Hirlap főszerkesztője irányította ezt a tengerentúlra is kiterjedő propagandát, amely már eddig is megbecsülhetetlen értékű szolgálatokat tett a magyar ügynek. 1920 februárjában kezdődött ez a munka, amikor a nagyhatalmak képviselői Párisban a magyar delegációnak átnyújtották a békefeltételeket. Dr. Légrády Ottó akkor gyors elhatározással hozzáfogott a külföld lelkiismeretének fölkeltéséhez és egy négynyelvü kiadványban felhívta a nyugati államok vezető tényezőinek figyelmét Magyarország feldarabolásának igazságtalan voltára és előrelátható káros következményeire. Megjelent a Pesti Hirlap első külföldi kiadványa angol, francia, olasz és német nyelven, szétvivén a magyarság jajkiáltását azokba az országokba, amelyekben addig csak ellenségeink szava hallatszott. A trianoni béke aláírása előtt a Pesti Hirlap még egy kísérletet tett a sors kerekének eb fordítására, revíziós térképalbumot jelentetett meg, amelyben ugyancsak négynyelvü magyarázattal, térképek és grafikonok serege érvelt a tervezett országcsonkitás ellen. Ezt a térképalbumot szintén sokezer példányban küldte szét politikusoknak, Íróknak, tudósoknak, a világlapok szerkesztőségeinek. A következő fejezet ebben a felvilágosító munkában akkor kezdődik, amikor Rothermere lord magyarországi látogatása megindítja az angol sajtóban a trianoni revízióért való küzdelmet. 1928-ban, a Pesti Hirlap alapításának ötvenedik évfordulója alkalmából dr. Légrády Ottó főszerkesztő százezer pengős alapítványt tesz a trianoni szerződés igazságtalanságai ellen megindítandó harcra. Ez az összeg azonban csak a legelső költségeit fedezi annak a hatalmas arányú munkának, melynek első legközelebbi eredménye egy gyönyörű kiállítású, ellenállhatatlan érvelésű politikai mű, amely igazságot követel a méltatlanul letiport, megcsonkított Magyarországnak. Négy nyelven jelenik meg s olyan óriási sikere van, a világ minden részéből oly nagy tömegben kérnek folyton ujabb és ujabb példáin okai belőle, hogy egy-