Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 1. szám - Kisebbségi népoktatásunk uj rendezése

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA másután négy kiadásban jelenik meg. Ott van a nagy­hatalmak képviselői előtt Genfben, akik elragadtatás­sal nyilatkoznak róla. Megkapják az összes külföldi parlamentek tagjai, egyházi méltóságok, irók. aka­démiák, egyetemek, nyilvános könyvtárak, lapok, szóval mindazok, akik súlyt és szerepel játszanak országuk közvéleményének irányításában. Az ezer­számra érkező nyilatkozatok, együttérzésről tanús­kodó levelek bizonyítják a mű világsikerét. Kz volt az első politikai munka, amely a nagyszabású és ha­talmas költséggel dolgozó ellenséges propagandával szemben komoly eredményi tudott felmutatni. A könyv magyar nyelven is megjelent, hogy kül­földiekkel érintkező honfitársaink maguk is terjesz tői legyenek az azokban kifejlett gondolatoknak és külön kiadás készül belőle az iskolák számára, ame­lyek 25.000 példányt kaptak abból a célból, hogy az ifjúság lelkébe már legelső tanulmányaik között bele­oltsák trianoni tragédiánk ismeretét. Ezt követte a Pesti Hirlap revíziós falitérképe, amely külföldi nyel­veken is megjelent, hogy szemléltetően tömör össze­foglalásban tárja a külföld elé Trianon végzetes bak- < lövéseit és esztelenségeit. A Pesti Hirlap akciója a törvényhozás tagjait is megmozdította Angliában. Sir Róbert Gower magyar­barát csoportot alakított az alsóházban. És amikor a nemzetközi politika feszültsége háborús bonyodal­makkal kezdett fenyegetni s mindjobban előtérbe kerültek az európai békét veszélyeztető nagy problé­mák, elemi erővel tört utat magának a békerevizió követelése. Ezenközben elkészült a Pesti Hirlap ujabb revíziós kiadványa, az „Európa válaszúton — Háború vagy béke", amely már címében is kifejezésre jut­tatta a magyar kérdés elválaszthatatlan sorsdöntő kapcsolatát az európai békével. A könyv hatása felülmulta a várakozásokat. Anglia politikai életének legelőkelőbb tényezői küld­ték be nyilatkozataikat a Pesti Hirlap főszerkesztő­jének, helyeselve a trianoni revízióért megindított mozgalmat. A brit törvényhozás tagjai közül egyen­kint és csoportosan mind számosabban jöttek el dr. Légrády Ottó meghívására Magyarországra, hogy a trianoni szerződés hatását a helyszínen személyes tapasztalatok rendjén is tanulmányozzák. Ennek a munkának hatásai közé számithatjuk a mjndsürübbé váló felszólalásokat az angol parlamentben a béke­revizió és a kisebbségek védelme ügyében és a par­lamenten kivül tartott különböző előadásokat, ame­lyek a magyarság iránti szimpátiára és a jogos ma­gyar követelések támogatására hivták fel az angol közönség széles rétegeit. A könyv sok lizezer példány­ban forog közkézen ma is egész Angliában. A felvilágosító akció e mű kiadása itta sem szü­netel. Minden alkalommal, valahányszor szüksége me­rül fel annak, hogy a független magyar közvélemény hallassa szavát a külföldön, a Pesti Hirlap angol­nyelvű kiadása eljut mindazokhoz, akiknek szavuk és súlyuk van az angol közélet irányításában. Hogy csak néhány kiemelkedő eseményre mutassunk rá: amikor a jugoszláv kormány tízezrével utasitotta ki otthonukból magyar anyanyelvű állampolgárait, a Pesti Hirlap terjedelmes, illusztrált angol kiadásban tárta a külföld elé a szerbek minden civilizációt meg­csúfoló kegyetlenkedéseit. A mult év őszén, az uj angol parlament összeillését használta fel arra, hogy Magyarország háláját kifejezze azok iránt, akik a magyar kérdést a Westminster termeiben szóbahoz­ták. Külön számban udvo/ölte a trianoni revíziós indítvány benyújtását az uj alsóházban és megható módon tolmácsolta Magyarország részvétét V. György király halála alkalmából. Mindezek a közvetlen érintkezések Anglia vezető politikai és társadalmi rétegeivel, ébren tartják és fokozzák az irántunk való megértést, erősítik a két nemzet közti baráti kapcsolatot, amely hatalmas fegyverünk lesz. a magyar igazság diadalra juttatá­sában. Kisebbségi népoktatásunk uj rendezése Irta: Dr. vitéz NAGY IVÁN Nagymagyarország lakosságának majdnem a felét kitevő nemzetiségek oktatásügyét az 1868 : XLIV. t. c. olyan nagyvonalúan és széles keretekben rendezte, hogy annak gyakorlati végrehajtása esetén soha semmiféle panasz sem hangozhatott volna el ellenünk. Még a hires Apponyi-féle iskolatörvények lényege is végeredményben arra szolgált, hogy az egyházak által fenntartott iskolák tanítói számára emberibb megélhetést biztosítson és ezekkel a megelégedett tanítókkal akarta a mi annyit támadott ,,great old man"-ünk belecsepegtetni a nem magyarajku gyermekek lelkébe nemcsak ehhez a földhöz, hanem a magyar néphez is való ragaszkodását. Az utód­államokba szakadt magyarság vezetői részéről szám­talanszor halljuk ma felhangzani a kívánságot ; bárha annyi jogot adnának az ottani iskolatörvények számukra, mint amit mi biztosítottunk a nemzetiségeinknek ; nem kívánnak ők többet, mint hogy ma velük szemben hajtsák végre az egykori magyar nemzetiségi törvények ren­delkezéseit. A háború után Magyarország kormányzata újból rendezte az ittmaradt csekélyszámu, a népesség alig 8—10%-át kitevő kisebbség iskolaügyét. Az utód­államokban élő magyarság legtöbb sérelme abból fakad, hogy gyermekeiket a többségi nyelven tanitó állami iskolákba kényszeritik. Ezzel szemben a magyar 1921. évi XXX. t. c. 4. §-a kimondja, hogy a szülő vagy gyám. gyermekét bármilyen jellegű, tehát állami, községi, fele­kezeti, vagy magán nyilvánosjogu iskolába járathatja. A tanszabadságnak ezen a legteljesebb mértékben való biztosításán kivül 1919-ben 4044 M. E. és 209.494 VKM. sz. alatt kiadott rendelettel, majd az 1923. évi augusztus hó 24-én kelt 110.478 VKM. sz. rendelettel részletesen szabályozták a kisebbségi nyelveken történő tanítást, három iskolatipust állítva fel: A). B) és C) típust. Az HYPEROL IDEÁLIS TOROK- ÉS SZÁJFERTŐTLENITŐ A mindennapos szájápolásnál nélkülözhetetlen S 7 Á IX/I7TARI FTTA Forgalomba kerül: fc#*wwlfc 1 « 50 és 100 tablettát tartalmazó üvegekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom