Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 6-7. szám - Forrongó világrészek

1935 június—július MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 kövei el mindent az európai kontinens talpraállitása érdekében. Nem zárkózik el formulák mögé, hanem teljes őszinteséggel egyengeti a megbékülés útját. Ennek egyik beszédes bizonyítéka az angol frontharcos szövetségnek látogatása német bajtársaiknál. Anglia vezetői és a velük együttérző és lis/.lán láló többi európai államférfiú igy mindent elkövetnek az uj európai nemzetközi jogrend megalapozására. Ez az igazságon és méltányoságon alapuló jogrend azonban, amely minden nemzet közös együttműködésével akarja létrehozni az európai nemzetek összetartását, éles ellentétben van azokkal a háború előtti időkre emlékeztető rendszereknek lidércével, amelyeknek további szövése egyre tart. Ezek az uj szerződések, vagy szövetségek bármilyen uj nevet adnak is nekik, bármennyire háttérbe akarják is szorítani katonai jellegüket — kölcsönös segítséget nyújtó szakaszaikkal, amelyek mindig egy harmadik állam ellen irányulnak, s mindig a fennálló hatalmi helyzet változatlanságát tekintik fő céljukul, — ezek a szövetségek nem lehetnek sohasem az igazi béke eszközei. Az egyetemes béke és a szövetségi rendszereken felépülő hatalmi csoportosulás egymást kizáró elven alapulnak s a végeredményben egyes államok ellen irányuló szövetségek, ha forma szerint bele illeszthetők is a népszövetség keretébe, lényegükben tökéletesen ellentmondanak a népszövetségi egyességokmány szellemének is. A szövetség-jellegü szerződések hálójában, amely egyre növekedik, egyik szem a francia-olasz szerződést kiegészítő cseh-orosz szerződés. Benes cseh külügyminiszter moszkvai látogatása Laval oroszországi látogatása után igen figyelemreméltó esemény és közvetlenül érdekel bennünket magyarokat is. Az oroszfrancia-cseh szövetségi vonal forma szerint való megalakulása általános európai szempontból elsősorban azt jelenti, hogy Oroszország most már aktív részt akar venni az európai politikában. Oroszország annakidején, amikor Franciaország támogatásával — egész korábbi nemzetközi politikájával ellentétben — a Népszövetségbe való felvételét keresztülvitte, főképpen arra törekedett, hogy nyugat felől ne érhesse váratlan meglepetés esetleges távolkeleti, Japánnal való összeütközése esetén. Most pedig már egyre nagyobb erővel igyekszik résztvenni Európa uj kialakulásában és egyelőre még rejtett céljait igy óhajtja megvalósítani. A távoli kelet eseményei Japán töretlen és céltudatos előretörése Kínában, amelynek meglepő eseményei most vannak teljes folyamatban, Oroszország veszedelmét kelet felöl csökkentették. .Japán egyre előbbretolja úgynevezett „békeövezetiét" Kínában s ultimátumaival már-már az egész. ÉszakKínát hatalmi körébe vonta. A távoli kelet eseményeinek megítélésénél az európai szemel mindig zavarja a titokzatosságnak bizonyos árnyéka, a keleti léleknek számunkra nehezen érthető, rejtelmes megnyilvánulása. Most is azt latjuk, hogy gyilkos harcok közepette a japán-kínai összefogás egyre jobban a lehetőségek viljágába nyomul. Japán Kínát fokozatosan hatalmába keríti, s ezen az. uton igyekszik segíteni saját gazdasági bajain, s növeli hatalmát. Az érdekelt európai hatalmak és az északamerikai Egyesült Államok is saját gondjaikkal lévén elfoglalva, alig tudnak gátat vetni ennek a folyamatnak. Japán éppen ugy, mint a múltban, kitűnő taktikai érzékkel mindig felhasználta nagvratörő terveinek előbbrevitelére a többi földrész, bajait és lekötöttségét. Most is ugyanazt cselekszi. Oroszország a távoli keleten kitért Japán útjából, teljesítette Mandsuriában Japán gazdasági követeléseit, Kínában pedig a bolsevista eszmék terjesztésében nagy kudarcot szenvedve, szintén visszavonult, legalább egyelőre. Japánnak Kinával való folyamatos viszálya és ottani terveinek nagy erővel való végrehajtása, Oroszországra nézve csökkentette a japán elleniélel és igy ügyeimét jobban fordíthatja Európa felé. Oroszországnak az. európai nyugat felé irányuló céljai semmiesetre sem azonosak a cári Oroszország pánszláv törekvéseivel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más név alatt és más tonnában nem jelentkezik hatalmi törekvése éppen olyan erővel, mini a régi orosz birodalomé. Egyelőre ezeknek a most még lappangó törekvéseknek előőrse gyanánt Csehországot igyekszik felhasználni. Benes a maga politikájával hosszú idő óta és minden akadályon át készítette elő azt a politikát, amelynek sikeréért Moszkvában nemrégiben olyan nagy ünneplésben volt része. A francia-orosz-cseh szövetség most már formailag is teljes. Hogy azután Benesnek sikerülni fog-e a kisantantot is ennek az uj rendszernek a szolgálatába állítani, az egyelőre a jövő titka. Jugoszlávia tudvalevően még a mai napig sem állította helyre Szovjetoroszországgal a diplomáciai összeköttetést, s azok a kapcsolatok, amelyek Jugoszláviát elsősorban gazdasági téren Németországhoz fűzik, nem teszik valószínűvé, hogy e tekintetben hamarosan változás álljon be Oroszország és Jugoszlávia viszonyában. Románia pedig, amely nem szláv állani, Oroszország hatalmi törekvéseinek feléledése esetén éppen olyan helyzetben van Oroszországgal szemben, mint a Dunavölgyének többi, nem szláv állama. Ezenkívül ott van még külön elválasztó falképpen Oroszország és Románia között Besszarábia. Ilyen körülmények között Benes esetleges ilyenfajta tervei elé nagyon nehéz akadályok gördülnek, s egyelőre nem tudhatjuk azt sem, hogy mire irányulnak Oroszország törekvései. Nekünk, magyaroknak mindenesetre résen kell lennünk az ujabb veszedelmekkel szemben is. A háború óta eltelt tizenöt év alatt nemzetközi helyzetünk megváltozott. Igazságunkat ismeri már a világ közvéleménye, barátaink pedig, akiket azóta szereztünk, mellettünk állnak a jövőben is. Feladatunk tehát nem lehet más, mint eddig volt, barátaink mellett hűségesen kitartva, erőnkhöz képest küzdeni a magunk igazságáért és az egyetemes európai békéért. OROSZ JENŐ R O HOL6YFODRÁSZ IHIIHWKI.LI: KOZMETIKA ii v.iri:sn:si TKHIHEI AKimÁSSY-CT ÍO T1ÍIIÍFOSI 101-07