Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 5. szám - Európa és Ázsia

1935 május M 14.VAU KÜLPOLITIKA rátánknak, Olaszországnak mindig váltunkon érezhető segítő keze az általános és katonai egyensúly helyreállítására különösen jó hatással van. Mindezeket mérlegelve tehát azt mondhatjuk, hogy kb. 150.000 fonni békelétszám volna az a minimum, amelyet Magyarország részére a 2 éves katonai szolgála! egyidejű bevezetése mellett, engedélyezni kell. Magatói értetődik, hogy ezen, a/ általános védkötelezettségen alapuló hadseregnek minden, a modern hadvezetés megken elélte szervezetszerű harci eszközzel, elsősorban nehéz tüzérséggel, harcikocsikkal, s a gázharc és vegyi háború minden kellékével és egy erős. vizalatti jármüvekkel is dotált Dunahajórajjal el kell látva lennie. A kisantant óriási hadirepülői felkészültsége (kb. 2000 gép), a határok abszolút közelsége lehetővé teszi a támadónak, hogy fővárosunkat, annak ipartelepeit, a vasúti vonalakat stb. órákon belül tönkretegye, a polgári lakosság és a hátország elpusztítása által pedig '/ hadsereg idegcentrumál már „ab ovo" átvágja. Azonnali idegen segítségére a nagy távolságok miatt nemigen számithatunk. K/ért kell Magyarországnak kicsinyre szabott haderejének kereteit messze túlhaladó, aránylag igen erősen kiépített repülőfegyvernemre igényt tartania. Ennek nagysága, ha az ország gazdasági viszonyai azt megengedik, olyan erős kell hogy legyen, hogy a szomszéd államoknak háború esetén velünk szemben mozgósítható 5—600 gépével a harcol, segítség beér kt ztéig fölvehessük. Ez volna reális számítás alapján az a minimálisra szabott magyar haderő, amelynek ingedéivé zése nemcsak a békés szándékú Magyarország területi épségéi volna hivatva biztosítani, hanem a kqtonai egyensúly részbeni helyreállítása állal egész Európa békéjét és a Dunamedence sokszor hangoztatott nyugodt munkáját garantálni és a népek igazi megbékülését megvalósítani. Az O. K. H, 1934. évi mérlege Az Országos Központi Hitelszövetkezet az elmúlt Üztetévben kamatokból 2,718.369 pengőt vett he. az értékpapirjövedelem 152M2 peigö volt, az ingatlanok 31.267 pengőt jdvédélm^zlek. dijakból és jutalékokból 31.551 pengő bevétel származott, amíg az egyéb bevételek összege 6403 pengő volt. Ezzel szemben személyzeti költségekre 1,391.201 pengő kellett, szövetkezetek ellenőrzésére és üzembehelyezésére 544.672 pengő költség volt. adományokra 41.180 pengőt fordítottak, a dologi kiadások összege 187.241 pengő, a nyugdíjasok illetménye 153.787 pengő volt, a tagok nyugdijához 93.351 pengővel járultak, a nyugdijalap kötelező törlesztő részlete 80.000 pengőnek telelt meg, leírásra ¥1.954 pengőt fordítottak, úgyhogy a tiszta ryereség a 20,546.423 pengő alaptőke után Í0.r).6í6 pengő volt. az előző esztendő 452.878 pengős nyereségével szemben. A pénzkészlet 292 828 pengőről 282.001 pengőre, az. azonnal való felmondásra elhelyezel! tőke 4,711.734 pengőről 2.284.884 pengőre csökkent, a vállókölesön az 1933 esztendő nívóján mozog: 156.071.994 /tengő az előző 150,084.816 pengővel szemben, az adósok tartozása 89,437.642 pengőről 63.527.369 pengőre, a hitelezők követelése 169,075.761 pengőről Ii7.966.l6i pengőre csökkent. A mérleg az intézeti házat 450.491 pengőre, nz ingatlunoknt 292.465 pengőre, •>/. értékpapírtárcái 12,683321 pengőre értékeli, mig a rendes tartalékalap 729.'I2'I pengőről 925.061 pengőre emelkedett. Ezenkívül van az intézetnek 447.554 pengős lökctartalékalapja és 580.83 i pengős veszteségfedezeti alapja. A kamatozó kötvények kül in biztosítéki alapja 960,000 pengő. Az 1934. év végén az alapitótagok száma 517. az alapítványi üzletrészek száma 280.577, egyenként 60 pengő névértékű egész és 44.72 pengő névértékű töredékrészvény, az. alapítványi üzletrészek teljes értéke 16,834.664 pengő volt. A rendes tagok száma az 1934. év végén /S55, a jegyzett rendes tagsági üzletrészek száma ttS.íUZ, egyenként 30 pengő névértékű egész és 99.17 iK'iigö névértékű töredék, összesen 3,711.759 pengő. EURÓPA ÉS 4ZHI I Aki Európa diplomáciájának skolasztikus aprólékosságát, paragrafusok fölötti bűvös csatatáncát, szőr szálhasogatását, családi és törzsi viszálykodásokra jellemző elszánt élességét némi gondolkodással figyeli, alig hiheti, hogy c színjáték mögött az élet hatalmas, világváltoztató erői feszülnek. Némi csömör és kiábrándultság fogja el e diplomáciai céltalannak látszó kontratánc láttára, melynek kiszámított lépései — ugy tetszik — csak az előirt forma kedvéért tétetnek meg. A változást, melyet öntudatos szemlélő épp ugy, mint a nagy események megérzésével megáldott tömeg szinte ujjahegyében érez, az európai óvatos diplomácia nemcsak nem tudja, de nem is akarja előkészíteni. Európa diplomáciája — legjobb formájában — az Óvatos és lassú kompromisszumok jegyében áll. A hirtelen változás, a bevégzett tény. sértőleg hat princípiumára, mely, ha már gyógyítani nem tud, legalább dicséretére legyen mondva — ártani nem akar. A változás, melyet az erők morajlása jelez, meszszébbről várható. Mintha az európai diplomácia formaságainak túltengése a dermedés előtti utolsó fellobbanásra vallana és mutatná, hogy itt legfeljebb a kialakult állapot fenntartásáról van szó. Az élet élő nedveinek mozdulása az ilyen mesterséges mozdulatokat nem ismeri. Európa volt a világ királynéja. Három földrész egészen az övé, vagy a belőle származottaké. Afrika az övé készül lenni s amely része számottevő, máris az. Ázsiát is elkápráztatta tudományával, technikai Fölényével, állami és hadi szervező képességével. Európai szellem és világi hatalom jóformán egyet jelenlett az ázsiaiak gondolkodásában. Az emberiség történetében a Csendes-óceán volt a titokzatos kezdet, az Atlanti-óceán a ragyogó vég. A mozdulatlannak látszó, a sors végtelen türelmét hordozó Kelet roppant megmozdulása évezredekre dönti el Nyugat sorsát. így \ olt ez a múltban és nyugtalan sejtés ennek megismétlődését jósolja napjainkban is. Történetírók és méh belátásu államférfiak szerint a világtörténelem súlypontja ma az Atlanti-óceán partjáról a Csendes-óceán parija felé halad. Az európai problémák — minél szövevényesebbnek látszanak — annál inkább helyi jelentőségűek, hasonlók valamely örökség tárgyain való szemedé lyes osztozkodáshoz. Igenis alkalmasak arra. hogy szá zadokra szóló gyűlölködésnek és vérbosszúnak véssék meg az alapját, de alapjában véve nem mások, mint Smuts tábornok szellemes megjegyzése szeriül családi viszálykodások. A diplomácia legjobb részében lehetnek olyan elemek is. melyek a gyűlölködést elsimilani és megelőzni igyekeznek, de még ha elsimítják, egyengetik is az ellentéteket, elénk mered a nagy kérdés: merre ' hová' Merre, hová akarja az európai diplomáéi i Euró pál vezetni? Mik legmagasabb eszményei, céljai? Akármerre forgassuk is a minden fogásban jár las európai diplomácia sokrétű köpenyegét, magasabb eszmei és eszményi célt nem találunk benne. A legna gyobb dicséret, amellyel illethetjük s ezzel is ritkán az, hogy gyakorlatias. A hiba nem csupán a diplomáciában, hanem egész Európa szellemi irányában van. Az európai szellem ereje nem az anyagi haladásban, nem is a túlzó nemzeti szi liemben, meddőség