Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 3-4. szám - A német világpolitika alapja

s MAGYAR KÜLPOLITIKA 1935 la jóakaratát annak formális kijelentésével, hogy hajlandó az 1934 januári módosított angol javasla­tokat elfogadni, beleértve azi a rendelkezést, u­melynek értelrríében Németországnak boinbave­tő-gépek nélkül akkora légi hadereje lehet, a­meíy aeni haladja lúl szomszédai összesített légi haderejének 30%-át, vag} Franciaország katonai légi haderejének, a létszámot a/ utolsó számítás szerint véve, 50%-át. Barthou vétója azonban áp­rilis I"cn ezl i javaslatot lehetetlenné tette. „Németország ilyenformán meggyőződve ar­ról, hogy a/ egyenlőjoguságoi szomszédainak le­szerelése utján már lehetetlen elérnie, hozzálátott a neki megígért egyenlőségnek komoly Fegyverke­zés uíján való megteremtéséhez. Erre annál is in­kább lel volt jogosítva, meri 15 éves tapasztalata beigazolta, hogy a stáiusbeli egyenlőségre akár n Nemzetek Szövetségének keretén belül, akár azon kívül valójában csak ugy számithat, ha az a ha­lalmi egyenlőséggel is társul. A Fehér Könyvnek az az állítása tehát, hogy a nemei fel fegyverkezés olyan helyzetet teremt, amely a békél veszélyézteti és ;i/ a beállítás, amely általában Németországot tünteti Fel bűnbaknak, Hitleri és Németországot legérzékenyebb pontján érintette. Ez a beállítás mintegy fölelevenítése a versaillesi diktátumnak, amely Németországot tünfeti fel szövetségeseivel e­gyütt a háború egyetlen okozójául, az európai bé­kétlenség egyetlen forrásául és olyannak, amely ennek következtében egyáltalában nincs feljogosít­va sem az egyenlőjoguságra. sem pedig olyan bá­násmódra, amelyet más európai vagv ázsiai hatal­mak elveznek: — magatartás, amelv egvedül egy lefegyverzett nagyhatalommal szemben lehetséges. „Ha európai békét akarunk, — úgymond to­vább a levél — akkor ezt a magatartást végre mel­lőznünk kell. ugy. ahogyan azt az angol-francia nyilatkozat ielie. Igaz. hogy Európa lobbi részéi természetesen nyugtalanította a nemzeti szocialista forradalomnak erőszakossága és belső kíméletlen­sége, valamint a német u jrafegyverkezés is, dehál ez az ujrafegyverkezés az egyetlen módja annak, hogy Németország megkaphassa a neki megíaérl „egyenlőjoguságoi , mert hiszen a szomszédjai visszautasították a leszerelés gondolatál. a német forradalom pedig már régen elmúlt. ..Világos, ho<rv a Fehér Könyvnek támadó ki­tételei az egyenlőség előtti napok felfogásából in­dulnak ki. de korántsem akarnak fcnveirelés lenni Németországgál szemben, vagy nem törekszenek nemzetközi jelentőségre. Ezért remélem, hogy Si­mon avval az ügyességgel és eredménnyel, amely­lyel más. ujabb alkalmakkor is eljárt, ezeket a kö­rűiméin eket is tisztázni fogja és így meg fogja nyitni az utat nemcsak egy egyszerű udvariassági, hanem egy barátságos látogatáshoz is Berlinbe. ..Mert ma egyedül a/, Anglia és Németország közötti közvetlen megbeszélés az a lehetőség, a­melynek segítségével és amelynek keretei közölt az európai békéhez á megfelelő alapot meg lehel ta­lálni. A mai zavaros viszonyok félig-meddig a nemzeti szocialista Németországnak elszigeteltsé­géből erednek. A legjobb ut eg> európai megegye­zésre és Németország belső kormányzati szempont­jainak megváltoztatására, amelyek Németország barátaiban aggodalmat keltenek, ellenségeit pedig leibiztatják, ennek az elszigeteltségnek megszün­tetése, olyan barátságos megbeszélések ulján. ame­lyek Európa jövője körül forognak és a jogegyen­lőség iilapján jönnek léire. Azoknak a megbeszé­léseknek legutóbbi genfi megújítása is. amelyeket Varsóban és Moszkvában Eden Litvinoffal és a lengyel külügyminiszterrel folytatott, mindaddig nem lehet eredményes, amíg nem folytatnak lényeges megbeszéléseket az eddig elszigeteli Ber­linben is. Itt csak két lehetőség van: Hitler önér­dekből vagj pedig őszintén, mint ahogy én gondo lom, Európa stabilizálására és arra törekszik, hog^ Németország visszatérjen a Nemzetek Szövetségé­be, ha megadják neki az igazi egyenlőséget a fegy­verekben és a tárgyalások terén és a lehetőségei ar­ra, hogy egyéb panaszaival a szövetség békés eljá­rási módjához fordulhasson, — vagy pedig Nemei­országgal szemben szándékolt minden számítási meg akar szakítani anélkül, hogy Európa stabili­tásának biztosítékát adná. „Ámde ezt az életbevágó kérdést Hitlernek, Németország jelenlegi diktátorának nem lehet más­kép feltenni és nem lehet vele az angol álláspontot Európa helyzetéről máskép megértetni, mini csak közvetlen megbeszélések utján Berlinben.'" És most következik a levél poénja: ..Ma ez. a megbeszélés nem következnék be. úgy elkerülhetetlenül egy állomással közelebb jut­nánk ahhoz az állapothoz, amelyben Európa me­gini két felfegyverzett táborra szakad, mi pedig bizonytalanságban élhetünk a halárainkon, nem kívánván ugyan egvik oldalra sem állni, de mégis nem állván módunkban, hogy elég erősek legyünk a viszályban váló résztvételi megtagadni, ha azi bármelyik fél is kiélezi, mint ahogy az 1914-ben történt. . ." Milyen tanulságos dokumentuma ez a levél an­nak az angol demokratikus szellemnek, amelv leg­erősebb biztosítéka annak, hogy a kormányok a népakarattal szemben so\én háborús politikái ne Folytathassanak és annak a nagyszerű külpolitikai érdeklődésnek és iskolázottságnak, amely az angol nyilvánosságnak oly jellegzetes tulajdonsága és erőssége! ' i .' OOOOOOOOOOOOO GOOOOO0OOOOOOOOOOOOOOGOOOOGGOO Céfjlulafdonos.- 0 KCEIN HENRIK mindennemű építkezési vasanyagokból, szerszá­mokból és szerszámgépekből nagy raktárt tart. BUDAPEST. V., F4£K MIKSA^UCC/i 11. TELEFON 2 8 6 7. 0O0OOOOOOOO0OOOOOOOOOOOOO0OÖOGOO0OOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO

Next

/
Oldalképek
Tartalom