Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 3-4. szám - Fegyverkezési egyenjoguságot Magyarországnak!

1935 MAGVAR KÜLPOLITIKA 9 Fegyverkezési egyenjogúságot Magyarországnak! Irta: Nyiry László, ny. vk. ezredes A versaillesi békediktátum vaskapcsait eg} csapásra szétzúzta a germán ököl. Franciaország lázasan küldi elkésett S. O. S. jelzéseit Berlin, London és Róma, ma jd a genfi Népszövetség Felé, míg Anglia, bár egy demarsot már intézett Németországhoz, mégis elküldte Berlinbe Sir John Simont. Az igazság litáni ereje csodál művelt. Aki az eseményeket figyelemmel kisérte és a diplomácia kulisszái mögé mélyebben igyekezett betekinteni, azt az események talán nem is lephették meg annyira. Közismert tény, hogj a legyőzötteket, így Nemetországot is. a békeszerződések aláírásakor azzal vezettek félre, hogy az ő leszerelésük csak kiinduló pontja les/ egy általános leszelelésnek. Németország erre szélrombolta a német oéderőt és ununk- védelmi eszközeit. Áttért a drága és minőségi tekintetben is meg nem felelő toborzási rendszerre, amelynek értelmében egy, csupán 100.000 főből álló. de egy modern háború minden szükséges harcieszközét nélkülöző haderőt tartotl lenn (gáz, tankok, repülök, nehéz tüzérség, stb. nélkül). Ezzel ellentétben az öt környező államok továbbra is megtartották imperialista célok szolgálatába állított, eltíprásra alkalmas seregeiket és pedig oly keretek közölt, hogy a leszereli Németországot bármely pillanatban a legmodernebb hadigépekkel rendelkező kb. 3—7 milliós létszámú seregekkel támadhatták volna meg. A beígért leszerelés helyett azonban még tovább mentek! Különösen 1925-től kezdve soha el nem képzelt íe<>"< vérkezési láz veszi kezdetét, amelyben Franciaország és a vezetése alatt álló kisantant tör legjobban előre. Az előbbinek irama Németország, az. ufól>ln'é Magyarország ellen irányul. A hadügyi költségvetések keretei évről-évre nőnek. A nagy háború tanulságaiból okulva a vezérkarok a gyors döntésekre építve, elsősorban a légi flották további kiépítésére törekednek. Ennek az lelt az eredménye, hogy pl. Franciaország hadirepülőinek létszáma az 1925. év 3600 adataival szemben 1933ban 3000-re szökik fel. Németország a nemzeti uralom halálomra jutási óta állandóan követeli az egyenjogúságot a leszerelés terén is. de mindhiába! Franciaország közben arról is gondoskodott, hogy egv német betörést ..a tout prix" megtud ion akadályozni. Ezt a célt szolgálta részben a Strassburg és a belga halár közt állítólag egyelőre 100 milliárd frank költséggel felépített fantasztikus földalatti építményekből és bombabiztos renülohanUárokból álló acélbirodalom is. Ez azonban arra is hivatott, hogy Franciaország ennek védelme alatt sorakoztathassa fel biztonságban szükség esetén harci falanxjait Németország ellen. Ha most még tekintetbe vesszük, hogy a Flandin-kormánv a 2 éves szolgálati idő bevezetése által békelélszámát megkétszerezi, a/a/ kb. xoo.000 főre emeli, továbbá a németek ellen iránvuló bekerítő szövetségeket, úgy a/t mondhatjuk, hogv Németország katonai függetlenségének proklamálása az e<rész világ békeszerződésellenes lázas fegyverkezésének iermészetes következménye n<>ll. ameh nek árnyékai már a németeknek a \Tépszü\cl sédből való kiválása előre vetette. Németország a 12 hadtestbe szervezett 36 hadosztály állal mai létszámát kb. ötszörösére, léhát kb. 100.001) főre emeli fel. a szükséges légi (kb. 2000 repülőgép) és egyéb haderők kíséretében s ez állal fegyverkezési egyenjogúságát elérte. Magyarországra, mint a ..leg\ ő/(•nek" legszerencsétlenebbjére rátérve, a követ; kezőket mondhatjuk: Dicső múltú nemzetünk az o 34.000 embernyi védőrségével kis területe dacára Németország eddigi 100.000 főnyi seregéhez viszonyítva sokkul szerencsétlenebb és védtelenebb utóbbinál, következő okokból: 1. Míg Németország eddigi 100.000 főnyi védőrsége egy kb. ötszörös francia békelét számmal állóit volna szemben, addig Maevarország 34.000 emberével békében a kisantant kb. 580.000 katonája néz farkasszemet, tehát létszámunk l?-szerese, amely arány háború esetén ;i kisantant 4 mii lió harcosát számítva, megsokszorozódik. 2. Németország területéből alig vesztvén, tér és idő birtokában 70 milUónyi hazafiának energiáiból egész seregeket tudott volna még jelen állapotában is előteremteni, míg irri. u kisantant vasgyűrűjével torkunkon és a Szobig előretolt, ellenségeinknek kedvező trianoni ..stratégiai" határok miatt u léi- és idő szűkében feltorlódó események nyomású alatt erre nem is gondolhatunk saját erőinkből. 3. Németország ..politikuilug" is előnyösebb helyzetben van nálunk, ami részben talán előnyösebb földrajzi fekvésének is eredménye. Franciaország jövendő szövetségesét, Szoojetoroszországöt és így ennek seregeit a Németországgal barátságosabb lábra kapott Lengyelország tarthatja lel adott esetben, megfelelő külpolitikai helyzetet Feltételezve, míg Magyarország össz.es számbajöhető ellenei, tehát az ellenünk szövetkezett kisantant, velünk közvetlen érintkező határokkal rendelkezik. Németország a versaillesi békeszerződés katonai határozmányainak semmissé nyilvánítása által kétségkívül rést ütött a Páris körüli békeszerződéseken és precedenst teremtett ez által. A francia vezérkart ez a lépés nem érte váratlanul. Az is kétségtelen, s a jelek szerint ítélve helytálló következtetés, hogy a franciák egu preventív háború megindításával elkéstek. A Xéps/iivetség. ha izgalmas viták után is. de napirendre fosr térni a ..befejezett tények" lelett. Egy bizonyos. Ha a viIán lelkiismerete és a diplomaták igazságérzete meghajolt a németeknek ezen törtéireimi fordulópontot relentő lépése előtt, annál inkább rá kell sszmélni a/ cLiés/ világnak arra, hogy a németnél sokkal szerencsétlenebb sorsban senyvedő Magyari rszágoi elemi < rővel és késedelem nélkül ki kell ragadnia a kisantant lesben állé> torkából, mert ezi megköveteli az ész. uz igazság és a békeszeretet! Éppen ezért Magyarországnak, mint a lcu\ őzöttek legszerencsétlenebbjének, azonnal meg kell kapnia •i fegyverkezés egyenjogúságát. Ezt joggal és méltán követelheti békés úton az. az ország, amely évszázadokon ál védte vére hullásával a keres/ lém 'yuffati kultúrát Kelet barbárai ellen és amely úton-útfélen adta ékes. gyakorlati tanújelét őszinte békevágyának. Németország úttörője leli a lesrszégventeljesebb rabiga láncai szétzúzásának, •Miiclvel okvetlen követnie kell és követni fog Magyarország katonai felszabadulása is. Csuk ígv és kizárólag ez úton állhat helyre azon katonai egyensúly, ameh egyedüli biztosítéka és dicső záloga a népek ÍSazi meübékülésének és a vaEuli. tarlós kékének. Európa és az egész világ olyannyira óha jlol I nyugalmának.