Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 3-4. szám - Az európai béke biztosítása

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA ós mesterséges, erőiteteti lombikélel teremtése. A/ egyik a termeszei alkotása, telve az élei dus nedveivel, a másik a formális, meddő Logika száraz, élettelen, erőszakoli gyermeke. \Tem véletlen, bog} Magyarország melyik államcsópórthoz csatlakozói i. Csátlakozoti a végzei és történelmi múltja parancsára. Csatlakozoti azért, meri csak e csoporton kerésztül kaphatja meg igazságos igényei kielégí tését, de csatlakoznia kelleti volna akkor is. ha egyetlen talpalatnyi helyei sem vesznek cl területéből, egyetlen magyari sem szakitanak el otthonától. A magyar külpolitika célja, módszere, tájékozódása után tartalma is világos, határozott. A magyar külpolitika célját a revizió, a békeszerződések módosításával akarja elérni. A békemű, a maga teljességében, a holttá dermesztett Európa mozdulatlanságának vértörvénye. A győzelem gesztusának tetszelgése, amaz, idővel nem számoló vágy kíséretében. mely örökössé akarja tenni a győzelem pillanatát. Európa azonban nem élhet, a győzők kedvééri sem, elszáradt múmia-életet. Az isteni elv. mcl\ végzetéül és céljául adatott, friss zöldet akar hajtani. Európa élni, lélegzeni, fejlődni akar. A fejlődés, tökéletesedés az európai civilizáció soha ei nem múló akarata. Ez az akarat már a békemű létrejötte után megtörte ennek örök időkre szánt merevségét; a békemű már akkor visszavonult az élet elöl. mikor a háború vélt bűnöseit nem állították a győzök haditörvényszéke elé. mikor a gyilkos jóvátételek szinte maguktól megszűntek, mikor a legyőzöttek fegy verkezési egyenjogúságát — legalább elvben — elismerték, mikor nemcsak a legyőzött, hanem a győztes államok közvéleménye is megmozdult a területében megcsonkított államok, elsősorban Magyarország érdekében. A revizió nem csupán Magyarország, hanem egész Európa s az egész nyugati civilizáció életérdeke, Európa tekintélye a békemű módosításával áll, vagyr bukik. Magyarország, Etirópa régi, edzett lovagja, nem puszta — és még akkor is teljes erkölcsi értékű — önérdekből tette külpolitikája tengelyévé a reviziót. Csak szomorú és végzetes véletlen, hogy Magyarország volt e békeműnek nevezett nemzetközi mészárlás legsúlyosabb áldozata. De nem véletlen, hogy külpolitikai érzékünk a revizió követelésében ébredt teljes öntudatra, együtt érezve meg a jelen állapot fenyegetésében Magyarország és Európa közös vesztét. Ha csak századrészét vesztettük volna erkölcsi és fizikai javainknak: akkor is követeinők a békemű módosítását, a változásokat engedő népszövetségi alapokmány tizenkilencedik pontjának alkalmazását, az egész Népszövetség reformálását. A revizió, a békemű módosítása ma már kormányunk hivatalos programmja. A módosításról már nyilvánvaló, hogy nem a háborút, hanem az élet termékeny békéjét jelenti. A revizió már nem a nemzetközi béke falrafestett bontó ördöge, hanem a nemzetközi béke angyali Ígérete, Európa legtöbbet szenvedett középmedencéjének megváltója. A békemű módosítása nem véletlen, nem eldobható, cserbenhagyható, csalogató terv, nem ringató délibáb, hanem az újjászülető Magyarországgal egviitt az újjászülető Európa életének az isteni végzettől kijelölt útja, melyet a régi magyar hűséggel és öntudattal járunk. Mariit*. Az európai béke biztosítása Az európai nemzetközi helyzet tarthatatlansága cg\rc leszi több erővel kényszerítene a nagybalatmaK vezetőit a béke keresése leié. Az államiéinak cs a népek eiöti mai- egészen nyilvánvalóvá len, hogy a győztesek és a legyőzöttek, között mesterségesen fenntartott különbséget megszüntette az elei. tjyozok es legyőzöttek egyaránt belesodródlak a válságnak olyan örvényébe, amelyből kijutni csak együttes erővel lehet. Az egyenjogúság meg. tagadása és makacs védelmezése annak a helyzetnek, hogy a győzteseknek csak jogaik vannak, a legy o/oi leknek pedig csak kötelességeik, — nem leheteti tarlós béke alapja. Olyan békeszerződések, amelyek Euréipa népeit két, egymással szemben álló csoportra osztották, amelyek közül egyik parancsol, a má.^ik engedelmeskedik, — ellentmond az emberi természetnek és minden erkölcsi pára ácsnak. Mikor a nagy, általános megoldások terve meghiúsult és kiderült, hogy a .Népszövetség sem alkalmas nemcsak a világ, hanem Európa békéjének megteremtésére sem, akkor indult el a diplomácia Mussolini egészséges tervei alapján a részleges megegyezések útján. Ezek közül a legnagyobb sikerrel biztató, úgynevezett négyhatalmi egyezmény nem válhatott valósággá. Elakadt a békeszerződések tövises paragrafusain. Meghiúsították azok, akik a pá rizs-környéki békeszerződések változhatatlanságát hirdették s ezzel az új életet teremtő fejlődésnek útjába álltak. Róma poÜtikája azonban, amely az egyetemes béke eljövetelét készíti elő, ez után a balsiker után is eleven és csüggedetlen maradt. Haladt tovább a békéért való küzdelemben, mindent megkísérelve az együttműködés létrehozásáért, kitartva a nagy cél mellett: a békeszerződések módosításával eljutni az egyenjogúsághoz és az egyenjogú nemzetek között megvalósítani a bizalmon alapuló együttműködést. Mussolini céltudatos békepolitikájának határkövei voltak a római olasz-magyar-osztrák egyezmény, majd a nagyjelentőségű francia-olasz megegyezés. Ezeknek az egyezményeknek szerves folytatása volt a mult hónapban létrejött londoni angol-francia megegyezés. Ez a londoni egyezmény, amelynek hivatása lenne az általános európai béke megteremtése, a legnagyobbszabású kísérlet az eddigiek között. Az Európát behálózó paktumrendszerek egységbe foglalása, minden nemzet számára a biztonság megteremtése a fegyverkezések korlátozása által és így a háborús félelem megszüntetésével a gazdasági élet alapjainak megszilárdítása, — szóval az igazi béke megteremtése lenne az a feladat, amelyet a londoni egyezmény alapján meg kellene valósítani. Az angol kormány, amely korábban hosszú időn át távoltartotta magát minden kötelezettségvállalástól a kontinens ügyeiben, most a legtevékenyebb módon igyekszik közreműködni az európai béke helyreállításában. Anglia, amelynek világpolitikája mind az 'ói világrészre kiterjed, látván az erőviszonyoknak világszerte való átalakulását, az amerikai Egyesült Államok teljes elzárkózását az európai ügyektől, továbbá a távoli Keleten veszedelmesen bonyolódó helyzetet, Japán hatalmas előretörését, elérkezeitnek láiia az időt, hogy