Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 3-4. szám - Az európai béke biztosítása

1935 MAGVAK K.Vl POLITIKA 5 elősegítse az európai kontinensen való megbekülcsf. Az európai béke megteremtése és a konliueus gaz­dasági katasztrófájának megakadályozása az angol világpolitikának is elsőrendű érdeke, éppen ezért az angol államférfiak minden lehetői elkövetnek, hogy közvetítői szerepükkel elérjék azt, amit Euró­pa népei maguk között nem tudlak megvalósítani. Sir John Simon angol külügyminiszter minden nehézséget elhárítva, most járt Berlinben, hog} a német birodalom Fejével személyesen tárgyaljon a pedig Moszkvában a szovjet vezetőivel, utána pe­béke megteremtéséről. Helyettese, Eden Főpecsétői dig Varsóban a lengyel politika irányitóival tár­gyalt az általános európai béke megteremtésének feltételeiről. Simon berlini tárgyalása ós Eden keleteurópai útja a dolog természeténél fogva nem kőnkről ered­mények elérését célozta. Abban a bonyodalmas helyzetben, amelybe Európa a békeszerződések káros következményei Folytán sodródod, már az is nag> dolog, hog} a számottevő államok Felfogását tisztázzák és a szemben álló kívánságok össze­egyeztetésére lehetőséget keresnek, Simon angol külügyminiszter Berlinből visszatérve, az alsóház ülésén nyíltan megmondotta, hogy a két kormány Felfogása erősen eltér egymástól, de az együttmun­kálkodás annyira kétségtelen eredménnyel járt. hogy a két ellen lói álláspont ját világosan kifejtette és megérlelte, ami elengedhetetlen feltétele minden fovábbi haladásnak. I"/ a haladás pedig csak i Stresábá április íl-re kitűzött hármas tanácskozá­son történhetik meg. ainek tanácskozáson Simon. Mussolini ós Laval vesznek részt. Ha azonban a megindult ú j békemnnka eddig pozitív eredményt nem is hozott, megnyugtató tu­dat, hogy a békeszerződések óta lefolyt tizenhat esztendő után Anglia vette kezébe az európai béke sorsát azzal a nyilt céllal, hogy az. élet fejlődésével és a valósággal számot vetve, a parancsbékéket egyezményes békeművekké alakítsa át. Ez a cél pedig kizárja azt, hogy Anglia hozzájáruljon olyan egyezményekhez, amelyek Európát továbbra is kőt ellenséges, egymással szembenálló csoportra osszák - ez/el a háború veszedelmét állandósítsák. Sem­miféle úi paktumrendszer nem szolgálhatja tehát azt a titkos célt, hogy a párizskörnyéki békeszer­ződések által teremtett helyzetét más formában állandósítsák. Simon berlini látogatása tisztán a tájékozódási szolgálta, annvi azonban a fennálló ellenlőlek meg­állapítása melleit is bizonyos, hogs Nemetország hatlandó minden fegyverkezést szabályozó egyez­ményben résztvenni és a Népszövetségbe is visz­szatérni az egyenjogúság alapján. Ez mindenesetre alapul szolgálhat a további tárgyalásokhoz. Német­ország egyenjogúságának elismerése Franciaország részérő] most már nem ütközhetik nagyobb aka­dályba, hiszen Németország a tényleges egyenjogú­ságot március 16.-án az általános véderőkötelezetí­ség törvénvbeikiatásával már megvalósította. Né­metország itt magáévá tette a francia tételt, amely hosszú időn ál úgv szólt, hogy először n biztonság és utána a fegyverkezés szabályozása. Németország most megteremtette saját biztonságát s utána haj­landó tárgyalni a fegyverkezés szabályozásáról. A keleti paktumnál, amelyben sem Németország, sem Lengyelország nem akar résztvenni, relenlegi for­májában, az ellentétek áthidalása a következő ér­tekezleteknek lenne a feladata. \ keleti paktum dolgában való tájékozódás egyébként egyik Főpontja volt Eden angol Főpecsét­őr moszkvai látogatásának. Az események gyors ka­vnrgá'sában szinte alig gondolunk már arra. hog} micsoda Fordulatot jelent Európa nemzetközi poli­tikájában egy angol miniszter látogatása a szovjet Fővárosában. Nem is olyan regen, még a szovjet tajtékzó gyűlölettel álll szemben a nyugati nagy kapitalista államokkal s szövetségeit keleten keres­te. Pörökország, Perzsia. Afganisztán Felé erősítette magái Oroszország s csak I029. eleién fordult Lit­vinov, az orosz külügyek intézője. Európa felé. A japán veszedelemmel szemben először Lengyelor­szággal, Lett- ós Észtországgal kötött szerződést, ma jd közvetve a szovjet volt legnagyobb ellenfele, Franciaország felé igyekezett közeledni Törökor­szágsegítségével. Herriot változtatta meg Francia­ország álláspontját a szovjettel széniben s kötött I9i2 végén támadást kizáró szerződést Franciaor­szág ős Oroszország. Oroszország keleti biztonsága és Franciaország biztonsága így találkoztak. így újult meg az antant alapjául szolgáló 1891.-Í fran­cia-orosz szerződés most 1932-ben a cári Oroszor­szág helyett a szovjettel: Oroszország nyugati hatá­rainak biztosítása ős Franciaország szövetségi po­litikája Németország ellen így találkoztak. A szov­jet, közben, Franciaország pártfogásával bevonult a Népszövetségbe is. ott előkelő helyet foglal cl s támogatója a francia törekvéseknek. A franeia­orosz katonai szövetség Fennállását ezideig Cá­folták, viszont, ha Anglia célja az egyezmé­nyes béke megvalósítására, nem vezetne ered­ményre, akkor a háboruelőtti szövetségi politika minden veszedelmének felidézését jelentheti Laval I ránca külügyminiszternek április második felében mégtörténő moszkvai látogatása. Anglia ős kiváló államférfiai a brit birodalom esész tekintélyével álltak most a méltányos, igazi l)őke megteremtésének szolfálatábá. Támogatja őket minden jóakaratú államférfiú ős bőkét óhajtó nép akarata. Nem lehet kétséges, hogy a cél, amelvéri harcolnak, meg is fog valósulni. Csak azt nem tudhatjuk még most, az első lépések után. váj­jon micsoda küzdelem vár \a'amenm iünkre addé>\ mié reményséfünk valóra válik ős tragikus c_órsú Földrészünk Felett újra felragyog a béke világos­sága. Sc&moll pa&ta Sc&moll és Kallós BUDAPEST, V., Vésö-uica 7. szám &

Next

/
Oldalképek
Tartalom