Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1935 / 3-4. szám - A második ezredév külpolitikája
MAGYAR KÜLPOLITIKA Másrészt viszont: ez az uj egyezmény egyáltalában nem zárja ki u revíziót. És iti meg keli állapítanunk, bogy csakis Itália közvetítésével lehet megvalósítani az eredményes, üdvös revíziót Magyarország számára, amely ugyanakkor üdvös legyen egész Európa számára is: és ez az egyedüli alapfeltétel a megvalósítására. A revízió eszméje magában Foglalja a szerződések tiszteletét és a vállalt kötelezettségek teljesítését. Amikor azonban ez az előfeltétel hiányzik, a revízióra való bivakozásnak nincs többé joga. Az a felfogás, amelv a nyers erők elméletét tekinti a jog alapjának és amelv .1 nemzetközi szerződéseket csak papirrongyoknak minősíti: nem lehel alapja olyan revíziós mozgalomnak, amely méltó is akar lenni e névre. Nem lehet revízió alá vetni valamit, amit olyannak keil tekinteni, ami nem is volt sohasem ' jazán érvényben, vagy amit egyoldalúan meg tehet szüntetni. A inai Németország legutóbbi cselekedeteit tehát semmiesetre sem lehet a versaillesi szerződés revíziós folyamatának következményeként Feltüntetni; és az igazság kedvéért, meg kell állapítanunk, hogj maguk a németek sem tekintik annak. De ha ez így v an. — lehet-e akkor tagadásba v enni azt, hogy hasonló eljárás gyökerében fenyegeti Európa békéjét? Itália semmiesetre sem vállalhatja a szörnyű felelősséget, hogy támogassa Európa alapépítményének aláásását és védelmezője legyen ennek a politikának. . . De ebből a politikából Magyarország sem remélhetne tartós előnyöket. Kiérkezett az. idő ellenszegülni a szélsőséges megoldásokkal kecsegtető, kész helyzetekkel operáié) politika káprázatainak. Magyarország nemes kultúrájával, mint a latin szellem előőrse a dunai medencében, teljesen tisztában is van mindezzel. A műveltség és a barbárság, a jog és az erőszak, a rend és a kháosz közé ékelve, Magyarország mindég a műveltség, a jog és a rend mellé állott. És ma, méginkább, mint valaha, ezt a bátor és érdemekben gazdag utat választotta. A revíziós folyamatnak ez. az utja az, amelyet Itália ma méginkább, mint valaha, támogatni és hirdetni fog, különösen azokkal szemben, akiknek be kellene végre már látniok, hogv mennyire üdvös volna az ő számukra is, utat nyitni az igazságnak, ha nem akarnak már holnap áldozatul esni a romboló erőknek, amelyek egvre nyugtalanabbul ostromolják Európa határait. Ez az alkalom, könnyen meglehet, nem fog mégegyszer kínálkozni. Az olasz-francia egyezmény céljául tűzte egv dunamenti egyezmény létrehozását. Ez pedig nem lehet ellentétben a magyarság jogos aspirációivá!: és nem is tagadja meg a revíziót. Sőt máris egy lépést jelent e cél megvalósítása (elé. És hogy ez ígv van, ezt biztosítja Olaszország tetterős jelenléte. A második ezredév külpolitikája A magyar Külpolitika most kezd a nemzet öntudatának központjába jutni. Az a Folytonosság, mely megvolt szerencsésebb és — ami ellentmondásnak látszik — szerencsé! lenebb nemzetek külpolitikai ösztönében és öntudatában, nálunk századokra megszakadt. A babsburgi kor külpolitikai lankadtságában .t pozsonyi országgyűlés óta. amelv Mária I erézia és a magyar rendek patetikus szereplésével elhatározó volt Európa életében, külpolitikai érzékünk tompult, nem ébredt lel a napóleoni háborúk alatt; alig serkeni lel a negyvennyolcas mozgalmakban, és végképp és végzetesen elzsibbadt a Ferenc József-kor boldog álmatagságban. Hiába keresnek bennünket a világháború bűnös okozói között: hiszen annak oka, célja, kilátásai Felől a legmélyebb, csecsemői tájékozatlanságban voltunk. A világháború végeztével szinte álmunkban öllek meg. daraboltak lói és raboltak ki bennünket, s ami országunkból megmaradt, az csak megrablóink álszemérmességének köszönhető. Halálos csapások juttatták eszünkbe, hogy a külpolitika nem henye, nem föllengző játék, nem nagyhatalmak, világbirodalmak szabadalma, hanem minden nemzet élő lélegzetvétele, akaratának iránya, elsőrendű életműködése. Nem lehet szánalmasabbat és a közeli és távoli célok teljes tudatlanságában gyámoltalanabbat elképzelni, mint aminő önállóságunk első pillanatában külpolitikánk tétova kapkodása volt. Pedig a magyar külpolitika eleven, életerős, céltudatos, nagyvonalú volt a múltban európaivá válásunk első pillanatától kezdve. Külpolitikai a léit ságit nk századai tették Magyarországot terra incognitává és elhanyagolható mennyiséggé, de külpolitikánk elevensége Magyarországot mindisr Európa előterébe állította és volt idő, mikor egész Európa rettegett Magyarország sorsáért és a Magyarországért való harcolás nemes kötelessége volt Európa ifjúságának. Milyen lehet a második ezredév megnyíltával Magyarország külpolitikája? Igaz, országunk kicsiny, de kicsiny volt a török hódoltság alatt is, mikor sorsa az európai civilizáció ügye volt. Clsak a külpolitikai tompaság századait kell elfelejtenünk és e századokon túl a magyarság történetében megtaláljuk a magyar külpolitika újra kisarjadó mély gyökérszálait. E politikának iránya és érzelmi háttere ugyanaz, az. első és második ezredévben. Magyarország akkor is választhatott Nyugat és Kelet között. — a második ezredév megnviltával is kellett választania. • mftflMIM M IMIHÉAII KÜLÖNLEGES MINŐSÉGŰ LEFKOYITS ES VflNDOR ^^yar ivetek BUDAPEST, V., DEÁK FERENC-UTCA16-18 és "a9y (ADRIA PALOTA) EREDETI ANGOL SZÖVETEK