Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 3-4. szám - Magyarország és Olaszország szerepe a dunai paktumban

MAGYAR KÜLPOLITIKA A MAG YA R REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM 3-4. SZÁM BUDAPEST 1035 Magyarország és Olaszország szerepe a dunai paktumban B Magyar Külpolitika számára irla: R0D0LF0 MOSCn, a poviai egyetem tanára Kél esztendő óta mélységes változások mennek végbe Európa politikai viszonylataiban: a közeljövőre nézve aag} és súlyos jelentőségű változások. A kiindulópont, kétségtelenül a nemzeti szocialista erők uralomra jutása Németországban, aminek olyan hatása volt az európai helyzetre, mint a kőnek, amelyet u tóba dobnak. Fölösleges felsorakoztatni a különböző pontokat, amelyeket az európai politikai viszonylatok hutlámgyürűi érintettek, ennek az eseménynek következtében. Illegendő visszaemlékeznünk a németlengyel megegyezésre és az ennek következtében beállott francia-orosz közeledésre, aminek viszont legfontosabb eredménye az volt, hogy SzovjetOroszország belépeti a Nemzetek Szövetségébe és evvel ellensúlyozta Németországnak onnan történt kilépését. Elég visszaemlékeznünk az angol helyzel tisztázódására, Itália állásfoglalására Ausztria liig getlensége érdekében és e lépésnek kihatására az olasz-német viszonylatban. Végül vissza kell még emlékeznünk a francia-olasz közeledésre. Mindez máris elegendő, hogy tisztán lássuk, mennyire megváltozott az utóbbi időben Európa egész politikai látóhatára és hogy mennyire szükséges ujabb beható vizsgálat alá vennünk, ha nem egyenest megváltoztatnunk Európa egyes problémáiról való Ítéletünket. Ebből a szempontból lel kell vetnünk a kérdést, hogy milyen is a mai politikai légkör Olaszország és Magyarország között i1 Kétségtelen, hogy a két baráti ország között a kapcsolat a legszívélyesebb és legbensőségesebb. A római hármas szerződés és az idén februárban aláírt kulturális egyezmény megannyi tanúságtétel emellett. De azért fel-felbukkant gyakran a nemzetközi sajtóban olyan hang is, amely azt szerette volna elhitetni, hogy a látszat és valóság nem fedi egymást az olasz-magyar kapcsolatokban. De mi alapja volt mindennek? Ahelyett, hogy erre a kérdésre válaszolnánk, vessük lel inkább azt a kérdést, hogy a nem/el közi viszonylatban milyen célok leié törekedett Magyarország a trianoni szerződés aláírása óta? Mindenek fölött a/, igazi békét kereste és e/.t nem lehet elválasztani az igazságtól. És mint ennek előfeltételét, azt követelte, hogy ismertessenek el jogai és törvényes úton elégíttessenek ki magánosok és közösségek, egyének és alakulatok jogos követelései. ( sak egyetlen ai kínálkozott Magyarország számára, hogy ezt az eredményt elérje: a revízió, újra és újra a trianoni revízió kövelelése. amely szerződés megfosztotta legszentebb jogaitól is, megsebezte legvitálisabb érdekeiben, lehetetlenné tette számára a megélhetést is és evvel összefüggésben a vele szomszédos államok számára is lehetetlenné tette a boldogulási, mert így azok sem voltak képesek üdvös módon résztvenni az európai béke helyreállításának nagy munkájában. A mai Itália által követett célok meghatározására elégséges pár szó. Olaszország a háború befeji/le iiian maga is minden erejevei az általános béke helyreállításán fáradozott, amely egyetlen fellelel az o számára is, hogy teljes mértékben biztosítsa a győzelem gyümölcseiI és így. evvel saját nagyhatalmi pozícióját. Igy aztán Mussolini Itáliájának és (sonka-Magyarországnak politikája végcéljaiban találkoznak, — aminthogy ez másként nem is volna lehetséges. Csak az eszközök felhasználásában van különbség, ami viszont a kél ország helyzetének különböző voltára vezethető vissza. Olaszországnak nem kell a revíziót, mint azonnali és közvetlen eszközt követelnie a maga politikájának alátámasztására. De miután Olasz ország felismerte, hogy a dunamenti államokban az erkölcsi, politikai és gazdasági egyensúlyt felborította a trianoni szerződés, anélkül. hogy ott más egyensúly, vag) rend jötl volna létre, amely előnyösebb lenne mindenki. \agy csak egyesek számára is: és miután Olaszország felismerte, hogy a béke. ez a legfőbb közös érdek nem érhető el másként, mint az igazságtalanságok jóvátételével és a határok átformálásával: íme Olaszország nem is tehet mást, mint hogy csatlakozik a revíziós táborhoz. Eltekintve tehát a régi és ujabb érdekközösségek egész sorától. Olaszország és Magyarország külpolitikája találkozik a béke-akarásban. F's miután két olyan államról van szó. amelyek évszázados kultúrával dicsekedhetnek és amelyek tudatában vannak a szellemi fejlődés terén rájuk váró hivatásnak. — ha eszközeik különbözők is, de egyek a revízió követelésében és céljaik azonosak. Ennek pedig egyenes következménye, hogy közöttük nem is hiányozhat az alap a hasznos és baráti olasz-magyar kapcsolatok szorosabbá tételére. Mindez nyilvánvaló már régóta. Kétséget nem szenvedő formát öltött pedig 1927-ben. amikor létre is jött az olasz-magvar baráti szerződés. És a mai helyzet? Az olasz-francia egyezménnyel Itália nem azt a célt tűzte maga elé, hogy mérsékelje. \ag> egészen abbahagyja, hanem ellenkezőleg, hogj fokozza azl az akciót, amelyet a római hármas szerződéssel indítod meg a dunamenti államok rend jének. Felvirágoztatásának és biztonságának érdekében. Csakis a mai idők súlyos voltával magyarázható meg. hogy a közfigyelem ma nem annyira az olasz-francia egyezményben foglalt hoszszulejáratu problémák felé irányult, hanem inkább annak állítólagos, betűszerinti, körülhatárolt jelentősége felé. Itália jól tudja, hogy Magyarország jelenlegi helyzetében tartósan nem életképes; tudja, hogy érdekében cselekednie kell és ezt már meg is letle. éppen a hármas szerződéssel. Az olasz-francia egyezmény most aztán ennek az akciónak ujabb kit erjeszt ésére teremt lehetőséget,