Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 2. szám - Monda a német köztársaságról Emil Ludwig műve Hindenburgról [könyvismertetés]

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1935 jogot adott olasz munkások bevándorlására és munkavállalására is. A római egyezmény ugyanis, amely a francia-olasz gyarmati kérdéseket rendezte, zavartalan biztonságot nyújtott a nyugateurópai hatalmak részéről Olaszországnak, hogy Abessziniában gazdasági téren befolyása békésen Fejlődjék és kiterjesztessék. Azok azonban, akik ezí a megegyezési nem jó szemmel nézték, igyekeztek a római megegyezést úgy feltüntetni, mintha az Abesszínia Függetlenségét tenné kockára. Holott még most is érvényben van a legújabb megállapodáson kivül az 1906. évi angol-francia-olasz egyezmény is. ameh szintén elismeri Abesszínia függetlenségéi s Olaszország most is békés eszközökkel igyekszik méltá nyos gazdasági érdekeit megvédelmezni. E kérdésben nem csupán Abesszínia érdeke játszik lőszere pet, amelyet különben Olaszország igyekszik tiszteletben tartani, hanem ezen a ponton is a távolt Kelet előretörése jelenti a veszedelmet. Az olasz és japáni kereskedelmi érdekek súrlódnak. Remélhető azonban, hogy Abesszinia az Olaszországgal kötött 1928. évi barátsági szerződés keretében meg fogja találni ismét Olaszországgal a mindkét államra üdvös együttműködést és ki tudja küszöbölni a bonyodalmakat előkészítő japán befolyás veszedelmeit. Abesszínia — Egyiptommá] és Chinával együtt — a világ legrégibb államai közé tartozik. Területe egymilliókétszázezer négyzetkilóméter s ezen a nagy területen kb. tizenkétmillió ember él. Ilyen gyér lakosságú állani hatalmas természeti kincseivel nagy előny! szerezhet abból, lm együttműködik olyan nagy nyugateurópai állammal, mint Olaszország. Anglia már is közbeléped és igxekszik közvetlen tárgyalásokra bírni a szembenálló feleket. Ennek a közbelépésnek a sürgős sikere már azért is kívánatos, hogy zavartalanul folyhassanak tovább a különben azóta is egj re tartó diplomác iai tárgyalások a római és a londoni egyezmények szellemében. A római és londoni egyezmény tehát nemcsak az európai igazságtalanságok megszüntetése s ennek alapján a harmonikus nemzetközi élet helyreállítása miatt követel sürgős lépéseket, de az egész világpolitika szempontjából is halaszthatatlanul mielőbbi kiegyenlítésre int. S cl} moll pasi a ScOmoll és Kallós BUDAPEST, V., Véső-utca 7. szám Magyar tudós sikerei Bulgáriában Irta: dr. vitéz Nagy Iván A Balkán-félsziget északi és északkeleti részén lakó apróbb-nagyobb szláv törzsek nem tudtak nemzetté erősödni mindaddig, míg meg nem jelent a Duna alsó folyásánál egy számbelileg ugyan kicsiny, (állítólag mindössze 50.000 főnyi;, de szervezett, vitézül harcos, magas műveltséggel rendelkező török fajú nép, amelyik a hetedik században itt letelepedve, meghódította e törzseidet és rövidesen tekintélyes állammá szervezte őket. Ez a keletről érkező, új színt s a Balkán történelmének új fejlődési irányt szabó nép a bolgár volt, amely ugyan lassan átvette a számbelileg sokszorta nagyobb tömegű hódoltatott szlávok nyelvét, de viszont átörökítette a saját szellemj és gazdasági kultúráját, erkölcseit, kiváló faji tulajdonságait a meghódftottakra, hogy így a kétfajú nép keverékéből n Balkán legértékesebb nemzete alakuljón ki. A bolgár nemzet és a vele rokon magyarság, amely tőle északra a Duna középső folyásánál nem sokkal később ugyancsak szláv néptörzsek törmelékein szerv-czett új államot, volt az a kél hatalmas gá rendszer, amelyen a messzi keleti sleppék búja legelőin elszaporodott embersokaságból kiesapó népvándorlási hullámok megtörtek és így nyugodt és zavartalan fejlődés színhelye lehetett a löliik nyugatra eső európai terület. Kétségtelen, hogy a bolgár és magyar nép csak úgy tudott ezernyi megpróbáltatás közepette máig is fennálló államot szervezni első telephelyén, hogy az ottlakó népeknél magasabb műveltséget, fejlettebb gazdasági érzéket, hadi és államszervező tulajdonságokat hozott magával ősi hazájából. S valóban, az utolsó évtizedben Bulgáriában folytatolt ásatások eredményei a madarai sziklafalnál és a pliszkai síkon napfényre hozták az egykori bolgár-török kultúra emlékeit, amelyek messzire láthatóan igazolják bolgár testvéreink igen fejlett eredeti műveltségét, építőművészetét, egykori nagy kánjaik kiválóságát, nemzetszervező és országépítő hatalmas erejét. Ezek az ásatások büszke öntudatra nevelhetik a ma szláv nyelvet beszélő bolgárságot, emlékeztetve honalapító törökfajú őseik nagyszerű vállalkozásaira, monumentális építményeire, fejlett művészi érzékére. Igen fontosak ezeknek az ásatásoknak eredményei a mi számunkra is. Nemcsak a bolgár, hanem ezzel együtt ugyanis az ösmaggarság magas kultúrszínvonaláról is letagadhatatlan bizonyságot szolgáltatnak. Kétségbevonhatatlanul :gazeíják ezek a napvilágra került emlékek, hogy nem leheteti nomád, félbarbár törzsi életet élni annak a népnek, amelyik már Ázsiából olyan kultúrát hozott magával, hogy .< letelepülés első századában monumentális emlékekkel gazdagította Európa kultúráját, még pedig olyanokkal, amelyeknek mását azóta sem találjuk. Nyelvészeink kutatásai szerint, évszázadokon át a mai orosz mezőségeken szomszédolva, szoros kapcsolatban voltunk az ős bolgár-török néppel,1) a most folytatott ásatások pedig mái tárgyi bizonyítékok egész sorával is szolgálnak erre. ilyen pl. az áldozati szent kő. a hadüzenet és békekötés ceremóniái, a pogány férfiak hármas hajlonata. amely a lázadó Vatha seregében csakúgy divat volt, mint a bolgár Endz.se mellel talált férfi sírszobrokon. Ezek az emlékek s leletek azt mutatják, hogy II bolgárság honalapitása után még majdnem kél századig teljesen n maga keleti műveltségének, szokásainak jegyében élte életét. Az ebből a korból való emlékek tehát azért igen fontosak számunkra, mert pótolhatják a magyar honfoglalást követő első század teljesen eltűnt pogány világának emlékeit s ezzel világot vethetnek saját ősi multunk legszegényesebben ismert századára is. A véletlen sors, vagy inkább talán a bölcs Gondviselés akarata úgy rendelkezelt, hogy ezeknek a nagyjelentőségű bulgáriai ásatásoknak egyik, főirányitó ja, az emlékek napfényre M Bolgár-török eredetűek a következő szavaink: bika, tulok, tinó, ünő, borjú, kos, ürü, gyapjú, kecske, olló, sajt túró, disznó, ártány, serte, teve, tyúk. agár, kopó, kölyök, ól, békó. gyeplő, csökönyös, tarló, árpa, búza, eke, sarló, arat, kapa, kéve, boglya, szérű, gór, ocsú, őröl, dara, stb.