Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 2. szám - Európa egysége

ü MAGYAR KÜLPOLITIKA ií>3á nemzetközi villongások békés vitával való elintézésének kapcsán módot találhatnak uz Í919-ki szerződések megváltoztatására es pedig oly merőben, amint e/A uj lények es új körülmények indokolni fogják" . . . I j szerv? Hát ez a 19 § ! És ezt maga a „tigris" is elismerte! jó ezt, mint a leghitelesebb „alapítói szándékot" észbe venni és észben tarlani. . . Ám Clemenceaunak sok érzéke voli a maró gúny iránt . . . s a ll) §. az ő elnöklése alatt mégis esak alkalmazhatatlan csonk maradt. Mindegy, az igazság nemcsak isieni akarat, hanem természeti törvény is s a 19. §. is örvendetesen halad előre a maga élniakarásának pályáján a világ közvéleményében. Lord Cecil sehogyansem felejti el januárjának és Februárjának a vitáit s a benne lakó büszke brit igazságérzet már öl éve rávette az angol Népszövetségi Ligát, hogy külön jayaslatoi dolgozzon ki a I1) 9. „aktivitására." Kettős javaslal ez: a.) szöveg változtatása nélkül, b.) a szöveg változtatásával. Nem térek itt ki a részletekre, csak annyit emelek ki. hogy az angolok egyszerű szótöbbséggel akarják kiküldetni a helyszíni vizsgálóbizottságot, épp mert az ily revideálás nem egyhangúságot kivánó elvi kérdés, hanem szótöbbséggel eldöntendő egyszerű ténykérdés. Itt az „aktiválás" kulcsa! Nos. ha ez a két angol javaslat Madrid óta szükségképp változásokon ment is át. Egy máris kétségtelen: Anglia rátette a maga hatalmas kezdeményező kezét a 19. §-ra. Adja Isten, hogy a brit igazságérzet sikerrel vívja meg majd a 19 §. „aktiválásának" a genfi békés csatá ját és midőn aóz elnyomottaknak iga/ságol szolgáltat, ösmerje el a félreösmert Wilson érdemeit is. kinek humanizmusa a szerződések tízévről-tízévre való automatikus revízióját követelte. Persze ha kevés szóval is de mi se nézzük tétlenül a dolgok ez új fejlődését. . . ez már külügyeinek hivatalos vezetőinek a dolga, ők tudni fogják kötelességüket. Európa egysége Külpolitika még soha nem volt olyan eleven, mint napjainkban, mikor politikusok és diplomaták nem zárt és titkos hivatalokban, hanem — mintegy óriási színjátékban — a legnagvobb közönség előtt játsszák el szerepeiket. Minden szavuk, lépésük az egész világ nyilvánosságáé. Az újkori színházi rendezés fogásainak minden eleme megvan munkájukban. Nem hiányoznak a szavaló karok és a tömegjelenetek sem. Nemcsak a hős, a nép is szerepelni akar, részt kér a színjátékból, jelmezt visel, felvonul, éljenez, szavaz. Szereplésben nincs hiány, rendezői ötletekben még kevésbbé. Van szövetségkeresés, megnemtámadási, baráti szerződés, hármas cs négyes egyezmény, diplomáciai ügyesség ragyogtatása, vannak jóakaratú, nemes államférfiak, jó ós rosszhiszemű nézők, ugyanilyen szereplők. A színjáték teljes. De mi a célja e színjátéknak? E nagy sürgés-forgás hová vezet ? E roppant felkészültségből, e gigantikus színjátékból csak egyetlen elem hiányzik: a hevítő és misztikus gondolat. A mai Európa nagyon is józan, nagyon is földhöz tapadt. Mai napság, szinte, mindent tudunk. Tudjuk, mennyi és milyen erőforrása, népi, gazdasági, természeti ereje van egy-egy országnak, mik a szükségletei, hiányai, de ez a sok tudás nem ad szárnyat nekünk. A ma Európájának testéről mindent tudunk. De a ma Európájának lelke nem sugárzik. Nincs eszme, amely fölélesztené, lángra lobbantaná. Európa ma — talán — nincs is. Vannak országok, melyek az európai félszigeten fekszenek, de Európa — lelkileg — nincs. Pedig a lelkileg egységes, tehát valódi Európa, az emberi művelődés legtökéletesebb alkotása, a Föld legcsodálatraméltóbb jelensége, az égi rend és harmónia, a/, isteni törvény és bölcseség e csillagzat beli magasztos párhuzama, mondhatnók az isteni kegyelem ajándéka volt. Ilit. törvény, rend. harmónia, szépség megteremtése és fenntartása: ez volt Európa feladata, ez volt Európa maga. E feladat, e < él elhalványulásával Európa jelentősége és szellemi értelemben — Európa maKa is elhalványodik. A nagy diplomáciai és katonai felkészültség bábjátéka. meTj mögött eszme nem feszül, aem teheti Európát Európává, nem végezheti el azt a feladatot, melyei Európa szellemének kell elvégeznie. A történelem világosan mutatja, hogy minden földnek kijelölt végzete, feladata van. Izrael népe szinte vakon megy a Holt-tenger szomorú vidékére, melyet az Isten neki az Ígéret földjéül adott. Nem diplomáciai ügyesség, hanem forró, évezredeken át ki nem hűlő misztikus eszme vezette e népet oda s tartotta ott mindaddig, míg az ígéret a legmagasztosabb formában, a megváltásban teljesült. Európa, mióta története van, szintén az ígéret földje. Külön végzete, külön hivatása, élete, lelke van. Ahogy Ázsia minden népet a maga képére formált, ügy tett minden népet Európa európaivá. Szelleme parancsoló volt. Minden nép, mely ellenséges szándékkal közeledett földjére, elpusztult, vagy meghódolt előtte és az európai szellem hordozójává és védelmezőjévé vált. Lehetetlen észre nem venni e parancsoló és kizárólagos szellemet, mely nem egyetlen nép, hanem Európa tulajdona. Európa volt, mielőtt a mai európai nemzeteknek hire lett volna. Lehetetlen nem érezni e lélek lebegését a vizek felett. Ez a lélek parancsolta Nagy Sándort Indiába, hogy kiterjessze az európai művelődés határait. Ez a lélek késztette a római köztársaságot, hogy légiói sasait meghordozza a föld minden ismert vidékén. Ez a lélek beszélt a makacs Cato szájából, mikor az európai művelődés hatalmas versenytársának, Karthágónak a föld színével egyenlővé tételét követelte. Ez adott erőt a római békének. Ez adott egyetemességet a római birodalomnak és később az Egyháznak. Ez adta meg a hatalmát a Nagy Károly-i birodalomnak, majd a német-római császárságnak és ennek ujjongása tört ki a renaissance pompájából. Előbb volt európai, mint nemzeti öntudat. Mint a római birodalom, a kereszténység egyetemessége sem ismert országhatárokat. A római Nagy szent Gergely Anglia apostola, az angolszász Bonifác Németországé, ahogy az olasz Gellért a magyaroké, a franciaországi szerzetes, Anzelm, Angolország érseke. Az európai öntudat oly mélyen élt Szent István királyunkban, hogy ezt ma, a nemzeti versengés és gyűlölködés terméketlen napjaiban sokan alig tudják megérteni. Minden mozgalom, mely Európa lelki egysége ellen irányult, a legborzasztóbb, legpusztítóbb végzetet zúdította Európára. A nagy keleti egyházszakadást bizonyára alig