Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 2. szám - Európa egysége

1935 MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 A magyar-olasz kulturális egyezmény Hivatalosan pár napja kötötték meg a ma­gyar-olasz kulturális egyezményt, holott a ma­gyar-olasz kulturális kapcsolat oly régi, mint a 711a­gyar lélek nemes európai ötvözete. A magyarság Európába ágyazottsága olasz rétegen keresztül ér el a klasszikus latin és görög hagyományokig és az Olaszországhoz való forrót tsága régibb és teljesei)!), mint a németséggel való kapcsolata. A német ró­mai császársággal való összeköttetésbe a török ve­szedelem kényszeríted bennünket, de a német és osztrák kötelék ideje elölt az olasz művelődés aranyló korszaka élt. melyet mai napság — már majdnem hajlandók voltunk elfeledni és mely­nek értéke, emlékéve] együtt, kezdeti elhomályo­sodni. Mondjuk meg őszintén: az olasz baráti szerző­dés, mely európai társtal'anságunkból kivett ben­nünket, nem idézte öntudatunkba az egykor oly ragyogó, termékenyítő, életet adó kapcsolat méltó párhuzamát. Elfelejtettük a régi Itáliát s nem is­mertük a mait. Csak azt az Itáliát ismertük, mely az idegenforgalom garasaiból, régi emlékei muto­gatásának színjátékából élt, mely, ha nagyhata­lom volt is. nem mutatta azt a népi erőt, azt a le­vertségben is monumentális hatalmat, mint példá­ul Németország. Mi a fegyelemmel vastömesgé fa­gyasztott Németország keménységét bámultuk és azon sajnálkoztunk, hogy a gazdag és szövetsége­seivel szemben oly bőkezű Franciaország miért nem látja bennünk is a zsoldost, aki keménv és meg­nem törő hűséggel szolgálná fizető gazdáját. Kissé csalódtunk, mikor nem zsold< szolgasá­got kínáltak nekünk, hanem egy, múltjában és fel­támadásában egyaránt nagy nemzet baráti kezét nyújtotta felénk. Nem vettük észre, hogy ugvanaz a kéz ez, melv István királyunknak a koronát, ne­künk a latin betűt, a nvugati kereszténységet, az Anjoukat. Cesarini Juliánt, Kapisztrán Jánost a Mátyás-i udvar ragyogását adta. Nem vettük ész re. hogy az osztrák uralom szétpattanásával, en­nek a testvéri szövetségnek ú jra és. szinte, magá ­tói kell újjáélednie, Nemzetközi összekötletésekiől. a nemzetközi erkölcs sajátságos változása folytán, ma elsősor­ban hatalmi és pénzügyi támogatást várnak. A szövetség- áru lett; melynek piaca és árfolyama van. Soha vissza nem fizetendő kölcsönökért álla mok hajlandók magukat zsoldba adni. Hajlandók a természetes fejlődés, kiegyenlítődés útjait és életereit elvágni. Hajlandók Európa háborús ré­meinek álorcájában járni. De ha már a soha vissza nem fizetendő köl­csönről le kell mondani és le kell mondani arról az irigyelt államférfiúi sikerről, a nemzetközi jog­nak arról a sajátságos diadaláról, melv nem egy embert, hanem egy egész államot dob rabszolga­ságba. — akkor a nemzeiközi kapcsolatokért leg­alább jó piacot kívánunk cserébe. A barátság zsír­ban, búzában, borban is eladható. Ezzel szemben az olasz baráti szerződés hátte­re nem zsoldos bérbeadás, hanem az a baráti érzés, mélynek erejét és forróságát Magyarország máris érezhette. Ez a barátság többéi és mást kínál', mint — esetleg — kellel len és erői lel ej ( kereskedelmi szerződéseket. Az olasz-magyar barátsági szerződés kiegészítő része a most kötött kulturális egyez­mény, mely nélkül semmiféle kereskedelmi és po­litikai szerződés nem lehet teljes. Az olasz-magyar kulturális egyezmény olyan javak kicserélését célozza, melyek mélyre ágyaz­zák és törhetetlenné teszik a két nemzet barátsá­gát. Nem kereskedőket, nem katonákat, nem fegy­verszállítókat, hanem legdrágább kincsünket, tudó­sainkat és fiatalságunkat mozgósítja. A szellemi együttműködés illeme szerint kül­dünk egymáshoz követeket, szellemi kezeseket: az olasz tudósok eljönnek hozzánk, a magyarok el­mennek Itáliába. A magyar diákok elmennek Olaszországba, az olaszok eljönnek hozzánk. Akár itt, akár olt lesznek, nem lesznek idegenben. A függetlenségre és teljességre törekvő Ma­gyarország nagyságában és küzdelmében mindig Olaszország népében látta és érezte a test vérnépet. A száműzetésben lévő Kossuth mellett az angol nép rokonszenve állt és Olaszország adott neki máso­dik hazát. Mazzini és Garibaldi ekkor a magyar nép reménysége volt. Most is az angol nép rokon­szenve domborítja ki követeléseink igazságát és Olaszország hallatja mellettünk szavát és Olaszor­szág ad legnagyobb kincsünknek, tanult fiatalsá­gunknak második hazát. Az olasz-magvar kulturális szerződésnek elég­gé ki nem emelhető érdeme az is. hogv nem anvagi. nem védő és nem támadó célzatú. Olv szerződés, melv mutatja, hogy semmiféle kapcsolat nem telr jes két nemzet között, amíg szoros szellemi kapcso­lat nem áll fenn közöttük. A fegyveres és szövetsé­ges szerződések lehetnek szükségesek, de mindig van bennük valami barbár és szolgai vonás, vala­mi emlékeztetés az embervásárra, bár kevesebb nviltsággal és őszinteséggel, mint mikor a pfalzi választó fejedelem fejenkini ötven tallérért eladta katonáit. Nem hiányzik a kannibálizmusnak bizo­nyos eleme a kereskedelmi szerződésekből sem. Hogyan? Hát ennyit ér a sokai magasztalt nemzeiközi együttműködés? Az ember csak hús? Csak vér? Minek akkor nemzetközi együttműkö­dés — például — olv népnek, melynek föld je bő­ven lei em és határai be\ehetetlenek ? Kell-e va j ion ilyen népnek írás ? A tudomány elmerülése ? Hit mélysége ? Művészet ragyogása? A római Gergely vaijon mii küldött az angoloknak? Fegyvert? Nem. Pénzt? Éppenséggel nem. Vagv bort. búzát, vágó állatot? Nem. A legtöbbet küldte: tanítókat kül­död nekik. \z olasz-magyar kulturális egyezmény talán nem kelt pedig kelthetne — irigységet szomszé­dainkban, meri ez a szerződés minden kötés közt a legerősebb. Az anyagi érdekek változhatnak. Nemzetköz) cHizzoffás, több haszonra való kilátás elcsábíthatná a leghűségesebb zsoldos nemzetet épp úgy. mini bérbevevőjét is. Az olasz-magyar kulturális szerződés ereje, ellenlétben minden politikai és kereskedelmi szer­ződével, nem megkötése napján legnagyobb. En­nek a szerződésnek ereje napról-napra nőitön-nő. A szerződés, betűi szerint: tíz év előtt fel nem mondható. De mire ez a tíz év letelik, a szerződés örökös lesz. mind a két nép szivébe írva és paran­csolóan idézi Magvarország és Olaszország dicső­ségéi, szellemi és hátalmi teljességét a múltban és jelenti Magvarország és Olaszország szoros kapcso­latát és cgvüdhaladását azon az úton. melv teljes­ségük felé vezel a jövőben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom