Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 2. szám - Népszövetség és a revizió

1935 MAGYAR KÜLPOLITIKA tekintik olyannak, mely mai napit;- is nagy hatással van életünkre. Pedig végzetes hatása ma is eleven és ma is elevenbe vágó. Az egyházszakadás Bizáncot és ezzel Európa keleti felét egy világkataklizma erejével leszakitotta Európa testéről és minden keleti támadásnak tág kaput nyitott. A Nyugattól, vagyis Európától, elzárkózott Bizánc t\ mohamedán támadás zsákmánya lett. Ennek a területnek Európához való tartozása ma is kétes. A szakadás következménye nemcsak a (örök előrenyomulása és a magyarság másfélszázados szenvedése a török hódoltság alatt, hanem Európa nagy területének „balkanizalódása" is. — Hol végződik a Nyugat, vagyis Kurópa? és hol kezdődik a Balkán? — hangzik a ina egymást lenéző európai nemzetek gvakori kérdése. A válasz csak ez lehet: — A Balkán ott van mindazon a területen, ahol az egyházszakadás végbement, — mert a balkanizálódás nem más, mint az európai szellem bénulása. Az európai szellem parancsoló erejét kell látnunk mindabban, ami földrészünk kultúráját egységbe akarja forrasztani. Ebben az egységben tündökölnek Európa erényei, ebben van sikereinek titka. Ez a szellem szüli Európa hőseit. Hunyadi, ausztriai János, Szobjeszki, Szavojai Jenő nem egy nemzet, hanem az egész kereszténység hősei. Ez a szellem világít Bellarmin és Pázmány lelkében, és az ellenreformáció nagy pápáiban. A tizenkilencedik század nagy eretneksége, mely magát atheizmusnak, radikálizmusnak, materializmusnak, marxizmusnak nevezte s mely végre századunkban nyíltan testet öltött a szovjetrendszerben, úgy látszott, gyökerében támadja meg ezt a szellemet. Tudomány és felvilágosodás örve alatt elfordította a meghódított tömeg tekintetét a magasságok felől s tíz parancsolatul olyan vallást adott neki, melyhez képest a kannibálok hite — amiben mégis van transcendentális vonás — eszmei és eszményi magasságban tündöklik. E tanítás hatása alatt Európa leszállandó volt abba az értelmi sekélységbe, melyben már csak mesterségek vannak s melynek eszménye a termeszhangyák életrendje. Az ember nem akart Istenhez, hanem állathoz hasonlítani. Mikor ez a bölcseség nélküli bölcselkedés a legmagasabb reménytől fosztotta meg a tömeget, hogy helyette a jóllakás reményével ajándékozza meg, nem vette észre, hogy — míg az éhestől elvette a szenvedés méltóságát, Istenhez való hasonlóságát — a jóllakott embernek már nem tud adni semmit s mindkettőtől ellopta a lélek és erkölcs magasabb szempontjait és odahajszolta, hogy ős gyomorállattá legyen. A sötétenlátás, mely a nyugati művelődés alkonyának prófétáit szülte, ennek a reményfojtó mozgalomnak az eredménye. Az európai szellem alkotó, céltudatos, rendszeres, a legmagasabb remény hordozója, tehát derűs. A sötétenlátás cselekvésbénító, célhomályosító, tehát Európa-ellenes. Európa csak most, a világháború válsága után kezd ébredezni ebből a szörnyű csapásból. Az orosz rendszer erkölcsmentes vadállatiassága, az egymástól elzárkózó nemzetek ragadozó vicsorgása, valami kannibáli vonás, mely — különösen a szomszédokkal szemben — a vakhit erejéig emelkedik, a végzet szárnyainak suhogása Kelet felől, végre kinyitotta Európa szemét. A túlzó és kemény nacionálizmus, mely uralomrakerülésének gyors lendületében mindenütt erre a filozofiátlan filozófiára csapott le először és torölte el földje színéről, ennek az ébredésnek első üdvös jele. Az egyetemes és ösztönszerű borzadás az orosz rendszer minden megnyilvánulásától, a céltudatos és helyes szigorúság a szovjetpropaganda minden moccanásával szemben: szintén biztató jel arra, hogy az alélt európai szellem előbbutóbb feltámad kábultságából. De a nemzeti öntudat élesebbé válása még csak a védekezés negatív formája, különösen akkor, ha a nemzeti öntudat világossága nemzeti elzárkózással jár. Az európai kultúra — határok, nyelv és államok sokasága mellett — sohasem ismerte az elzárkózást. Az olyan nagy eaységresítő mozgalomnak, aminő például napjainkban Németország államainak még a határát is eltörölte, — régebben nem volt meg a lelki háttere: Európa, államokra való töredezettségében is, egységes volt és nem volt szükség arra, noov a „Páneurópa" jelszónak híveket szerezzenek. Európa valóban egy és oszthatatlan volt. A nemzeti kultúrák nagy és jogos büszkesége mellett is minden nagy gondolkodója, művésze, kiválósága minden államban otthonra talált. Minden nemzet szellemi kincsének ragyogása az európai szellem ragyogása volt. Spanyol irodalom termékenyítette meg a franciát. Az olasz művészetnek nem voltak határai. Shakespeare hírét a németek verték fel az egekig. Goethét Itália és a görög szépség kápráztatta el. A Byron-i borongáson áttör a FöldSSZONY nVONATON FANNIE HURST világhírű regénye nyomán ====== Főszereplők: ===== CLAUDEITE COLBERT és WARREN WILLIAM