Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 10-11. szám - Anglia és Olaszország a magyar külpolitika horizontján

M \4.YAIt KÜLPOLITIKA irat legfontosabb része egy cseh tanúságtétel volt, melynek, éle a magyarországi revíziós mozgalom ellen irányult. Ugyanakkor a francia sajtó szerint Benes cseh külügyminiszter Magyarország ellen minden résziéire kiterjedő beható előadást tartott, amelynek (éljál a/oknak az erőknek az ismertetéséhen jelölte meg, amelyek a középeurópai területeken a nemzeti kisebbségek kárára nagyobb nemzetegységek kialakulását akadályozzák. Hozzá kell tennünk azt, hogy ugyanezen a napon kezdte még a szerb kormány a magyarok kiutasítását és hogy végül ugyanezen a napon történt az első határincidens az olasz-abeszsziniai határvonalon. Miután Olaszország a Nemzetek Szövetségének Tanácsában szorosan Magyarország mögött foglalt állást, nem ok nélkül remélték azt. hogy az afrikai kérdés előtérbe állításával Róma figyelmét meg lógják osztani. Ugy is történt. Amikor Laval miniszter elnök 1935 elején Rómába érkezett, a francia-olasz megegyezésnek már összes alapjai adva voltak. A január 7-iki megállapodás szerint Franciaország érdektelennek jelentette ki magái Abessziniában, Olaszország pedig feladta Tuniszra vonatkozó követeléseit. Ugyanakkor véget ért a francia-olasz ellentét, az olasz határról visszarendelték a francia csapatokat, Róma barátságot kínált Belgrádban és az afrikai kérdés elintézésének idejére felfüggesztette a dunai kérdésben addig elfoglalt álláspontját. Miután félő volt, hogy az olaszoknak Afrikába vonulását az oroszoknak a Duna völgyébe való bevonulása fogja követni. Németország 1935 március 16-án a versaillesi békeszerződés V szakaszát magára nézve hatálytalannak nyilvánította és megkezdte a védelmi fegyverkezést. Az afrikai háború Anglia és Olaszország között is ellentétet váltott ki, amelynek okai részben, már a fentiekből következnek. Nevezetesen a január 7-iki francia-olasz megállapodásban Tunisz és Abesszínia nem alkotnak egyenlő értékeket. Amíg ugyanis Tunisz már 1881 óta francia kézben volt, addig Abeszszinia nemzetközileg elismert független államot alkotott, amelynek függetlenségét Olaszország nemcsak elismerte, hanem az ellen sem tett kifogást, hogy a Nemzetek Szövetségének tagjává lehessen. Miután azonban Tunisz szuverén francia birtok volt, a római megállapodásban Tunisz és Abesszínia csak akkor alkothattak megfelelő ellenértékeket, ha utóbbi szuverén olasz birtokká lesz. A Nemzetek Szövetségének alapokmányában a XI. cikkely minden tagállam birtokát biztosítja és ez a cikkely bírta rá a brit kormányt arra. hogy az egyik tagállamnak a másik tagállam ellen indított háborújában olyan határozóit álláspontot foglaljon el. Magyarország szempontjából a kérdésnek több oldala van. Mindenekelőtt megállapításra nem szorul az, hogy Magyarország iránt a közelmúltban mindkét hatalom egyforma barátsággal viseltetett. Valamint az sem, hogy a magyar nemzet az angol és olasz nemzetekkel bosszú évszázadokon keresztül állandó barátságban élt. Ha a kél hatalom között különbséget tehetünk, ugy ez csak arra szorítkozhat, hogy a két hatalom külpolitikai rendszerei egymástól szintén különböznek. Olaszország nekünk olyan szomszédunk, amely a békeszerződéstől megbénított gazdasági helyzetünkben rajtunk tettleg segit, ez a segitség pedig a Nemzetek Szövetségének közvetítésével, tehát Anglia jóváhagyásával indult meg. Igen helyes volt tehát a magyar kormánvnak Genfben és a magyar parlamentben kifejezésre juttatott azon felfogása, hogy Magyarország mini segítségre szorult kis állani nem haladhal élén olyan megtorlásnak, amely öl a rajta segítő nagyhatalommal szembe állítja. Magyarország hűsége és kitartása bajba került szövetségese melleit még akkor is általános elismerésre niélló volt, ha az elnöklő Benes ugy mutathatta be Magyarországol az angol nemzetnek, hogy íme a te barátod. A kis entente sietett az angol sajtót ebben az értelemben befolyásolni, ami neki részben sikerült is. Van azonban az éremnek egv másik oldala is, mert nekünk is ragaszkodnunk kell a Nemzetek Szövetségének alkotmányleveléhez. Mi is tagállam vagyunk, amelyei más tagállamnok megtámadhatnak és tönkre lehelnek. A XI. cikkely tehát magyar s/cmpontból is értékkel bír. Van azonban az alkotmánylevélnek egy másik cikkelye is. amelynek fontossága régóta ismeretes a magyar közvélemény előtt. Éppen az angol közvélemény volt az. amely a XIX. cikkely végrehajtását követelte, már pedig Magyarország ettől a cikkelytől éppen a maga igazának diadalra segítéséi reméli. Nekünk teliál kiváló érdekünk az, hogy az angol közvélemény jóindulatát Magyarország iráni ne csak megtartsuk, hanem a lehetőség szerint fokozzuk is. Ebben a tekintetben a legnagyobb nehézség egyrészt a földrajzi távolságban, másrészt abban rejlik, hogy az angol és a kontinentális diplomáciai rendszerek egymástól különbözők. Amíg az utóbbiak nagyrészt propaganda-természetüek. addig az előbbi hűvös elzárkózásban él. Ez tévesztette meg a régi osztrák diplomáciát is. amely az angol politikai rendszerről sohasem tudott magának tiszta fogalmat alkotni. Ezen a fogyatékosságon kívántak segíteni azok a magyar államférfiak, akik Széchenyi István gróf példája nyomán közvetlen kapcsolatot kerestek az angol közvéleménnyel. Ennek a kapcsolatnak a szerves kiépítése nagy nemzeti érdek és még nagyobb leiadat. LEGJOBB ZONGORÁK RÉSZLETRE IS KÉSZPENZÁRON LEGOLCSÓBBAN VÁSÁROLHATÓK KERESZTÉLY HÍRNEVES ZONGORATERMÉBEN BUDAPEST, VILMOS CSÁSZÁR-UT 66. SZÁM