Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 1. szám - Mussolini külpolitikája

MAGVAR KÜLPOLITIKA megbeszéléssé) kezelhető és végre valódi emberi és tudományos módszerrel gyógyítható legyen. Nem tudom elképzelni a Népszövetséget, mini fegyveres hatalmat. Nem teremtették és nem szánták annak és nincs felszerelve ilyen működésre. S ha valaha is fölhasználnák arra, hogy katonai gépezetté tegyék, olyan szervezetté, mel\ háborúi visélne azért, hogy megelőzze a háborút, azi hiszem végzete ezzel megpecsételtetnék. Nem hiszem, például, hogy a dominiumok megmaradnának ilyen szövetségben és köteleznék magnkal árra, hogy megvívják az óvilág csatáit. És ha a dominiumok elhagy ják a Népszövetséget, velük elhagyja Nagybritannia is. Nem tudok semmit, ami tovább és örökre távol tartaná az Egyesült Államokat, mint az. hogy a Népszövetség harcoló szervezetté alakuljon át. És jusson eszünkbe, hogv az Egyesült Államoknak még be kell lépnie a Népszövetségbe, hogy az végre az lehessen, aminek lennie kell. A nemzetek értekezletébe az Egyesült Államok beléphet s valószínű, hogy be is fog lépni, de nem léphet be solia egy nemzetközi háborús hivatalba. A félelem é,s alantasság komplexuma szoros összefüggésben van egymássál: egyik növeli, táplálja a másikat, a kettő együtt erősíti a fegyverkezési verseny politikáját. A félelem növekszik, mikor az alantassági komplexum izzóvá válik. Ha tehát nem gyógyítjuk együtt a kettőt, a gátlások és fegyverkezések folyton erősbödő gonosz körében maradunk. Az alantasság érzésének kiölése .Németországból épp oly elengedhetetlen feltétele a békés jövőnek, mint a félelem kiölése Franciaországból. Hogyan pusztíthatjuk el az alantassági érzést, mely megszállja — s attól félek — gyökerében mérgezi meg Németország szellemét? Ennek egyetlen módja van: el kell ismerni Németország egyenjogúságát éspedig őszintén, szabadon, fenntartás nélkül. Ez egyetlen orvossága betegségének. Csak igy távolithatjuk el a méreganyagot Európa szervezetéből. Amíg egyenjogúsága nem ismertetik el, a sérelem érzése megmarad minden káros és kóros következményeivel együtt. Ez teljesen emberi és érthető ós ezzel az emberi helyzettel nekünk bölcseséggel és bátorsággal kell szembenéznünk. Megértjük Franciaország félelmét, de megértjük Németország megalázottságát, melyben tizenhat évig élt a háború befejezése után. A versaillesi állapot fenntartása állandó sérelme az európai lelkiismeretnek és a jövendő békéjének legnagyobb és állandó veszedelme. A nemzetközi törvény nem ismerhet első és másodrangú nemzeteket és legkevésbé Németország az, mely a háború után egy fél nemzedék idejéig ilyen állapotban tartható. „Fair play" és sportszerűség, — a magán- és nyilvános élet minden elve — ez állapot őszinte revízióját követeli. A hétköznapi okosság is ugyanezt parancsolja. Törjük meg a szorító béklyókat, szabadítsuk meg a megszállott lelket, hadd cselekedhessék szabad, emberi módon. És akkor Európa gazdag aratást nyerhet nyugalomban, biztonságban és a visszatérő jólétben. Sokan azt gondolják, hogy a nagylelkűségnek nincs helye a nemzetközi politikában. De én láttam saját hazámban, mint válnak győzők és legyőzöttek örök hűségű barátokká. Mert mi emberek igy vagyunk alkotva. S ha nincs hely Európában nagylelkűség és nagyvonalúság számára, ez az az eset, mikor szükség és okosság ugyanazt parancsolja. Induljunk el ezen az uton, mikor még nem késő. ( sak ígv gyógyíthatjuk meg Európa beteg lelkét s irthatjuk ki az alantasság érzését, mef) gyorsan válhatik egész Európa szervezetének pusztitó mérgévé. Az idő arra int, hogy állítsuk meg a romboló szenvedélyeket és békét teremtsünk. [4! | Nemcsak én, mások is érzik, hogy a világ sorsa a jövőben nem az Atlanti Óceán mellékén, hu nem a ( sendes-tenger partján és országaiban fog eldőlni. Az üst még forr egy-két nemzedéken át Európában, de aztán elcsendesedik. Európa a maga — alapjában véve családi vitáit elintézi és többé-kevésbé nyugalmi állapotba kerül. A viharmag eltávolodik a kereszténység államaitól és a távol kelet felé vonul. A távolkeleten a végzet kezében ismeretlen írás van, mely több veszedelmei rejt, mint Európa mostani muló, ideiglenes válságai. A legnagyobb próbatétellel állunk szemben, mely valaha a nyugati civilizáció alapjait megn megtette. Ez a civilizáció megbukhat vagy győzedelmeskedhet a sárga faj tömegei felett. Most kell megvetni lábunkat ós meg kell mutatnunk, hogy a nyugati civilizáció a legszélesebb alapú és a legmagasabb elvek egyetemes rendszere és nem csupán az európai félsziget számára készült helyi alkotás." Smuts tábornok nem Franciaország, nem Németország, nem is Nagybritannia gyermeke. Szűkebb hazája, mely oly drága mindenki előtt, Délatrikában van. Azért élt, harcolt, azt tette naggyá. Mi néki Európa!1 Ez a nagy szellem, akinek látóhatárát nem hazája földje szegi be, érzi, hogy vau egy másik hazája. Szellemi hazája: Európa. Nem a vonagló, önmagát marcangoló, hanem a nyugati civilizáció büszke épiüetét emelő Európa. Ezt az Európát szereti, ezt akarja, mint egykor szűkebb hazáját, a jövőnek és a jövőért megmenteni, a világ jövendő vérkeringésébe beiktatni, örökéletüvé tenni. Marius Német-francia közeledés A legújabb események, amelyek szemünk előtt lejátszódnak, világosan mutatják, hogy- a történelem örök erői egyre láthatóbban működnek. A zűrzavarral, a lelkek állandó nyugtalanságával szemben érvényre akarják juttatni a rendet és a megnyugvást, ami nélkül a béke felépítését megvalósítani nem lehet. Az események a fejlődés irányában haladnak s a népek közvéleménye egyre jobban sürgeti a béke alapjának lerakását és annak a szellemnek megváltozását, amely romlásba döntötte Európát. A saar-vidéki népszavazás eredménye, amely tizenöt esztendő után visszacsatolja hazájához az elszakított német földet, egyik olyan történelmi esemény, amely nemcsak az igazság és a nemzeti öszszetartozás felsőbbrendű parancsának tesz eleget, hanem lehetővé teszi a béke megteremtését is a két ország között, amelyet százados ellenségeskedés választott el egymástól. Németország már a locarnoi szerződésben lemondott Elszász - Lotharingiáról. Most ismételten kijelentette, hogy Franciaországgal szemben semmiféle területi követelése nincs többé. A németeknek Lengyelországgal való megegyezése után, amely a Németország és Lengyelország között fennállott ellentéteket is hosszú időre kikapcsolta, most már nincs sem Nyugaton sem