Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 6. szám - Ungvár

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1934 .június saság is, mig ;t többi társaságok megalakulása munkában van. — Ezeknek a társaságoknak működése kizárólag társadalmi kapcsolatok kiépítése és mélyítése lesz. Ezek a társaságok tehát sem tudományos, sem politikai, sem revíziós kérdésekkel nem foglalkoznak. Ezeket a ténykedéseket a meglévő és erre alkalmas társaságokkal szándékozunk végeztetni. A TESz kebelében működő külpolitikai társaságoknak főcélja: hogy egyesítsék és rendszerbe foglalják a magyar társadalom külpolitikai akcióit, meri sajnálatos hibának tartjuk, hogy a legkülönbözőbb körök több-kevesebb elhivatottsággal, szétáyazó és sokszor egymással ellentétben álló külpolitizálást csinálnak, ami észlelhetően kárára van ugy a hivatalos vonalvezetésnek, mint a nagy nemzeti érdekeknek. (sz.) Magyar-francia rokonszenv 1871. után Irta: dr. Olay Ferenc. Coppée Ferenc francia költő irt 1 a/ 1870 71. évi magyar rokonszenvről, 1S85. évi magyarországi titja alkalmával, amikor lelkes fogadtatásban voH neki és 40 tár^ár.iak része, hogy 1871-ben a magyarság ..nemes és megindító viselkedést tanúsított, amidőn kezét a legyőzöttek te!i; nyújtotta. Kétségtelen, hogy (egyőzetésünk után bátor barátokra akadtunk. De a háború után először érezte Franciaország, hogy egy nemzet, egy egész nemzet fordult feléje nagy rokonszenvével." Ez a rokonszenv 1871-től — nőin is szólni Irányi Dániel képviselőnek és pártjának, valamint számos törvényhatóságnak határozata javasiátokban, gyűléseken megnyilvánult és közismert állásfoglalásáról — azután gyakran megnyilvánult. Erre óhajtunk néhány esettel rámutatni Szeged városának 1879. évi március 12-én a Tisza áradása folytán történt elpusztulása alkalmával Franciaország és Párizs városa adták a külföldön leginkább tanújelét részvétüknek. Nagy ünnepségeket rendeztek a Hotel Conlinentalban és a Nagyoperában, amelyek eredménye 250.000 frankot tett ki. A legkiválóbb francia művészek és irók vettek részt vállvetve az ünnepségek sikerében. * Brüsszel városa szintén a szegediek segítségére sietett, amikor 1879 július 20 és augusztus 3-án nagy katonai és művészi ünnepségeket rendezett egy belga bánya áldozatainak felsegélyezésével kapcsolatban. Az ünnepségeket előmozdította az a körülmény, hogy II. Lipót belga király felesége, Mária Henrietta főhercegnő, József nádor leánya meleg érdeklődést tanúsított hazája szerencsétlenül járt városa iránt. • Szeged vámsának pusztulásakor a franciák oly nagj és őszinte részvétel tanúsítottak a/, áldozatok iránt, hogy a magyarok a legelső alkalmai felhasználták arra. hogy a/l viszonozzák. Ez nem is váratott magára, mert az ,,Arrogánte" francia páncélos ágyunaszádnafe Giens szigete HonIon 1 mellett történt elsüllyedésekor több mini száz ember vesztette éleiét. Az áldozatok hátramaradni iáinak felisegélyezésére Budapesten is jótékonycélu ünnepséget rendeztek 1879 augusztus 20-án, amelyen Párizsból is többen részlveltek. A magyar kormány, az összes főhatóságok képviselői megjelentek a Margitszigeten tartott ünnepen, melynek tiszta jövedelme 23.000 frank körül volt. • A budapesti „Magyar irók és művészek Társasága" 1883 júliusban kirándulást rendezett Párizsba, mely alkalommal 'meglátogatták Hugó Viktort is. Az ünnepségek egymást érték s legkiemelkedőbbek a Nagyoperában és a Théatre FrancaLs-ban rendezett díszelőadások voltak, amelyeken a kormány tagjai közül is egyesek megjelenlek. Az Operában ott volt Clemenceau képviselő is. A július 14-iki nemzeti ünnep alkalmával rendezett fogadáson Grévy elnöknek a magyarok közül többekéi he is mutattak. Horniéi- Henrik költő ,,Aux voyageurs hongrois" ciniü alkalmi költeményéi a Théatre Francais prologként adta elő. • A párizsi irók és művészek az 1885. évi országos kiállítás alkalmával adták vissza a látogatást kb. 40-en, köztük Lesseps Ferdinánd mérnök, Coppíe Ferenc költő, Delibes Leo, Massanet Jules zeneszerzők, Gouizen Armand, Ulbaoh Louis zenekritikusok és irók, Ratisbonne Louis iró, Blavet a Nagyopera vezértitkára, Dreyfus Ábrahám szdnmüifó, Young, a Revue Politique et Litténaire főszerkesztője, Berardi Gaston az Indépendence Belge főszerkesztője, Fleury Róbert és Rops Felicien festőművészek stb. Útjuk Budapestre és onnan a vidékre az ünneplések véget nem érő sora volt. Budapesten az Operában és Nemzeti Színházban tartott díszelőadásokon a vendégek müveit adták elő. A Petőfi-szobrot megkoszorúzták. A Tátrát, az Alföldet látogatták meg. Utolsóelőtti állomásuk Arad volt, ahol az 1849. évi magyar vértanuk szobrát koszorúzták meg. Végül Szegedre mentek, amely városnak lakossága kitörő örömmel fogadta a franciákat, íiisz még élénk emlékezetükben volt az a segítség, amelyben részük volt. Ekkor mesélte el július 15-én Leseps Ferdinánd, hogy Dessaix nevű barátja az osztrák hadseregbe adta fiát még 1848 előtt, hogy a francia liberalizmustól távoltartsa. A fiu magyar ezredl>e került s 1848-ban honvéd lett, az osztrák elnyomás ellen harcolt és atyját is szabadelvűvé tette. • Az 189(5. évi budapesti ezredéves kiállítás alkalmával tartott nemzetközi ujságirókongresszus francia résztvevői a meleg fogadtatás! emléktáblával viszonozták, amelyet az .,Otthon magyar irók köré"-ben helyeztek el augusztus 26-én Balaille -Albertnek, a Figaro szerkesztőjének indítvány ára. Felirata: „A leurs hotes du cerele Otthon Les delegation franeaises Au congres Lnternationa] de la Presse A Budapest 189C." • A régi francia-magyar kapcsolatok emlékére Chassaigne Goyon párizsi községtanácsos, a városi pénzügyi bizottság elnöke, ügyvéd és auvergnei földbirtokos indítványára a Gare Sainl Lazare mellett 1910-ben egy teret Place de Budapest-nek nevezlek el. E városrész rendezése után egy utca kapta a Rue de Budapest nevel a IX. kerületben. • A párizsi St. Klisabeth de Hóngrie templomban (rue du Temple), amely a XVII. századból való és Medici Mária 1628-ban tette le alapkövét, 1907-ben Szent Erzsébet (1207— 1231) szülelésének 7()0-ik évfordulója alkalmából Horn Emil francia iró, Horn Ede magyar kereskedelemügyi ál lamlitkár fia rendezésében ünnepélyes istentisztelet volt. melyen a párizsi magyar kolónia testületileg vett részt élén gróf Khevenhüller-Metsch osztrák-magyar nagykövettel. A szertartást egy magyar püspök végezte. A háború kitöréséig megismétlődő évenkénti megemlékezést Horn Emi] 1931-ben felújította s azon részt vett Verdier kardinális. Párizs érseke is, aki beszédében Magyarországról ezeket mondotta: noble nation, fidéle a sa Ibi et a ses traditions" de Ste Elisabéth, el de son ascendance francai.se. rtfe HOHniBÜGYl MWhk