Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 6. szám - Ungvár

1934 junhií MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 A TESZ külpolitikai szakosztálya újjáalakulása Baross Gábor dr. a TESZ országos elnöke nyilatkozata a megalakulás előzményeiről és a külpolitikai szakosztály célkitűzéseiről Az elmúlt hetekben a Társadalmi Egyesületek országos elnöke: Baross Gábor dr. összehívta a TESz Szövetségének országos elnöke: Baross (iá bor dr. összehívta a TESz külpolitikai szakosztályai, amelynek tudvalevőleg Pékár Gyula az elnöke. A szakosztály összehívására az a kormányzati elhatározás késztette a TESz-t, mely aktuálissá tette a szakosztály aktiv bekapcsolását a külpolitikai tevékenységbe. A szakosztály újjáalakító gyűlésén Baross Gábor elnökölt, aki a TESz vezérelnökének azt a kívánságát fejezte ki, hogy a TESz a külügyi kapcsolatok terén széles horizontú külügyi működést fejtsen ki. E nagyjelentőségű bejelentés után a külpolitikai szakosztály elnöke: Pékár Gyula vette át az elnöklést, aki bejelentette, hogy a magyar nemzet társadalmi képviselete van hivatva Baross Gábor dr., a TESz országos elnöke által vázolt feladatok megoldására, a meglévő rokonirányu alakulatokkal együtt-történö működéssel. Bejelentette, hogy a TESz kebelében megalakult eddig a Magyar-Bolgár Társaság, melynek elnöke Baross Gábor dr. ügyvezetője Dobroszláv Péter dr., a Török-Magyar Társaság, melynek elnöke Pékár Gyula és ügyveztője Végh Jenő dr.; a Magyar-Lengyel Társaság, melynek elnöke Lukinich Imre dr. és ügyveztője Olchváry Ödön. Jelentést tett a Magyar-Olasz Társaság, a Magyar-francia Társaság, a Magyar-Angol Társaság, a MagyarAmerikai Társaság, a Magyar-Német Társaság, a Magyar-Osztrák Társaság és a Magyar-Finn Társaság megalakulásának előkészítő munkálatairól. Itt emiitjük meg, hogy az újjáalakuló szakosztályi gyűlés óta megalakult a Magyar-Francia Társaság, melynek Perényi Zsigmond báró lett az elnöke, a Magyar-Olasz Társaság, melynek Fabinyi Tihamér lett az elnöke és megalakult a Magyar-Német Társaság is, melynek elnökségét Feilitsch Bertalan bárónak ajánlották fel. A gyűlés során a szakosztály másodelnökévé Pcrényi Zsigmond báró, koronaőrt, alelnökökké pedig Ajtay József ny. közigazgatási hirót és Széchenyi Károly gróf földbirtokost választották meg. A szakosztály titkári teendőinek ellátásával a máris ismertnevü fiatal nemzetgazdászt, Végh Jenő dr.-t, a Kereskedelmi Akadémia tanárát kérte fel a szakosztály. A gyűlés folyamán több fölszólalás hangzott el s ezek során Perényi Zsigmond báró kifejtette, hogy rendkívül helyesli a szakosztály újjáalakítását és célkitűzéseit, mert hosszú ideje tapasztalja, hogy szükség van egy ilyen központi szervre. Bejelentette támogatását és azt a készségét, hogy a szakosztály munkájában résztvesz. Takách Tolvay József gróf, ny. altábornagy örömmel jelentette be ugy a saját, mint a Frontharcos Szövetség legmesszebbmenő támogatását. Miklós Elemér az Országos Idegenforgalmi Tanács közreműködését biztosította, ugyanezt telte Pékár Gyula a Turáni Társaság elnökének, Berzeviczy Albertnek ilyirányu beleegyezésével. A továbbiak során Lukinich Imre azt indítványozta, hogy külügyi szemináriumok rendszeresitésével a TESz-ben tömörült magyar társadalom külpolitikai tájékozottságát emeljék. Horváth Jenő egyetemi tanár, aki a Magyar Külügyi Társaság külügyi szemináriumának alapitója és vezetője, kifejtette, hogy ez az intézmény teljesen elméleti célokat tüz ki maga elé és éppen ezért nagy szükség van egy ujabb, a javaslatnak megfelelő gyakorlati szemináriumra. Ezt a javaslatot Baross Gábor dr., a TESz országos elnöke teljesen magáévá tette, s ezzel kapcsolatban indítványozta, hogy a külpolitikai szakosztály kebelében egy hölgybizottságot állitsan(ű< fel. A továbbiak során még Dobroszláv Péter, Erődy Nagy Emil, Olchváry Ödön, Pékár Gyula, Szörtsey József, Tomcsányi János, Kayser Béla és Pálmay István tettek szakszerű indítványokat, amiket elfogadtak. Végül elhatározták, hogy az újjáalakulásról jelentést tesznek a TESz vezérelnökének, vitéz jákfai Göm bős Gyula miniszterelnöknek. Érdekelt körökben, de a magyar társadalom minden rétegében nagy lelkesedéssel fogadták annak hirét, hogy a TESz és ezzel a nemzeti társadalom szerephez jut a külpolitikai kérdésekben is, mert amellett, hogy állandó tájékozódást nyer a mindig aktuális külpolitikai kérdésekben, ugyanakkor a hivatalos körök is megismerik az ezzel kapcsolatos kérdésekben az általános közvéleményt. Baross Gábor dr. a TESz országos elnöke fogadta a Magyar Külpolitika munkatársát, akinek kérdéseire a alantiakban válaszolt: A TESZ alapszabályaiban 15 éve. intézkedés van arra, hogy a TESZ különböző szakosztályok keretében fejti ki tevékenységét. A különböző és aktiv szakosztályok mellett létező szakosztály a külpolitikai is, melynek elnökévé a TESZ évekkel ezelőtt Pékár Gyulát nevezte ki. A szakosztály azonban de facto nem működött, mert nem volt rá szükség. Nem volt rá szükség azért, mert egyrészt azokat a külpolitikai akciókat, melyekre a társadalomnak szüksége volt, más egyesületek végezték adott alkalmakkor — másrészt, mert régebben a nemzeti társadalomnak a külpolitikai ténykedésekbe való bevonása nem volt időszerű. Azóta azonban a helyzet lényegesen változott: az ezidőszerinti magyar kormány rendkívül erős külpolitikai tevékenységet fejt ki, melynek alátámasztására a nemzeti társadalom bevonandónak mutatkozott. Ezért a miniszterelnök ur — aki a TESz vezérelnöke is — néhány hónappal ezelőtt utasította a TESz elnökségét, hogy indítsa meg a szövetség külpolitikai tevékenységét. Őexcellenciája ezt az utasítást azzal indokolta, hogy egyfelől szükségét érzi annak, hogy a magyar társadalom a velünk szemben barátságot és jóindulatot mulató nemzetek társadalmával vegye fel az érintkezést, másfelől, hogy az esetlegesen létező, de szétágazó és sokszor egymással ellentétes társadalmi, de külpolitikai vonatkozása akcióknak egységes irány szahassék. A miniszterelnök ur utasítása folytán két irányban indult meg a munka — adta meg további felvilágosításait Baross Gábor dr. — Először véglegesen megszerveztük a külpolitikai szakosztályt Pékár Gyula elnöklete mellett, másodszor munkába vettük a különböző országokkal kapcsolatos érintkezés közvetlenségét biztosító társaságok szervezését. Eddig megalakitottuk a Magyar—Bolgár, Magyar—Lengyel és a Magyar—Török Társaságot, melyeknek létesülése sürgős volt, mert hivatalos külpolitikai események telték aktuálissá. A TESZ külpolitikai szakosztályának legutolsó ülése óta megalakult a Magyar— Olasz, a Magyar—Francia és a Magyar—Német Tár-