Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 5. szám - A magyar-osztrák-olasz együttmüködés

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1934 május A magyar-osztrák-olasz együttműködés A párizskörnyéki békeszerződések megvalósítása óta a volt osztrák-magyar közös vámterület helyén ugy politikailag, mint gazdaságilag válságos állapot van. Európának ezen a részén politikai nyugalom és gazdasági jólét uralkodott a világháború előtt, ma pe­A mai helyzet és a várható fejlemények megíté­lésére két térkép-grafikont mutatunk be. Az egyik a mai Magyarország 1933. évi kivitelét mutatja orszá­gonkénti megoszlásban. A másik pedig Magyarország Ausztria és Olaszország összes külkereskedelmi for­dig kétségbeejtő nyomor, politikailag pedig olyan el­mérgesedett állapot honol, mely még a külkereske­delmi csereforgalmat is megakadályozza a szomszé­dos területek között. A politikai feszültség annyira elmérgesedett, hogy a régi gazdasági kapcsolatok megszakítására és uj irracionális gazdasági kapcsolatok létrehozására vezetett. Ebben a légkörben szakadt meg 1931-ben a külkereskedelmi forgalom, illetőleg indult meg a vámháboru Csehország és Magyarország között, mely azóta is tart. Ebben a légkörben alakult meg a kis­antant irracionális gazdasági szövetsége. Olaszország látta, hogy ezek a gazdasági táma­dások Magyarország és Ausztria politikai és gazda­sági önállósága ellen irányulnak. Kézenfekvő volt te­hát, hogy ez a három állam — Olaszország, Magyar­ország és Ausztria — egymásrataláljon. A három állam között első sorban politikai barátság keletke­zelt és most van folyamatban a gazdasági forgalom kimélyitésére vonatkozó célkitűzés megvalósítása. galmát (bevitel-kivitel) szemlélteti, de feltünteti azt is, hogy ezek az államok egymással mekkora forgal­mat bonyolítottak le. Sokkal jobban tájékoztat azonban bennünket, ha azt akarjuk vizsgálni, hogy kivitelünk Olaszország és Ausztria felé mennyiben volna fejleszthető, ha az olasz és osztrák beviteli szükségletet tételenkint vesz­s/.ük szemügyre. Ekkor ugyanis arra az eredményre jutunk, hogy búzából, lisztből, szarvasmarhából és to­jásból a mi kivitelünk Olaszországban maradék nél­kül elhelyezhető volna. Ha tehát Olaszországtól leg­alább erre a három tételre tekintélyesebb vámprefe­renciát kaphatnánk, ezeknek a cikkeknek az ára a preferencia arányában a világpiaci ár felett volna tartható és ezeknél a cikkeknél minden megkötöttség megszüntethető volna. Ausztria a mi termelésünkre nézve sokkal na­gyobb befogadóképességű, mint Olaszország — tehál Ausztriával minél szorosabb gazdasági kapcsolat kí­vánatos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom